A rendszerváltás ára

Az elmúlt hét eseményei az összeomlás szélére sodorták az amúgy is gyengélkedő ukrán gazdasági és pénzügyi rendszert.

A hrivnya árfolyama az előző hét második felétől egyre újabb negatív csúcsokat döntöget a bankközi valutapiacon. Pénteken délután 9,1-9,18 hr/USD szinten fejezték be a kereskedést, a hétfői záráskor viszont már 9,32-9,36 hr/USD volt az árfolyam, szerdán délben pedig 10,1–10,3 hr/USD sávban mozgott, ami a hrivnya árfolyamának történelmi mélypontját jelenti. A hivatalos pénzváltóhelyeken a lakosság szerdáig átlagosan 9,48 hrivnyáért vásárolhatott dollárt, a gyakorlatban azonban mostanság inkább csak a feketepiacon juthatunk amerikai valutához, méghozzá lényegesen drágábban.

Arszenyij Jacenyuk, a Batykivscsina párt parlamenti frakciójának vezetője a Rada egyeztető tanácsának ülésén minap bejelentette, hogy az államkincstárat szétlopták, az országot a csőd szélére juttatták. Jurij Kolobov megbízott pénzügyminiszter szerint a pénzügyek terén a helyzet összességében nehéz, ám ellenőrizhető. Ugyanakkor Olekszandr Vilkul megbízott kormányfőhelyettes az országban uralkodó helyzet „érthetetlenségére” való tekintettel a bérek folyósításán kívül bárminemű kifizetést megtiltott hétfőn a felügyelete alá tartozó minisztériumoknak, szervezeteknek és állami vállalatoknak.

A csőd elkerüléséhez Ukrajnának égető szüksége lenne hitelekre. Egyes becslések szerint 30-35 milliárd dollár lenne elegendő 2014–2015 folyamán a csőd elkerüléséhez és a szükséges reformok megvalósításához, ám ennyit senki sem hajlandó áldozni a kijevi forradalom oltárán.

A Viktor Janukovics menesztett elnök kormányzásának utolsó időszakában történtek miatt Oroszország felfüggesztette a decemberben megígért 2 milliárd eurós kölcsön második részletének folyósítását. Eredetileg Moszkva a hitelezés felújítását a megalakítandó új ukrán kormány összetételétől tette függővé. Miután azonban a Legfelsőbb Tanács szombaton megszegte a Janukovics és ellenzéke között nemzetközi közvetítéssel tető alá hozott válságrendezési tervet, majd menesztette posztjáról az államfőt, orosz részről most már kétségbe vonják az ukrajnai hatalom legitimitását, s így azt is nehéz elképzelni, hogy belátható időn belül hitellel támogassák a kijevi vezetést.

Úgy tűnik, a Nyugat hosszas tusakodás után végre belátta, hogy nem kerülheti el Ukrajna pénzügyi támogatását, ha nem akarja, hogy az ország végérvényesen elmerüljön a káoszban, abban azonban nincs egyetértés, hogy az „ukrajnai forradalom számláját” egészen pontosan kinek kellene megfizetnie. Ukrán részről ugyanakkor az teszi nehezen „befogadhatóvá” az esetleges nyugati segítséget, hogy annak gerincét mindenképpen a Nemzetközi Valutaalap (IMF) feladata lenne folyósítani. Márpedig az IMF kezdettől hangsúlyozza, hogy csak a népszerűtlen gazdasági és pénzügyi reformok azonnali bevezetése fejében hajlandó finanszírozni az ukrán igényeket. Nem tudható, hogy a lapzártánkkor még fel sem állt új kijevi vezetés miként dönt majd, de annyi bizonyos, hogy lépéskényszerben vannak, hiszen az ország bármelyik pillanatban fizetésképtelenné válhat.

(zn.ua/pravda.com.ua/Kárpátalja)