Szálas paradicsompalánta-nevelés
A szabadföldi paradicsom szaporítására sor kerülhet palántaneveléssel és helyrevetéssel. Vidékünkön a palántaneveléssel történő szaporítás a meghatározó jelentőségű.
Helyrevetés esetén a vetőmag ára, a bizonytalan kelés és a késői betakarítás lehet korlátozó tényező. A palántanevelés oldalfüggönyös fóliasátrakban oldható meg legbiztonságosabban, ám a gazdák többsége – a sátrat jövedelmezőbben kihasználva – inkább a fóliaágyásos megoldást választja.
A paradicsompalánta nevelése nagy szakértelmet kíván, mert a növény nyurgulásra hajlamos. A termesztő célja ezzel szemben az, hogy zömök, edzett, szívós szárú palántákat kapjon.
A palántanevelés időtartama a fagyosszentek utáni (május 15.) kiültetéssel számolva 4–6 hét. A hektáronkénti növényszám fajtától függően 35–50 ezer darab. Szántóföldi tömegtermesztésre egy négyzetméteren 700–900 drb. palánta nevelhető fel elfogadható minőségben, így egy hektár paradicsom-termőterület beültetéséhez 50–70 m2 palántanevelő felület szükséges. A vetőmagigény palántaneveléssel történő szaporítás esetén 0,25 kg/ha.
Vetés előtt az ágyás felületét asztalsimaságúra dolgozzuk el. A vetés mélysége 1-1,5cm legyen, figyeljünk az egyenletes vetésmélységre, mint az egyöntetű kelés biztosítékára. A vetés után simahengert alkalmazzunk, vagy lapáttal lapogassuk le az ágyást. A palántadőlés kórokozói ellen végezzünk Previcuros (0,25%) beöntözést – 10 l / 4 m2. A gyomosodás megakadályozására permetezzünk a talajra Devrinol gyomirtószert (0,3 g / m2). A Devrinol a csírázásnak induló gyommagvakat pusztítja. A paradicsommag 8-10 nap múlva kel ki, a gyommagvak viszont előbb. Ezeket totális gyomirtószerekkel (Reglon Turbo S, Finale) leperzselhetjük a zöldségmagvak kelése előtt. (Ezt követően veszi át a főszerepet a gyomirtásban a Devrinol a csírázásnak induló gyommagvak pusztításával). Így megtakarítható a sok munkaerőt kívánó gyomlálás.
A kikelt szikleveles növényeket 15-16 0C-on kell tartani, a lomblevelek megjelenésétől már 16-18 0C-ot kell biztosítani a számukra. Az öntözővíz hőmérséklete közel azonos legyen a levegőével. Legyen irányadó, hogy öntözni a napfényes délelőtti órákban szükséges, hogy az ágyasban a palánták felszáradjanak éjszakára.
A palánták fejtrágyázására 0,2-0,5%-os Volldünger, Ferticare S, vagy más jól oldódó komplex műtrágya oldatát használjuk, 1 dkg-nál nem többet négyzetméterenként. Ha a növények jó növekedésűek (netán túl buján is nőnek), színük élénkzöld, nem sárgás, a fejtrágyázás felesleges vagy káros is lehet.
A nevelés során 4-5 rezes permetezést kapjon az állomány (Cuproxat FW, CurzateR), ami tömörré, keményszárúvá teszi a palántát és a gombás, baktériumos betegségek ellen is védelmet nyújt.
A tervezett kiültetés előtt egy héttel meg kell kezdeni a palánták edzését, fokozatos hozzászoktatásukat a szántóföldi körülményekhez. Ez intenzív szellőztetést, hidegen tartást és egyre ritkább öntözést jelent.
Ezt követően csak a kiültetés előtti napon van szükség az ágyások bőséges beöntözésére, hogy minél több földdel legyenek felszedhetőek a növények.
A kiültetés előtt – az öntözővíz felszáradása után – egy megelőző gomba- + rovarölőszeres permetezést is kapjanak a palánták.
Amennyiben a kiültetés idején forró, száraz, szeles az időjárás, a gyorsabb és biztosabb szántóföldi eredés elősegítése érdekében párologtatást csökkentő vegyszerrel (Folicote – 5%) is kezelik a palántákat.
A kiszedett palánták számára megfelelő ládákról kell gondoskodni. Csak zárt falú vagy fóliával bélelt, a párolgást, kiszáradást megakadályozó ládák felelnek meg.
A palántákat egyenként jó kiszedni. Egyrészt így az ültetésnél már nem kell időt vesztegetni a növények szétválasztására, ami ott a teljesítmény vagy az állománysűrűség rovására hajtható csak végre, másrészt a csomókban kiszedett palánta túl sok földet tart meg az összefonódott gyökereken. Ha több föld van a gyökéren a kelleténél, a ládákban a palánták túl lazán álnak és könnyen kiszáradnak, ültetéskor pedig a feleslegesen nagy földhalom akadályozza a gyors munkát.
A megtöltött ládákat ültetésig nedves zsákkal takarjuk.
Őr Hidi László nagydobronyi gazdálkodó,
a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szaktanácsadója
