Kovács Bélát kémkedéssel gyanúsítják

A budapesti Legfőbb Ügyészség az Európai Unió intézményei ellen folytatott kémkedés gyanúja miatt Brüsszelnél kezdeményezte Kovács Béla jobbikos európai parlamenti képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését – értesült a Magyar Nemzet.

A lap online változata úgy tudja, „a Moszkva iránt erősen elkötelezett politikus” ellen április elején az Alkotmányvédelmi Hivatal tett feljelentést. Kovács Béla tevékenysége már korábban felkeltette a polgári kémelhárítás figyelmét, ugyanis a képviselő rendszeresen találkozik konspiratív módon orosz diplomatákkal, és havi rendszerességgel az orosz fővárosba látogat – olvasható a cikkben.

Kovács Béla 2013 decemberétől elnöke az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségének, amely 2009-ben jött létre, és amely szervezetről Brüsszelben – lengyel és francia gyanú alapján – úgy gondolják, hogy orosz irányítás alatt áll – írja a Magyar Nemzet. A lap szerint a szervezet deklarált célja, hogy teljesítse azokat a feltételeket, amelyekkel az Európai Parlamentben saját frakciót alakíthat, és párttá válhat.

„Kovács Béla végzettségét tekintve közgazdász, Japánban, majd a nyolcvanas évek közepétől a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében gyarapította a tudását. Erről az egyetemről köztudott, hogy a szovjet érában szorosan együttműködött a diktatúra állambiztonsági szervezetével, a KGB-vel. Kovács 2003-ban tért haza Magyarországra, majd két évvel később belépett a Jobbikba” – írja a Magyar Nemzet.

„Kovács Béla – aki jelenleg a Jobbik európai parlamenti listájának harmadik, befutó helyén áll – legutóbb akkor hallatott magáról, amikor a magyar, illetve az uniós állásponttal homlokegyenest ellenkező, az orosz érdekekhez igazodó nyilatkozatot téve szabad és igazságos választásnak minősítette a krími népszavazást. A nemzetközi felháborodást okozó kijelentést követően a KarpatNews című internetes portál közölte, Kovács Béla Krímen tett nyilatkozatai és az úgynevezett népszavazás melletti kiállása jelzi, hogy ki pénzeli a képviselőt és talán a pártját is. A portál szerint Kovács »európai léptékű provokatőr«, aki a baloldalnak dolgozik” – emlékeztet a cikk.

Válaszul a vádakra Kovács Béla múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette: soha nem volt sem magyar, sem külföldi titkosszolgálat tagja, soha nem működött velük együtt és megkeresés sem volt a részükről. A politikus közölte, határozottan visszautasítja a Magyar Nemzetben leírt vádat, és Mirkóczki Ádám képviselőtársán keresztül kezdeményezi, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága teljes nyilvánosság előtt hallgassa meg – írta a tájékoztatóról beszámoló MTI.

Kovács Béla határozottan visszautasította, hogy az általa vezetett Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége orosz befolyás, illetve finanszírozás alatt áll. Szintén tagadta, hogy a Jobbikot Oroszországból vagy Iránból finanszíroznák.

Kitérve a cikknek a feleségét érintő pontjára, amely azt feltételezi, hogy a szovjet titkosszolgálatnak dolgozott, rögzítette: soha semmilyen kapcsolata nem volt sem neki, sem a családnak sem orosz, sem más titkosszolgálattal. Jogi útra tereli az ügyet – közölte.

Balczó Zoltán, a Jobbik EP-képviselőjelöltje pártja elnökségének véleményét tolmácsolva álbotránynak nevezte az ügyet és kiemelte, a Magyar Nemzet olyan adatokat, tényeket leplez le, amelyek mindig is világosak voltak. Szerinte a Jobbik 20 százalék körüli országgyűlési választási eredménye „túl nagy homokszemet jelentett a világpolitikai küzdelem fogaskerekei között”, aminek eltávolítása érdekében az Egyesült Államok és európai szövetségesei minden eszközt megpróbálnak felhasználni. Balczó Zoltán szerint a cél az, hogy a közvélemény-kutatások szerint az EP-választáson második helyre esélyes Jobbik a harmadik helyre kerüljön, mert mindenképpen az MSZP-t szeretnék második erőként megjeleníteni, hogy megmaradhasson a Fidesz váltópártjának – olvasható egyebek mellett az MTI tudósításában.

