A kárpátaljai magyar vidék mezőgazdasági fejlesztési terve

Alapos előkészületek és számos tanulmány, szakmai fórum tanulságainak összegzése után a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány nemrég állt elő a fentebbi címet viselő dokumentummal. Munkájuk gyümölcsét Őr Hidi László, az alapítvány elnöke az alsószinevéri XXII. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem gazdasági fórumán ismertette. Az alábbiakban kivonatosan olvasóink is megismerkedhetnek a gazdák elképzeléseivel. (Befejező rész, elejét lásd lapunk 704–706. számaiban.)

6. Eszközrendszer, a végrehajtás keretei

6.1. Intézményrendszer. A kárpátaljai gazdaságfejlesztési stratégia agráriumot érintő pontjainak végrehajtására meg kell erősíteni, valamint újra kell értelmezni a már meglévő intézményeket, valamint szükség esetén létre kell hozni újakat is. Az operatív programok kidolgozására, valamint azok lebonyolítására az alábbi intézményrendszerre van szükség:

• falugazdász-szaktanácsadói hálózat,

• magyar nyelvű, teljes vertikumú agrár-szakképzési rendszer,

• alapítványok,

• gazda-hitelszövetkezetek,

• termelői beszerző-értékesítő csoportok, szövetkezetek,

• a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarai tagság kiterjesztése (határokon átívelő programok).

6.1.1. A kárpátaljai családi gazdaságok helyzete indokolttá teszi egy sajátos feladatokat ellátó falugazdász-szaktanácsadói hálózat kiépítését. Míg a klasszikus falugazdász-hálózatok fő feladata az állami támogatási rendszer és a gazdálkodók közötti kapcsolat biztosítása, különös tekintettel az EU területalapú, és más célirányos támogatásainak teljes körű felhasználására, valamint jogszerűségének betartására, addig a kárpátaljai falugazdász hálózatnak egy sokkal szerteágazóbb, a helyi gazdák igényét kielégítő feladatköre van. Egy ilyen sajátságos hálózat kiépítésére már ki lett dolgozva a Falugazda-hálózat Kárpátalján program, s megtörténtek az első lépések a hálózat kiépítésére.

6.1.2. Az ukrán állam által finanszírozott magyar nyelvű felsőfokú agrárszakember-képzés nincs, és nem is várható Kárpátalján. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola bázisán, s a magyarországi felsőoktatási intézmények kihelyezett tagozataként működő agrármérnöki és állattenyésztési képzések nagyon fontos hiánypótló szerepet töltenek be. Szükség van a szakirányok bővítésére, valamint a felsőfokú mellett a középfokú szakképzés beindítására, például az élelmiszer-feldolgozás terén.

6.1.3. Az alapítványok szerepe a gazdaságfejlesztési stratégiában igen széles körű és nélkülözhetetlen. A különböző operatív programok kidolgozásának és lebonyolításának sokszor a leghatékonyabb módja, ha alapítványi formában, nonprofit szervezet hajtja végre. Az alapítványi forma lehetővé teszi a működés maximális átláthatóságának biztosítását, a társadalmi kontrollt.

6.1.4. A gazda-hitelszövetkezetek. Az Ukrajnában működő kereskedelmi bankok a családi gazdaságok számára szinte nem is léteznek: nincsenek a családi gazdaságok szintjén működő fejlesztési hitelkonstrukcióik, de a gazdák sem merik a bankokban elhelyezni megtakarításaikat. A probléma orvoslására lett kidolgozva a Gazda-hitelszövetkezeti program, ami segítene az agrárium számára fejlesztési forrásokat biztosítani a családi gazdaságok tartalékainak mozgósítása révén.

6.1.5. A beszerző-értékesítő csoportok feladata a családi gazdaságok kiszolgálása, a termelők és a piaci szereplők közötti hatékony kapcsolat biztosítása, a beszerzési és értékesítési kereskedelmi lánc optimalizálása, a piaci igényeknek megfelelő árumennyiség biztosítása. A csoportok létrehozásának támogatására lett kidolgozva egy Inkubátor gazdaszövetkezeti program, amely a legnehezebb kezdeti időszakban nyújt segítséget az induló csoportoknak, szövetkezeteknek.

