A magyar sajtó az ukrán eseményekről

Index, február 19.

A KMKSZ mindenkitől elhatárolódott

Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke azt mondta az Indexnek az ukrajnai helyzetről, hogy bár még nem tapasztaltak magyarellenes megnyilvánulásokat, „vannak, akik a két tábor közötti felelőtlen manőverezéssel veszélyeztetik a magyarság helyzetét”. A KMKSZ korábbi közleményeiben teljesen elhatárolódott Janukovics államfő kijelentéseitől, és a barikád másik oldalán harcolóktól is.

Mi – mint kisebbség – potenciális áldozatok vagyunk. Mivel leginkább a KMKSZ viselkedése alapján ítélik meg a kisebbségben élő magyarságot, fontos, hogyan nyilvánulunk meg. Teljesen elhatárolódunk mindkét tábortól – fogalmazott Kovács Miklós.

Kravcsenko György, az Ukrán–Magyar Business Club elnöke szerint az ukrajnai helyzet az 1956-os magyar eseményekhez hasonlít: Kritikus hét áll előttünk. A hrivnya folyamatosan esik, az emberek többsége kiveszi a bankból a pénzét.

Az UMBC elnöke beszámolt arról is, hogy az ukrán üzletemberek igyekeznek tőkét kivonni és a területi közelség miatt nyitottak Magyarországra. A polgárháborús helyzet elhúzódásának következményeit kedvezőtlennek ítéli meg, mondván „csúnya világ jöhet el a gazdasági kapcsolatokban is”.

InfoRádió, február 19.

Jugoszláv mintára szakadhat Ukrajna?

November közepe óta, amikor a Függetlenség terén megjelentek a tüntetők, még elenyésző kisebbségben voltak a szélsőjobbtól is jobbra álló futballhuligánok és lumpenek – mondta az InfoRádióban Gereben Ágnes történész az ukrán helyzettel kapcsolatban.

A történész kijelentette: már nemcsak ideológia nincs azok mögött, akik az utcákon Molotov-koktélokat és köveket dobálnak, hanem politikai, gazdasági és morális program sem. Gereben Ágnes arra is felhívta a figyelmet, hogy vezetők sincsenek. Hangsúlyozta: „Van egyrészt a randalírozó tömeg, vannak nyugati országok és Oroszország által mozgatott szereplők, és van a világ, amely egyre tehetetlenebb – és történik mindez a határaink mellett.”

A történész úgy látja: a jugoszláv forgatókönyv egy sajátos változatával állunk szemben, ami azt jelenti, hogy az ország felbomlásának gondolata is felmerülhet, de ha Lengyelország, a balti államok és a nagyhatalmak megpróbálják megállítani a folyamatot – Janukovics elnök lemondatásával –, akkor az eszkalálódás még megállítható. Gereben Ágnes ugyanakkor nem optimista, mint mondta, az ország három részre szakadása fenyeget, a Krím félsziget elszakadása, Kelet-Ukrajna és Nyugat-Ukrajna széthúzása is bekövetkezhet.

Közben a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke az InfoRádiónak azt nyilatkozta: veszélyes Kárpátalján Janukovics-párti magyarnak lenni. Kovács Miklós a magyar közösséget érintő pogrom lehetőségét sem tartja kizártnak. Hozzátette: a megmozdulásokon való, aktív magyar részvételről nem lehet beszélni.

Index, február 22

Kvázi forradalom

Az események megítélésében a kárpátaljai magyarok megosztottak, bár ezt nem minden vezető ismeri el. Gajdos István például, aki négy kárpátaljai képviselőtársával együtt kilépett a parlament kormánypárti frakciójából és magából a Régiók Pártjából is – Kulin Zoltán, a Kárpátaljai Megyei Állami Televízió és Rádió vezérigazgató-helyettese szerint még néhány nappal lemondása előtt is azt nyilatkozta, hogy a magyarok egységesen Janukovicsot támogatják (Gajdos egyébként az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség – UMDSZ – elnöke).

Sőt, Gajdos szintén megszavazta a január 16-i tüntetésellenes törvényeket, amelyek miatt újabb hulláma indult a tiltakozásoknak.