Az ügy miatt több párt kezdeményezte a nemzetbiztonsági bizottság összehívását. Hétfőn a testület zárt ülésen meghallgatta Kovács Bélát és Vona Gábort, a Jobbik elnökét, ezenkívül ügyészségi és titkosszolgálati vezetőket is meghallgattak a bizottság tagjai.

Vona Gábor az ülést követően azt mondta, aljas és átlátszó rágalomkampány indult a párt ellen, amelynek célja, hogy megroppantsák az EP-választás előtt. Úgy vélte: ez az egész EP-választás tétjét is módosítja. Közölte, nemcsak arról van szó, hogy kik fogják Magyarországot képviselni az Európai Parlamentben, hanem arról is, hogy „külföldi nyomásra a magyar kormánypárt koholt vádak alapján fel tud-e morzsolni egy törvényesen működő, 1 millió ember támogatását élvező parlamenti pártot”.

A pártelnök kitért arra is: az ülésen nem kapott választ arra, hogy az „úgynevezett kémügyben” miért hívták meg őt a bizottság elé. Ezt párttársa, Mirkóczki Ádám is megerősítette, jelezve, hogy a múlt pénteken a Fidesz által a sajtóban megjelent kérdéseket végül ő maga tette fel a Jobbik elnökének. Jelezte: a szakszolgálatok meghallgatásáról szóló bizottsági szakaszban elhangzottakat hosszú időre titkosították, így érdemben nem tud róla beszámolni, ugyanakkor egyetlen olyan dolgot sem hallott az ülésen, ami a Btk. bármely tényállását kimerítené.

Kovács Béla a sajtónak szűkszavúan csak annyit mondott, hogy ha lesz jogi lehetősége, akkor lemond mentelmi jogáról, külföldiekkel pedig csak munkájával kapcsolatos találkozói voltak.

A HírTv beszámolója szerint a bizottsági ülés után a többi párt képviselői egyetértettek abban, hogy a gyanú megalapozott. „A szolgálatok hosszú ideje mély és alapos tényfeltáró munkát végeztek Kovács Béla hírszerző és kémtevékenysége kapcsán, erről tényekkel, kép- és hangfelvételekkel alátámasztott, dokumentált tájékoztatást adtak a bizottság valamennyi tagjának. A magunk részéről teljes egészében meggyőződtünk arról, egyértelművé vált előttünk, hogy Kovács Béla kapcsolatot tartott fenn az orosz titkosszolgálattal, és ez a kapcsolat szervezetszerű és konspirált volt” – mondta Németh Szilárd, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes alelnöke.

A nemzetbiztonsági bizottság LMP-s tagja szerint sincs szó koncepciós rágalomhadjáratról. „Világosan meggyőződhettem arról, hogy itt nem összeesküvés-elméletről van szó, a szolgálatok végezték a dolgukat, azt is láttam, hogy jó ideje végzik ezt a munkát, és megalapozottan hangzott el minden, ami elhangzott” – jelentette ki Szél Bernadett.

„Van kémügy, de nincs James Bond” – ezt már a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke mondta. Molnár Zsolt hangsúlyozta: a Büntető törvénykönyv szerint a kémkedésnek nem feltétele, hogy az elkövető valamely titkosszolgálat tagja legyen. „Nem kell kémnek lennie, és azért mondtam, hogy nem James Bondról van szó, mert ehhez nem szükséges valamilyen haditechnikai vagy valamilyen speciális, az ország szoros nemzetbiztonságát vagy kutatási céljait veszélyeztető információ, sokkal tágabban lehet elkövetni. Komoly jelei vannak, hogy ez történt” – mondta Molnár Zsolt.

(mno.hu/MTI/ntk)