Krími válság – Ukrajna adu ásza: az édesvíz

2014. március 20., 07:26 , 688. szám

Az édesvíz lehet Ukrajna leghatékonyabb fegyvere az Oroszország részéről megnyilvánuló gazdasági és fegyveres fenyegetéssel szemben.

Miközben azzal még a legoptimistább szakértők is egyetértenek, hogy az elmúlt évtizedekben teljesen lezüllesztett ukrán fegyveres erők az orosz hadigépezettel szemben legfeljebb az ökölrázást vethetik be elrettentésül, Ukrajna még elő sem vette az ingujjban rejtegetett adu ászát: az édesvizet.

Közismert tény, hogy a Krím jelenleg gyakorlatilag valamennyi életfontosságú forrását a Ukrajnától kapja. A félszigetet a szárazfölddel összekötő 30 kilométer hosszú és mindössze 9 kilométer széles Perekopi-földszoros egyben létfontosságú köldökzsinór is. Ezen keresztül érkezik a Krímre a kőolaj, a földgáz, a villanyáram és az élelmiszer. Sokan feszegették már a kérdést, hogy mi lesz, ha Ukrajna egyszer csak elzárja ezeket a forrásokat? Nos, feszegetni könnyebb, mint végrehajtani.

Egyrészt az olaj és a gáz zömét az ukránok is az oroszoktól kapják. Ráadással ezek utánpótlását, az élelmiszerekkel együtt vízi úton, azaz hajókon Oroszország felől is meg lehet oldani. Az elektromos áram egy kicsivel már komolyabb bökkenő, viszont az ukrán atomerőművek is orosz fűtőelemekkel működnek, és szakértői vélemények szerint már akár májusra is elfogyhatnak a meglévő készletek, ha Moszkva leállítaná az utánpótlást.

Egyetlen életfontosságú forrás maradt, amelynek hiányát – az olaj-, villany- és gázvezetékek elzárásától eltérően – akár már másnap megszenvedheti a szakadár Krím lakossága, mégpedig az édesvíz. A félsziget saját ivóvízforrásai rendkívül korlátozottak. Az elszakadásra törekvő köztársaság a napi édesvíz-szükségleteinek 80-85 százalékát (!) Ukrajnától kapja. A Dnyeper vize a Kahovkai víztározóból az Ukrán SZSZK által a 60-as években megépített több mint 400 kilométer hosszúságú Észak-Krími Csatornán jut el egészen a félsziget keleti csücskében fekvő Kercsig.

Ezen a vízi köldökzsinóron másodpercenként 300 köbméter édesvízhez jutnak a krímiek. A lakosság ivóvízzel történő ellátásán túl ez a csatorna biztosítja mintegy negyedmillió hektárnyi mezőgazdasági termőföld napi öntözését, ami nélkül ez a térség hetek alatt homok- és kősivataggá válna a nyári hőségben.

Vaszilij Sztasuk, az ukrán Vízügyi Állami Ügynökség vezetője a Korrespondent hírportált úgy tájékoztatta, hogy egyáltalán nincs napirenden a víz utánpótlásának elzárása az oroszok által megszállt Krím félsziget irányába. Ez ugyanis közvetlen katasztrófához vezetne, mivel a közel 2,5 millió lakosú szakadár – s egyelőre még csak autonóm – köztársaság hajókkal történő vízellátása még a hatalmas Oroszországi Föderáció számára is kivitelezhetetlen feladat volna.

Kérdés azonban, hogyan fordul az elkövetkezendőkben a történelem kereke. Mert, mint ahogy azt a hadtörténet eddigi legismertebb brit titkosügynöke, James Bond is mondotta: soha ne mondd, hogy soha…

Palkó István