A másik kárpátaljai magyar párt, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) vezetője óvatosan fogalmazott. Kovács Miklós KMKSZ-elnök az Indexnek hangsúlyozta: a magyaroknak nem kell elkötelezniük magukat egyik párt mellett sem, a magyarságnak nincs ott a helye a barikádokon.

Szerinte bár mindenki a kijevi eseményekről beszél, a kárpátaljai átlagember mindennapjait egyelőre nem befolyásolja a „kvázi forradalom”. A KMKSZ feladata, hogy úgy pozicionálja magát, hogy a magyar közösség minél kevésbé legyen veszélyeztetve. Hozzátette: „Gajdos István lelépett a süllyedő hajóról, mi rajta sem voltunk” – arra utalva, hogy a KMKSZ mindig Janukovics pártjának ellenfele volt.

Heti Válasz, február 24.

Nem tetszik a külügyéreknek sem

A Heti Válasz Online kérdésére – az épp Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Románia, Bulgária és Görögország külügyminiszterével tárgyaló – Martonyi János kifejtette: vasárnap kora délután értesültek a korábbi nyelvtörvény eltörléséről, azonnal jelezték a problémát az Európai Külügyi Szolgálatnak. Catherine Ashton főképviselő helyettese rögvest válaszolt, hogy a kérdésről tárgyalni fognak az újonnan megalakuló ukrán kormány képviselőivel. Helyben jelezte a problémát az ukrajnai magyar nagykövet is.

„Az irány rossz, még ha a közvetlen hatás most nehezen mérhető is fel” – fogalmazott a magyar külügyminiszter, aki szerint az Ukrajnában élő román és bolgár kisebbséget is hátrányosan érinti a rohamtempóban, egyesek szerint a parlamenti ügyrend teljes be nem tartásával elfogadott döntés. „Ezt nem tudjuk elfogadni” – szögezte le. Óvatosságra intett ugyanakkor, hogy nem lehet olyan lépéseket tenni, amelyek a nagyszámú orosz kisebbséget irritálnák vagy hivatkozási alapul szolgálhatnának másoknak. Martonyi János elmondta: egy új, az előzőnél jobb törvény megalkotására kaptak ígéretet Kijevből, ezt hétfő délelőtt a budapesti ukrán nagykövet is megerősítette. Bízunk benne, hogy így lesz – fogalmazott a tárcavezető. Hozzáette: a visegrádi országok fontolóra veszik, hogy az új ukrán kormánynak felajánlják az átmeneti időszakban szerzett tapasztalataikat.

Magyar Hírlap, február 24.

Csorbultak a magyarok jogai

Elsősorban oroszellenes a nyelvtörvény eltörlése.

Interjú Kovács Miklóssal a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének elnökével.

– Hogyan érinti a kárpátaljai magyarságot a kisebbségi nyelvtörvény eltörlése?

– A volt nacionalista ellenzék a Régiók Pártjából átállókkal nacionalista többséggé alakult át, és módszeresen semmisíti meg a Janukovics-rezsim emblematikus törvényeit. A nyelvtörvény visszavonása elsősorban oroszellenes, és mellékesen értelemszerűen magyarellenes is. A gyakorlatban a döntésnek közvetlen hatása nincs, mert a nyelvtörvényt nem hajtották végre. Viszont most minden nacionalista irányba fog kilengeni, és ennek veszélyeztetettjei vagyunk.

– Milyen más fejlemények hatnak a magyarokra?

– Zajlik a hatalmi harc Kijevben, amelynek a hangsúlya át fog tevődni arra, hogy egyrészt milyen ellenállást fognak tanúsítani a hatalomátvétellel szemben a kelet-ukrajnai megyék és a Krím félsziget, másrészt pedig mikor kezdenek el nyíltan marakodni az ellenzéki vezetők a pozíciókon. Ennek lesz egy leképeződése Kárpátalján is, egyes csoportok szívesen használnák ki a helyzetet pozíciójuk erősítésére, mások meg keresik a túlélés lehetőségeit.

– Szerepet vállal, vagy inkább kimarad az eseményekből a kárpátaljai magyarság?

– A KMKSZ a jelenlegi helyzetben nem szól bele a hatalmi játszmákba.

Origó, február 24.