6.1.6. A nemzeti agrárgazdasági kamarai tagság kiterjesztése a kárpátaljai családi gazdaságok számára lehetőséget biztosíthat a kamara szolgáltatásainak igénybe vételére, valamint a programjaiban történő részvételre.

6.2. Finanszírozási források. A gazdaságfejlesztési stratégia agráriumra vonatkozó lépéseinek finanszírozására a lehetséges forrásokat három fő csoportra lehet osztani:

• A gazdálkodók saját tőkéje, pénzügyi tartalékai. Ezek mozgósítására a gazda-hitelszövetkezetek a legalkalmasabbak.

• A különböző állami-, és határokon átívelő célprogramok hatékony felhasználása a falugazdászok segítségével már működő családi gazdaságok fejlesztésére.

• Jótékonysági alapítványok szociális programjai a legszegényebb rétegek felkarolására.

[…]

6.3. A végrehajtás menete.

6.3.1. A fejlesztési stratégia társadalmi megismertetése és elfogadtatása. Ennek keretében még a tervezési időszakban társadalmi vitára lettek bocsátva az agrárium fejlesztési stratégiájának főbb pontjai, s a végleges változatban messzemenően figyelembe lettek véve a gazdák visszajelzései. Ez nagyon fontos, ugyanis egyetlen gazdaságfejlesztési stratégia sem lehet életképes, ha annak alanyai nem fogadják el, nem érzik magukénak.

6.3.2. Falugazdász-szaktanácsadói rendszer kiépítése. A családi gazdaságokra épülő agrárium fejlesztési stratégiájának alapja egy teljes lefedettséget biztosító falugazdász-szaktanácsadóu rendszer kialakítása. Ezek a falugazdászok lesznek a fejlesztési stratégiához tartozó operatív programok kidolgozói és lebonyolítói, ők fogják felmérni a családi gazdaságok problémáit, és segíteni őket az aktuális operatív programban történő részvételben. A falugazdász-szaktanácsadó hálózatnak mind területileg, mind ágazatilag teljes egészében le kell fednie Kárpátalja magyarlakta régióit.

6.3.3. A fejlesztési stratégiához tartozó operatív programok kidolgozása. A stratégia megvalósításához az alábbi operatív programokra van szükség:

• Falugazda-hálózat program. A program alapjai ki lettek dolgozva, s a megvalósítás első lépései megtörténtek.

• Földbérleti program és Földhitel program. A két, egymással részben összefüggő program ki lett dolgozva, a finanszírozási és a jogi feltételek megvalósulása esetén el lehet indítani azokat.

• Gazdaképző program. Szaktudást mindenkinek! címmel már működik, megfelelő finanszírozás esetén tovább bővíthető. A program keretében gazdaképző tanfolyamok, szakmai konferenciák és tanulmányutak valósulnak meg, helyszíni szaktanácsadásban részesülnek a családi gazdaságok, heti rendszerességgel jelennek meg szakmai cikkek.

• Fejlesztési hitelprogram – kidolgozás alatt.

• Szociális hitelprogram. Első lépés szociális program néven szerény keretek között ugyan, de már sikeresen működik. A program keretében rászoruló többgyermekes családok kapnak visszatérítendő kamatmentes támogatást a családi gazdaság beindításához, vesznek részt felkészítő tanfolyamokon és részesülnek rendszeres helyszíni szaktanácsadásban a szakmai ismeretek elsajátításához.

• Innovációs program. Élő példa innovációs program néven már működik. A program keretében a megfelelő szakmai ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkező gazdák kapnak visszatérítendő támogatást és szakmai segítséget valamilyen perspektivikus innováció megvalósításához. Az elért eredményekről és szakmai tapasztalataikról a résztvevők rendszeresen beszámolnak, megosztják azokat a többi gazdával a bemutatókon.

• Helyi termékek piacra jutását segítő program. E-Piac néven a program már beindult. Ennek keretében a helyi terméket előállító gazdák egy internetes portálon kínálhatják portékáikat a potenciális vevőknek.

• Termelői csoportokat, gazdaszövetkezeteket segítő program. Inkubátor gazdaszövetkezeteket segítő program néven már ki lett dolgozva. Megvalósulása esetén az induló gazdaszövetkezetek, csoportok kapnának támogatást a legkritikusabb kezdeti időszakban a bejegyzési, valamint adminisztrációs költségeikhez.

• Gazda-hitelszövetkezeti program.

[…]

Vége