A hónapos retek hajtatása

A hónapos retek rövid tenyészideje és hidegtűrése miatt a fóliás termesztés egyik fontos növénye. Nem elhanyagolható szempont, hogy az egyik legkorábbi tavaszi pénzbevételi forrása a fejét fóliázásra adó gazdának. Ám mivel leginkább előveteményként termesztjük, fontos úgy terveznünk a vetését és betakarítását, hogy a főnövény kiültetése ne csússzon, hisz a paprika, paradicsom, uborka kiültetésének kéthetes csúszása már akkora bevételkiesést okoz a gazdának, hogy nem éri meg a retek hajtatásával vesződnie.

A fóliák lehetnek fűthetők és fűtés nélküliek. A fűtés lehetősége határozza meg a vetés időpontját:

Fütés nélkül – február 15–28.

Dupla takarással – február 1–10.

Enyhe fűtéssel – január -20–30.

A hónapos retek fényigényes, az árnyékot nem tűri. Sűrű állományban, gyenge fényben és rövid megvilágítás esetén a levél megnyúlik, a lombozat gyorsabban nő, a gumó növekedése pedig visszamarad, lassú lesz.

Hőigénye kicsi: optimuma 13+–7oC, már 2oC-on megindul a csírázása (optimum 20oC), kelés után, szikleveles korban 5-6oC-on fejlődik legjobban, később (2-4 leveles korban), a gumóképződés kezdetéig 12-13oC a legkedvezőbb.

A gumó növekedése idején a növény hőmérsékletigénye a napszak és a borultság függvénye. Nappal teljes fényben 18-20oC-ot, éjjel és borult időben pedig 6-8oC-ot kíván. A hideget viszonylag jól tűri, a csíranövény -3oC-ot, a kifejlett növény -6oC-ot is elvisel károsodás nélkül.

Vízigénye nagy, fejlődése során változó. A csírázáskor sok vízre van szüksége. Kelés után kisebb, később, a gumóképződés idején nagyobb a vízigénye. Itt jegyzem meg, hogy a többéves fóliapalástok megjelenése óta gyakran darabos a retek kelése. Ez a jelenség azzal magyarázható, hogy a télen is a vázon tartott fólia alatt a talajt nem töltötték fel kellően vízzel, és az előző évi főnövény sorközeinek szárazabb talajában a retekmag lassabban kell ki és vontatottan fejlődik. Az a tapasztalat, hogy a hiányzó vizet a retek tenyészideje alatt nem lehet pótolni.

Nálunk a fogyasztók az élénkpiros héjú, kis lombú, finom gyökerű fajtákat keresik. A piac igénye egyre inkább a nagy gumójú, ún. Vajretek típus irányában tolódik el.

Tápanyagpótlásra szerves és műtrágyákat használunk. Szerves trágyából 10-15 kg-t, műtrágyából közepes tápanyagellátottság esetén 1,5 dkg ammóniumnitrátot, 1 dkg szuperfoszfátot, 2 dkg kénsavas kálit szórjunk ki négyzetméterenként. A szerves trágyát, a foszfor és a kálium felét alaptrágyaként, a műtrágyák másik felét és a nitrogént indítótrágyaként adjuk. A retek érzékeny a klórra! Ezért klórtartalmú műtrágyákat ne használjunk.

Ha nem teljesen földdé érett a kiszórandó szerves trágya, akkor inkább a retek és a fő kultúra közé tervezzük kijuttatását, hogy ne gátolja a viszonylag aprómagvú retek minőségi vetését.

Szükség esetén érdemes fejtrágyázni (0,3% Fertikare 3). A folyamatos nitrogénellátás elősegíti a gumók lendületes fejlődését, ám a szedést megelőző 1-2 hétben adott nagyobb adagú nitrogén erős gumórepedést okozhat. A kálium a szép sötétvörös szín kialakulását segíti elő.

A talajművelés mélysége közepes, 5–20 cm. Leghasznosabb eszköze a rotációs kapa – a lényeg, hogy egyenletes, morzsalékos talajfelszínt kapjunk.

A talajelőkészítés ideje az ősz. Fontos, hogy vízzel feltöltött, ülepedett földünk legyen a vetés idejére.

A művelési mód sík, de lehet ágyásos is. A kisebb gumójú fajták tenyészterülete 5x5, 6x6 cm, a nagyobb gumójúaké 8x5 cm.

Őr Hidi László nagydobronyi gazdálkodó, a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szaktanácsadója