A kárpátaljai magyarok nem ismerik el a nyelvtörvény eltörlését

Ha törvényként ítélik el a kárpátaljai magyarok az ukrajnai nyelvtörvény eltörlését, azzal legitimálnak egy szabálytalan eljárást, közölte a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke. Lehet, hogy a szervezet csak a nacionalisták szándéknyilatkozataként értelmezi majd a döntést, mondta. Közben a magyar külügy, Románia és az MSZP is tiltakozott az ukrán lépés ellen.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) egyelőre nem döntött arról, hogyan reagáljon az ukrajnai nyelvtörvény eltörlésére – mondta a szervezet elnöke, Kovács Miklós. Szerinte az ukrán parlament eljárása nem felel meg a hatályos jogszabályoknak. „Nyilván nem fogjuk megdicsérni a mostani brigádot a törvény visszavonásáért, de egyelőre nem döntöttük el, hogyan reagáljunk: törvényként ítéljük-e el, és ezzel legitimáljuk a szabálytalan eljárást, vagy az egészet csak a nacionalisták szándéknyilatkozataként értelmezzük?”

Az ukrajnai kisebbségek számára széles körű nyelvhasználatot biztosító nyelvtörvény 2012-ben lépett hatályba, Viktor Janukovics elnök eltávolítása után azonban a törvényhozás az eltörléséről döntött. Amellett, hogy a nyelvtörvény visszavonása kedvezőtlenül érinti az ukrajnai kisebbségeket, Kovács Miklós szerint ez a gyakorlatban nem eredményez jelentős változást. „A Régiók Pártja azért vitte át ezt a törvényt 2012-ben, mert érzékelte, hogy csökken a népszerűsége az orosz kisebbség körében. Ezzel tehát nekik akartak kedvezni, és bár a törvény hivatalosan minden kisebbségre vonatkozott, valójában hamar világossá tették, hogy pusztán a kárpátaljai magyarok kedvéért nem fogják azt a gyakorlatba is átültetni. Lelkiismeretes érdekvédelmi szervezetként próbáltuk komolyan venni a törvény pontjait, de az ukrán államapparátus folyamatosan akadályozott minket, így ezek a nyelvhasználati jogok valójában sosem léptek életbe” – mondta Kovács.

A hivatalos indoklás szerint egyébként most azért vonták vissza a törvényt, mert 2012-ben szabálytalanul fogadták el, de a nacionalista Szabadság párt vezetője új, mindenki számára kielégítő nyelvtörvényt ígér. Kovács Miklós szerint egyelőre korai arról beszélni, hogy ez komolyan vehető szándék-e. „Elsietett lenne az új rezsim nemzetiségi politikáján gondolkozni, hiszen egyelőre az a kérdés, hogy egyáltalán sikeres lesz-e a koalíció hatalomátvételi kísérlete. Erőteljesen nacionalista társaságról van szó, máris provokálják az ország másik felét, amely egyébként is utálja őket.”

Az ukrán politikai helyzet és a nyelvtörvény a hétfői kibővített V4-es külügyminiszteri találkozón is szóba került. Martonyi János rossz iránynak nevezte a lépést: „Ebben a helyzetben nem helyes olyan döntést hozni, amely irritálhatja az orosz etnikumot. Ez a nemzeti kisebbségek megsértése, amit nem tudunk elfogadni, és jeleztük a problémát az Európai Külügyi Szolgálatnak is. Reméljük a parlament később valóban egy jobb törvényt fog elfogadni” – mondta a külügyminiszter.

Heti Válasz, február 24.

Heti Válasznak adott interjújában Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke szerint a magyarok potenciálisan veszélyeztetett helyzetben vannak. A jelenlegi polgárháborús helyzetben felfegyverzett szélsőségesek grasszálnak az országban. Ezek célpontja egyelőre nem a kárpátaljai magyarság. A galíciaiak gyanakvással viszonyulnak mind a kárpátaljai magyarokhoz, mind a ruszinokhoz. Bármikor készek a nekik tulajdonított szeparatizmussal szemben erőszakosan fellépni. Ennek megfelelően a kárpátaljai magyarok nevében a KMKSZ-nek nagy óvatossággal, körültekintéssel, a lehetséges provokációk elhárítását szem előtt tartva kell politizálnia.