Amikor a lehallgatót lehallgatják!
Nemzetközi botrányt kavart egy Victoria Nuland európai ügyekért felelős amerikai külügyi államtitkár-helyettesnek tulajdonított kijelentés, amelyben a diplomata keresetlen szavakkal illette az Európai Unió Ukrajna-politikáját.
A YouTube videomegosztóra múlt kedden töltöttek fel egy orosz nyelven feliratozott hangfelvételt, amely a jelek szerint Nuland és Geoffrey Pyatt kijevi amerikai nagykövet telefonbeszélgetése. Ebben a két diplomata – a hanganyagot az ő fotóikkal illusztrálták – a válságban érintett ukrán politikusokról és az Európai Unió Ukrajnával kapcsolatos politikájáról folytatott párbeszédet. Ez utóbbit (Brüsszel törekvéseit) a dialógus női részvevője szerint figyelmen kívül kellene hagynia az Egyesült Államoknak. Amint az esetről beszámoló ellenzéki pravda.com.ua írja: „Nuland egy helyütt nem normatív lexikát használ”, hogy kifejezésre juttassa, mennyire irritálja az ukrajnai krízis rendezésére irányuló aktív lépések hiánya az Európai Unió részéről.
„B... meg az EU-t!” – fakadt ki keresetlen szavakkal a Nulandnak tulajdonított női hang tulajdonosa a felvételen, amelynek hitelességét az amerikai külügyminisztérium nem erősítette meg.
A sajtónak névtelenül nyilatkozó amerikai illetékesek Oroszországot sejtik a telefonbeszélgetés lehallgatása és kiszivárogtatása mögött. Ezt azzal támasztották alá, hogy Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes egyik munkatársa, Dmitrij Loszkutov az elsők között kommentálta a Twitteren a kendőzetlen véleménynyilvánításokkal tarkított párbeszédet.
Jay Carney, a Fehér Ház szóvivője nem nyilatkozott sem a YouTube-videó lehetséges eredetéről, sem annak tartalmáról, de ő is úgy vélekedett: „Oroszország szerepéről mond el valamit” az, hogy a felvételt ilyen hamar felfedezte és kommentálta az orosz kormány.
Jen Psaki külügyi szóvivő szerint ha az oroszok lehallgattak, majd posztoltak egy diplomaták között lefolytatott magánbeszélgetést, az egy „új mélypontot jelent” az orosz módszerekben. Orosz részről azonban joggal vághatnának vissza azzal, hogy a „lehallgatósdit” nem ők kezdték. Emlékezhetünk még az amerikai titkosszolgálatok tavalyi lehallgatási botrányára. Az Edward Snowden, a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt munkatársa által leleplező szándékkal közzétett dokumentumokból ország-világ megtudhatta, hogy az amerikaiak világszerte széles körben figyelik az emberek, köztük vezető európai politikusok mobiltelefon-hívásait és internetes tevékenységét.
Mindenesetre amerikai részről most közölték, hogy Nuland kapcsolatba lépett európai partnereivel, és bocsánatot kért a jelentésekben szereplő megjegyzések miatt. Az eset láthatóan igen érzékenyen érintette Európát, ami abból is kitűnt, hogy maga Angela Merkel német kancellár utasította vissza Nuland kijelentését. Christiane Wirtz helyettes kormányszóvivő hozzátette: a kancellár szerint Catherine Ashton, az uniós diplomácia vezetője kiváló munkát végez, és az EU továbbra is mindent megtesz az ukrajnai feszültség enyhítéséért.
(MTI/pravda.com.ua/Kárpátalja)
