A vészhelyzet okaitól a megmentés lehetőségeiig

Magyar iskolai tagozat – végveszélyben

A tiszaújhelyi magyarság jelentős része, sajnos, előrehaladott elnemzetietlenedésben és elukránosodásban szenved. A kór súlyosságát jelzi, hogy bár a falu nagyobbrészt magyarlakta község, az emelt szintű érettségi bevezetése óta egyre több magyar szülő adja ukrán osztályba a gyermekét, és az általános iskola magyar tagozata már az elhalás rémével küszködik. Ám amíg vannak nemzetük iránt elkötelezett magyar vezetők, tanárok és szülők, addig van remény arra, hogy felébredjenek végre az asszimiláció „álomkórjában” szendergő szülők...

– Jelenleg 220 diákunk van, 198 az ukrán, 22 pedig a magyar tagozatban. Ám az ukrán tagozat is 80 százalékban magyar tanulókból áll – tájékoztat Marija Komaromi iskolaigazgató.

– Ám nincs magyar 3., 4., 5. osztály. A 6. osztályban volt négy gyermek, most mennek át a 7. osztályba – sorolja Margitics Marianna magyartanár. – Az első osztályt ketten fejezték be, ám egy komplett első osztályhoz öt gyermek szükségeltetik, így a két kisdiákot csak heti 5-5 egyéni foglalkozás keretében taníthatta az oktatásukat elvállaló Méhes Gabriella földrajztanár.

– Magyar alsós tanítóink ugyanis nincsenek, mivel már három éve nem akadt öt gyermek, akikkel be lehetett volna indítani egy első osztályt (azelőtt mindkét alsós tanítónő Verbőcről járt be) – magyarázza Méhes Gabriella. – Tavaly úgy nézett ki, hogy lesz öt kisdiák, akikkel meg lehet nyitni a magyar első osztályt, ám végül csak az egyik szülő íratta be a két ikergyermekét az első osztályba, miközben a két idősebb gyermekét átadta a magyar 6. és 8. osztályba, egy szülő pedig a Tiszaújlaki Széchenyi István Középiskolába íratta át iskoláskorba ért kislányát.

S miért tett így az utóbb említett anyuka, Nagy Katalin?

– Tavaly nyáron beadtam a kérvényt az iskolában, hogy át akarom íratni a 4. osztályt befejezett kisfiamat a tiszaújlaki magyar középiskolába, majd júliusban, miután a kisebbik gyermekem befejezte a helybeli óvodát, megírtam a kérvényemet, hogy magyar első osztályba szeretném járatni őt – emlékszik vissza a fiatalasszony. – Az iskolaigazgató erre azt mondta, őt is vihetem a fiam után a tiszaújlaki iskolába, mert itt, Tiszaújhelyen nem lesz magyar iskola, mert nincs elég gyermek, aki magyarul akarna tanulni. Én viszont magyar iskolába akarom járatni a gyermekeimet, mert ha a gyermek az anyanyelvén igyekszik elsajátítani alapszinten a tudományokat, akkor meg is érti azt, amit tanul, az ismereteit pedig le tudja fordítani egy másik nyelvre, és csak a gyermektől függ, hogy megtanulja-e az államnyelvet. Emellett, természetesen, a szülőnek is foglalkozni kell a gyermekével, hogy elsajátítsa az iskolai tananyagot… Visszatérve a kislányomhoz és a kisfiamhoz: egy percig sem bántam meg, hogy az előbbit magyar iskolába adtam, az utóbbit pedig ugyanoda átírattam, a kisfiam is nagyon jól halad a tanulásban, és dicséreteket kap a tanároktól…

Miért járatja viszont a tiszaújhelyi magyar szülők többsége az ukrán tagozatba a gyermekeit? – merül fel a kérdés.

