A megújított tető – jel és szimbólum

Lezsák Sándor nyitotta meg a tanévet Tiszasalamonban

73 tanulónak és 14 tanárnak kezdődött meg az idei tanév a megújult Tiszasalamoni Általános Iskolában. Az intézményt nemrég még a bezárás fenyegette az életveszélyessé vált, beázó tetőszerkezete miatt. De a Keleti Partnerség program keretében magyar állami támogatásból új tetőszerkezetet kapott a hangulatos kis iskola, a szülők áldozatvállalásának köszönhetően pedig belülről is sikerült kifesteni a folyosókat és a tantermeket.

Ezúttal a tanévnyitó ünnepségre magas rangú vendégek is ellátogattak az ukrán–magyar–szlovák hármashatárnál fekvő községbe, a felújítást finanszírozó magyar állam képviseletében Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke, Kisfaludi-Bak Judit, az alelnöki kabinet vezetője, Keskeny Ernő, Magyarország kijelölt kijevi nagykövete, Bacskai József ungvári magyar főkonzul, valamint a felújítási munkálatokat irányító Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke. Jelen volt még a tanévnyitó ünnepségen többek között Molnár Eleonóra, a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület elnöke, Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke, Kertész Zoltán, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője, Marija Kovalj-Mazjuta, az Ungvári Járási Állami Közigazgatási Hivatal elnöke, Marija Maskarinec, az Ungvári Járási Állami Közigazgatási Hivatal Választókat Nyilvántartó Osztályának vezetője, Marjana Mihajlisin, az Ungvári Járási Állami Közigazgatási Hivatal Oktatásügyi, Ifjúsági és Sport Főosztályának vezetője és Kótyuk Zsolt helyi református lelkipásztor. A község polgármester asszonya más elfoglaltságai miatt nem tudott jelen lenni a történelmi tanévnyitón, őt Leskó Olga, a helyi tanács jegyzője képviselte.

Lezsák Sándor ünnepi beszédében megemlítette: „Sajátos helyzet, hogy a magyar kormány jóvoltából a Keleti Partnerség programjának keretében az iskola felújításon esett át. Könnyű most nekem ehhez gratulálni, de bizony, mennyi munka van e mögött, akár a parlamentben, a kormányzatban, akár itt a megyében és a településen, aztán itt az iskolában. És azok a kivitelezők, mesteremberek, akik dolgoztak ezen, azoknak a munkája is ott van egy-egy ilyen felújításban. Szükséges, de nem elegendő ez a támogatás, ugyanakkor a Kárpát-medencei magyar iskolarendszernek nyújtott segítség az ország erejétől függően növekedni fog.”

Brenzovics László emlékeztetett: „Egy iskola bezárása egy település pusztulását jelenti. Ott, ahol nincs iskola, nincsenek tanítók, nincs egy ilyen kulturális-oktatási központja a helyi közösségnek, az a település elsorvad. Emiatt beszéltük meg azt, hogy mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy megmentsük a salamoni iskolát. Meg is egyeztünk abban, hogy megcsináljuk a tetőt, az állam pedig megerősíti a fundamentumot. Mi a tetőt megcsináltuk, a fundamentum megerősítésének befejezése még várat magára, de biztos vagyok benne, hogy az is meg fog történni. Azonban ez nemcsak a mi segítségünknek köszönhető, hanem a helyi közösség, a tantestület, a szülők kitartásának is. Ők is mindent megtettek és megtesznek azért, hogy ez az iskola fennmaradjon, szépüljön, szolgálja a helyi közösséget. Mindez szimbolikus jelentőségű ma, mert mutatja a kárpátaljai magyarság élni akarását.” A KMKSZ elnöke köszönetet mondott Magyarország nemzeti kormányának, amiért támogatja a határon túli magyarok azon törekvéseit, amelyek a megmaradásra, a fejlődésre, nyelvük, kultúrájuk megőrzésére irányulnak.

Nagy-Dajka Enikő, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség Ungvári Járási Szervezetének elnöke, az iskola tanára köszöntőbeszédében a következőképpen fogalmazott: „Tetőt kaptunk a fejünk fölé. Az én értelmezésemben ez a tető nemcsak egy építmény, egy megújított födém, hanem egyszerre jel és szimbólum. Az anyaország törődésének a kézzel fogható jele, és az összetartozásunk szimbóluma.”

Béres Mária, a Tiszasalamoni Általános Iskola megbízott igazgatója meghatódva mondott köszönetet a vendégeknek: „Engedjék meg, hogy először is megköszönjem Magyarország nemzeti kormányának, a Keleti Partnerség program vezetőinek, Bacskai Józsefnek, Magyarország ungvári főkonzuljának, Brenzovics Lászlónak, a program helyi koordinátorának, a KMKSZ elnökének, a járási KMKSZ-szervezet elnökének, a helyi alapszervezetnek, és a református egyházközség gondnokának és presbitériumának, akik nemcsak lelkileg, de kétkezi munkájukkal is segítettek nekünk. És valamennyi jelenlévőnek, és nem utolsósorban a pedagógusoknak. Valamint a szülőknek, akik megbíznak bennünk, és ide hozták magyar iskolába a magyar gyerekeiket, nem a városi ukrán iskolákba.” Végül az igazgatónő az iskola tanulóit arra kérte, hogy az iskoláért összefogott „sok jó embernek” segítsenek megköszönni a támogatást azzal, hogy kitűnően fognak tanulni.

Köszöntötte a vendégeket, a kollektívát és a gyerekeket Marija Maskarinec és Marjana Mihajlisin, a járási oktatási osztály vezetője is, akik ugyancsak köszönetet mondtak a magyarországi támogatóknak, és az oktatási osztály vezetője egy gyönyörűen díszített tortával kedveskedett a jelenlévőknek, valamint köszönő oklevelet nyújtott át Palkó Katalinnak, a KMKSZ Tiszasalamoni Alapszervezete elnökének.

Lezsák Sándor ajándékokat is hozott az iskolának, többek között golyóstollakat, könyveket és egy futballabdát, amelyet olyan személyek írtak alá, mint: Grosics Gyula, Buzánszky Jenő, Kövér László, Navracsics Tibor, Kű Lajos, Jónyer István, Fenyvesi Máté, Gyarmati Dezső, Kovács Kokó István, Kassai Lajos, Orbán Viktor miniszterelnök és sok más ismert ember.

Mindezek után Lezsák Sándor, Keskeny Ernő és Brenzovics László leleplezte az iskola falán lévő, a felújításra emlékeztető táblát, majd Kótyuk Zsolt helyi református lelkész a 90. zsoltár néhány sorával köszöntötte az ünnepség résztvevőit.

Maria Koval-Mazjuta, az Ungvári Járási Állami Közigazgatási Hivatal elnöke is köszöntötte a 11 első osztályost, a többi tanulót és a pedagóguskollektívát, majd az iskola felújításában fontos szerepet vállalt Brenzovics Lászlónak munkáját elismerő oklevelet adott át.

Végül a kis elsősök, majd a felső tagozatosok alkalomhoz illő műsorát követően megszólalt az első csengő.

Badó Zsolt