„Ha mi nem állunk ki magunkért, ugyan ki áll ki helyettünk?”

Nagyszőlősön a Perényi Zsigmond Középiskolában emlékeztek meg a magyar forradalom és szabadságharc kitörésének 166. évfordulójáról.

A himnuszok elhangzását követően elsőként Kudron Zoltán, a KMKSZ Nagyszőlősi Alapszervezetének elnöke szólt a megemlékezőkhöz: „1848. március 15-én felemelte szavát a nemzet. Akaratukat összekovácsolta, erejüket megsokszorozta, hogy tudták, nagy dolgokra képesek, ha összefognak. Tetteikkel bizonyították, hogy bár egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen. A nemzet összetartozásának tudata 1848 óta a leggazdagabb erkölcsi, szellemi és érzelmi erőforrás.”

– Nem egy tavaszi nap hirtelen buzgósága szülte az 1848–49-es forradalmat, hanem előtte közel 20 évig érlelődött a magyar emberek szívében a felismerés: ha mi nem állunk ki magunkért, ugyan ki áll ki helyettünk? – folytatta köszöntőjét Kudron Zoltán. – Petőfi, óhaját világgá kiáltva azt mondta: „Talpra, magyar!” S mintha az egész ország csak erre a felszólításra várt volna, felkelt a magyar nép, nagy forradalommal tetőzve be mindazt, ami tudatukban a felvilágosodás korában megfogalmazódott és érlelődött: a polgári egyenlőséget, a szabadságot és a nemzet függetlenségét. Ünnepeljük bátran történelmünk legdicsőbb eseményét, a magyar forradalmat és szabadságharcot, mert céljában a legtisztább jövőkép tükröződik, üzenetében pedig az emberek és a nemzetek közötti szeretetre épülő békét, a haladás érdekében pedig a jóságra és igazságra épülő értelmet hirdeti.

Tóth István, Magyarország beregszászi főkonzulja Orbán Viktor miniszterelnök üzenetét tolmácsolta a jelenlévőknek, hangsúlyozva, hogy az anyaország kiemelt figyelemmel kíséri a kárpátaljai magyarok sorsát, s ez magyarságunkban, hitünkben egyaránt megerősíthet bennünket. Dr. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnök asszonya a Mit kíván a magyar nemzet? 12 pontjának mai aktualitására hívta fel a megemlékezők figyelmét. Emlékeztetett, hogy a forradalom és szabadságharc ideje alatt erős nemzeti tudatról tett tanúbizonyságot Nagyszőlős városa, amelynek lakói készek voltak áldozatokat hozni a hőn szeretett hazáért. Megemlékezett gróf Perényi Zsigmondról is, aki főnemesi család sarjaként vált forradalmárrá. Orosz Ildikó róla elmondta: az ő élete azt mutatja, hogy a döntéseink, s az, hogy milyen ügy mellett állunk ki, fontosabb, mint a származás vagy a vagyoni helyzet. A szabadságharc vezérein kívül tehát legalább olyan fontosak számunkra vidékünk hősei is. 1848 megtanított bennünket arra, hogy a különbségek ellenére az ország népe képes volt kiállni egyetlen ügyért, a haza becsületéért, felülemelkedve a kicsinyes feszültségeken, ellentéteken. Ezekből pedig ma is van bőven, de az örök kérdés az, hogy képesek vagyunk-e felülemelkedni rajtuk.

Ezt követően a Nagyszőlősi 3. Sz. Perényi Zsigmond Középiskola diákjai emlékeztek műsorukkal 1848. március 15-re.

A rendezvényen jelen volt Barta József, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnöke, Virág László, a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségének elnöke, Molnár Lóránt nagyszőlősi református lelkipásztor, Bán Jónás nagyszőlősi római katolikus plébános, Bocskai István, a város polgármestere és Jacura Ágnes, a középiskola igazgatója is.

A megemlékezés az iskola parkjában álló Perényi-szobor megkoszorúzásával ért véget.

Espán Margaréta