– Az iskolaigazgató egyrészt azt mondogatja, hogy ez a szülőkön múlik, és ha nincs öt kérvény a magyar első osztályra, akkor a törvények értelmében nem lehet megnyitni a magyar első osztályt. De ha a kérvényt beadó szülőnek azt mondja, hogy nincs öt kérvény, hanem csak kettő-három, ennyivel pedig nem lehet beindítani az első osztályt, így csak egy összevont osztály lesz, akkor a szülő visszatáncol, és végül az ukrán 1. osztályba íratja be a gyermekét – fejti ki Boldog Ferenc, a tiszaújhelyi KMKSZ-alapszervezet elnöke. – És persze, a magyar szülők többsége is abban a tévhitben van, hogy gyermekük a magyar iskolát befejezve nem tud boldogulni az életben, mert nem tud megtanulni ukránul… Mi mindent megteszünk a szülők meggyőzéséért. Tavaly is gyűléseket szerveztünk a számukra, és elmagyaráztuk, hogy a gyermek csak anyanyelvén tudja elsajátítani a tudományokat. Példákat hozunk fel, hogy a magyar iskolát befejezett értelmes, igyekvő tanulók az élet minden területén boldogulnak, itt, belföldön is, és nagyon jó eredményeket érnek el. Például van, aki angol–történelem szakot végzett a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán, és most a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceumban tanít, van, aki előbb magyar nyelven elvégezte a Munkácsi Agráripari Col­lege-t, ahol állatfelcseri végzettséget szerzett, majd ukrán nyelven elvégezte a Lembergi Agráripari Egyetem ökológia szakát. És a Nagyszőlősi Szakmunkásképzőben vagy a Beregszászi Szolgáltatóipari Szakközépiskolában is megállják a helyüket az itt, helyben magyar általános iskolát elvégzett, ám ukrán nyelven továbbtanuló diákok…

– Mi, tanárok is rávilágítunk, hogy a magyar iskolai tagozat végzősei is boldogulnak az életben. De sokan annyira nem törődnek gyermekeik jövőjével, nemzetiségünk fenntartásával… – magyarázza Margitics Marianna. – Azt hozzák fel, hogy a gyerekek úgyis magyarok maradnak, még ha ukrán iskolába járnak is. Csakhogy azok a tanulók már az első osztálytól kezdve kizárólag ukrán szót hallanak az órákon, ukrán népmeséket, népdalokat, verseket tanulnak, magyarokat viszont nem. Milyen nemzeti öntudatuk lesz? Sőt, az iskolai szakkifejezéseket sem tanulják meg magyarul. Számukra a füzet már zosit… Sőt van, aki meg sem tudja mondani magyarul az édesanyja keresztnevét, hanem Olenát mond Ilona helyett… Az ilyen tanulók tíz év múlva, felnőttekként hogy fogják átadni a saját gyermekeiknek édes anyanyelvünket?... Mi mindent megteszünk a tagozat megmentéséért, szervezünk az iskolában március 15-i, október 6-i, karácsonyi, anyák napi ünnepségeket… És igenis, amelyik gyermek el akarja sajátítani az államnyelvet, az a magyar osztályban is képes rá. De akarni kell… Reménysugarat jelent, hogy már van két szülői kérvény két leendő iskolásnak a magyar első osztályba való adására, reméljük, hogy lesz annyi kérvény, hogy újból nyíljon egy magyar első osztály…

Érdekes viszont – jegyzem meg magamban –, hogy amikor aznap az iskolaigazgatótól is megkérdeztem, hány kérvény van az 1. osztályra, és ebből mennyi a magyar 1. osztályra, azt a választ kaptam, hogy a 27 iskolaérett gyermek közül 16-ra már megírták a kérvényt, ám minden szülő ukrán osztályba akarja íratni a gyermekét. Furcsa…

Mit fűzhet hozzá mindehhez az újságíró? Isten minket magyaroknak teremtett, s ha egyszer magyaroknak teremtett, akkor nem akarja, hogy hagyjuk elukránosodni gyermekeinket, hiszen őket is magyaroknak teremtette. Ezért azok a szülők követik Isten akaratát, és azok maradnak hűek a magyarság megmaradásáért harcoló őseik emlékéhez, akik magyar osztályba íratják gyermekeiket – hogy azok megmaradjanak magyaroknak. Tartoznak ezzel felmenőiknek, akik honfoglalókként, törökök vagy tatárok ellen küzdő hősökként, Rákóczi kurucaiként vagy Kossuth nemzetőreiként, honvédjeiként értük, értünk, kései leszármazottaikért is hullatták a vérüket…

Lajos Mihály