Újra itt a szabadságolási idény

2014. május 29., 06:40 , 698. szám

„Idei rendes szabadságomat már letöltöttem, viszont családi okokból szükségem volna még néhány szabadnapra. Akár a fizetetlen szabadság is megfelelne, de a munkaadóm hallani sem akar róla. Kérem, mondja el, mit ír erről a törvény.”

– Sajnos, olvasónk nem árulta el, milyen konkrét célból lenne szüksége a szabadnapokra, így nehéz megválaszolni a kérdést, ráadásul több jogszabály is foglalkozik a témával. A törvények számos esetben kötelezővé teszik a munkaadó számára a fizetetlen szabadság megadását a munkavállalóknak – bizonyos keretek között –, más esetekben a munkaadó és a munkavállaló megegyezésének függvénye, hogy mikor s mennyi fizetetlen szabadságról lehet szó.

Például Ukrajna törvénye A szabadságolásról 25. paragrafusa alapján többek között az alábbi esetekben és időtartamokra igényelhető fizetetlen szabadság:

– évente legfeljebb 14 nap jár a két vagy több gyermekét egyedül nevelő, esetleg rokkant gyermeket nevelő szülőnek;

– ugyancsak 14 nap adható a férjnek, ha felesége szülés utáni szabadságon van;

– legfeljebb 30 nap fizetetlen szabadság illeti meg a nyugdíjasokat és a III. kategóriájú rokkantakat, valamint 60 nap az I. és II. kategóriás rokkantakat;

– 10 nap jár a házasságra lépőknek;

– a munkavállalónak családtagjai, közeli rokonai elhalálozása esetén 7, egyéb rokonok halálakor 3 nap fizetetlen szabadság jár (amibe az út nem számít bele);

– évente nem több mint 30 napnyi fizetetlen szabadságot kaphatnak a beteg hozzátartozót ápolók, amennyiben a kezelést végző egészségügyi intézmény megítélése szerint az ápolt állandó gondozást igényel;

– a munkaadó köteles kiadni a fizetetlen szabadságot az orvos által előírt időtartamú, gyógyüdülői kezelés befejezésére;

– végül 15 nap adható a munkavállalónak az egyetemi vagy főiskolai felvételik idejére (az oda- és visszautat nem számítva).

A fenti felsorolás távolról sem teljes, ráadásul a lehetőségeket számos körülmény befolyásolhatja, ezért érdemes alaposan áttanulmányozni az idézett paragrafust.

Emellett a Munkatörvénykönyv 218. paragrafusa is kínál lehetőségeket, például heti 1-2 fizetetlen szabadnapot igényelhetnek az egyetemen vagy főiskolán tanulók. Továbbá a parlamenti, önkormányzati és elnökválasztásokat szabályozó törvényekben is számolnak a fizetetlen szabadság lehetőségével, mindenekelőtt a jelöltek és megbízottjaik vonatkozásában. Végül számos speciális lakossági csoportot (például a háborús veteránokat) érintő jogszabály is lehetőséget ad a fizetetlen szabadság igénylésére.

hk