Az ukrán történelem legvéresebb napja
Még hétfőn is úgy volt, hogy az amnesztiatörvény életbelépésével lezárul az utcai szembenállás fázisa az ukrajnai belpolitikai válságban, aztán kedden ismét minden a feje tetejére állt.
Viktor Psonka legfőbb ügyész múlt pénteken bejelentette: a korábbi megállapodás értelmében kiengedték az ukrajnai börtönökből mind a 234 fogva tartott ellenzéki tüntetőt. A bíróságok az előzetes letartóztatásban lévők java részének fogva tartását házi őrizetre módosították.
Ahhoz azonban, hogy a büntetőjogi felelősségre vonás alól is mentesüljenek mindazok, akik ellen a zavargások miatt eljárás indult, az új amnesztiatörvény értelmében a tüntetőknek legkésőbb hétfőn szabaddá kellett tenniük minden elfoglalt hivatali épületet és a közterületeket az ország egész területén.
Válaszul a kijevi tüntetők a hétvégén kiürítették „forradalmi főhadiszállásukat”, a két és fél hónapja megszállt kijevi városházát. Ezenkívül a közterület-fenntartókkal közösen hozzáláttak a barikádok elbontásához és a takarításhoz a főváros központjában, így a kormánynegyedben található Hrusevszkij utcán is. Arszenyij Avakov, az ellenzéki Batykivscsina párt parlamenti képviselője ezzel egy időben közölte újságírókkal, hogy vasárnapra virradóra kiürítették a megyei önkormányzatok épületeit Ternopilban, Ivano-Frankivszkban, Lembergben és Poltavában is, és ezzel teljesítették az amnesztiatörvény feltételeit.
A főügyész ezután hétfőn bejelentette hivatalos honlapján, hogy hatályba lépett az amnesztiatörvény. Holott valójában a hatalom és az ellenzék közötti megállapodást mindkét részről csak amúgy ukrán módra, azaz félig-meddig hajtották végre. Így a hatalom részéről nem szüntettek meg minden tüntetők ellen indított eljárást, ugyanakkor a tüntetők sem ürítettek ki minden általuk megszállt középületet, s valamennyi barikádjukat sem számolták fel.
Másnapra azonban mindez jelentőségét veszítette. Kedden délelőtt a parlamentben az ellenzék megpróbálta elérni, hogy a törvényhozás tűzze napirendjére az államfői jogköröket jelentősen megnyirbáló 2004-es alkotmányhoz való visszatérést, s vitassák meg az előrehozott választások kiírásának lehetőségét. Eközben odakint, a Legfelsőbb Tanács épületének közelében az ellenzéki képviselők támogatására összegyűlt több ezer tüntető összecsapott a rohamrendőrökkel, akik megakadályozták, hogy a tiltakozók a törvényhozás elé vonuljanak. Az utcai harcok hírére a kormányzó Régiók Pártjának képviselői elhagyták a parlament üléstermét, többen közülük az oldalsó bejáratokon keresztül távoztak az épületből.
A tüntetők kövekkel, botokkal, Molotov-koktélokkal támadtak a rendfenntartókra, akik válaszul könnygázt, fény- és hanggránátokat, vízágyút vetettek be, valamint gumilövedékeket lőttek a tömegbe. Egyes közlések alapján mindkét oldal használt lőfegyvereket is. Az egyik tévétársaság élő közvetítése alatt látható volt egy tüntető, aki pisztollyal lövöldözött. Ugyanakkor ellenzéki képviselők állították, szemtanúi voltak annak, hogy rohamrendőrök pisztollyal lábra célzott lövéseket adtak le a rájuk támadókra.
A tüntetők felgyújtottak egy rendőrségi teherautót, amely elzárta a parlamenthez vezető utat, a kormányzó Régiók Pártjának székházába pedig Molotov-koktélokat és köveket dobáltak, betörve az épület több ablakát, majd behatoltak az épületbe, és túszul ejtettek egy ötven év körüli civil ruhás férfit. Egy tucatnyi tüntető eközben elfoglalta azokat a háztetőket, ahonnan a belügyi egységek lövészei gumilövedékkel lőtték az embereket.
Az összecsapások a parlament körül több utcára kiterjedtek. A rohamrendőrök oldalán kormánypárti demonstrálók is bekapcsolódtak a tüntetők elleni harcba. Az ellenzékieknek állítólag több rendőrt sikerült túszul ejteniük a harcok során. Egy sérült rendőrt később kiadtak a társainak.
A fővárosban azon a napon kaotikus állapotok uralkodtak. A zavargások miatt leállították a közlekedést az egész metróhálózat területén. A rendőrség éjszaka lezárta a Kijevbe vezető utakat, hogy megakadályozza további tüntetők érkezését, akik ennek ellenére szinte folyamatosan érkeztek a fővárosba vidékről. Este három órán keresztül nem volt fogható a ellenzéki Ötös Csatorna hírtévé műsora, miután indoklás nélkül megszakították a sugárzását.
A hatóságok délután hatig adtak ultimátumot a tüntetőknek, hogy hagyják el a Majdant, a főváros központját és szüntessék be az erőszakot. Miután a határidő lejárt, a karhatalmi egységek megkezdték a barikádok ostromát. Az akcióban páncélozott járműveket is bevetettek. Több helyütt tűz ütött ki. Égett a Szakszervezetek Háza is, ahonnan a mentőalakulatoknak több tucat embert kellett kimenekíteniük.
Szerdai hivatalos adatok szerint 25 halálos áldozatuk van az összecsapásoknak, más forrásokból úgy tudni, ez az adat még nem végleges. Több százan megsérültek, kétszáznál is többen kórházi ápolásra szorulnak. Egy fiatal férfinak egy rendőr által elhajított gránát csuklóból leszakította a kezét, a Reuter brit hírügynökség fotóriportere szintén gránáttól sérült meg a mellkasán.
Kedd éjjel Viktor Janukovics elnök egyeztetésre hívta az ellenzék vezetőit. Arszenyij Jacenyuk, a Batykivscsina párt első embere a találkozóról utóbb elmondta, hogy az államfő gyakorlatilag felszólította az ellenzéket, hogy adja meg magát és hagyja el a Majdant. Az ellenzék tűzszünetet követelt a további áldozatok elkerülése végett, ám miután a hatalom erre nem mutatott hajlandóságot, közölték, hogy folytatják a tiltakozást.
Szerda hajnalban újabb rohamot indított a rendőrség a tüntetők állásai ellen, és sikerült visszafoglalniuk a Majdan egy részét, de lapzártakor a tiltakozók még kitartottak a téren.
Több nyugati ország vezetője azonnal közleményben ítélte el az erőszakot, és arra kérte az ukrán kormányt, hogy vonja vissza a fegyveres egységeket. Geoffrey R. Pyatt kijevi amerikai nagykövet még kedd éjjel közölte: „ettől a pillanattól fogva az Egyesült Államok Viktor Janukovics elnököt tartja felelősnek mindazért, ami jelenleg Ukrajnában zajlik”.
(zn.ua/pravda.com.ua/MTI/origo.hu/Kárpátalja)
