A perec, amit még Horthy Miklós is megkóstolt

Szeptember 20-án negyedik alkalommal gyűltek össze a helyi futballpályán az ukrán–magyar határ mentén elterülő Asztély lakosai, hogy emlékezzenek egy, a falu történetében fontos szerepet betöltő hagyományra, a perecsütésre.

A IV. Asztélyi Hagyományőrző Perecfesztivál megnyitóján elsőként a község polgármestere, Nagy Anikó köszöntötte a jelenlévőket, köztük Sin Józsefet, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Beregszászi Középszintű Szervezetének (KMKSZ BKSZ) elnökét, Nagy Petronella beregszászi magyar konzult, Kész Gézát, a KMKSZ kulturális titkárát. Emlékeztetett, hogy a település hajdan híres volt a perecsütésről, ezért a falu lakóit sokan pereceseknek hívták. A különleges receptű édes és sós pereceket a településre jellemző, tojás alakú búbos kemencében egészen az 1950-es évekig sütötték az asztélyi asszonyok. A perecfesztivál célja e régi szokás, a falu történelmi és kulturális örökségének megőrzése, továbbadása, továbbá a helyi hagyományok, gasztronómia, népművészet és hagyományőrző csoportok tevékenységének bemutatása. „Mindezek által szeretnénk megismertetni minél több emberrel a kemence használatát, annak kifűtését és a benne készülő finomságok elkészítésének fortélyait. Illetve, hogy minél többen megkóstolhassák, és ezáltal népszerűsítsék a különlegesen jóízű, kemencében készült pereceket és egyéb kemencében sült finomságokat.”

Nagy Petronella elismerését fejezte ki a rendezvény szervezőinek azért, hogy ötletüket, kezdeményezésüket sikerült megvalósítaniuk. A rendezvényen a különböző korosztályú érdeklődők és résztvevők találkozása által jó alkalom nyílik arra, hogy a falubeliek átadhassák tudásukat. Sin József köszöntőjében hangsúlyozta: Asztély keresi saját arculatát, s jó irányban indult el a keresés, hiszen a község lakói a népi hagyományokhoz, saját gyökereikhez nyúltak vissza, ez pedig minden ember és minden közösség életében a legbiztosabb pont.

Hajdan nagy szerepet játszott az asztélyiak életében a perec, hiszen azt az asszonyok nemcsak családjuk részére készítették, hanem értékesíteni is tudták a szomszédos falvakban. Idősebb asztélyiak beszámolói alapján 1938-ban a helyiek pereckaput állítottak, s ezzel várták a falun átvonuló Horthy Miklóst. A lóháton érkezők e kapuról szakították le a pereceket. A helyszínen épített kemencében a hajdani recept alapján sütött pereceket az Asztélyi Őszirózsa Nyugdíjasklub sátrában bárki megkóstolhatta.

A rendezvény szervezője, az Asztélyi Községi Tanács az idén is színes kulturális programmal várta az érdeklődőket. Fellépett a Derceni Gyöngyösbokréta Néptáncegyüttes, a helyi óvodások és iskolások, búcsúi és dédai tánccsoportok, az Asztélyi Kék Ibolya Néptánccsoport, az ATASZ tánccsoport, a Beregsurányi Nyugdíjasklub, továbbá a Halra Bor együttes is. A fellépők nem csupán magyar, hanem ukrán táncokat is bemutattak, ezzel is kinyilvánítva az egymás iránti toleranciát. Az érdeklődők mindeközben kárpátaljai borokat és étkeket kóstolhattak, a gyerekeket pedig csúszda, pónilovaglás és körhinta várta.

Jótékonysági céllal a helyi óvoda javára tombolára is sor került, és természetesen idén sem maradt el a Sin József által a legfiatalabbaknak rendezett futballtorna sem. A 6 különböző településről érkezett csapatok közül a torna legjobbja Tiszacsoma lett, megelőzve Asztély és Nagybégány csapatát. A gólkirály címét pedig az asztélyi Nagy István, illetve Csoma és Macsola vegyes csapatának tagja, Papp Gergő érdemelte ki. A résztvevők a KMKSZ BKSZ jóvoltából emléklapokkal, ajándékokkal gazdagodtak, amelyeket Sin József adott át. Az információs sátorban pedig a KMKSZ Nagy Anikó által vezetett helyi alapszervezete a Kelet-Ukrajnában szolgáló magyar katonák családjainak megsegítése céljából szervezett adománygyűjtést.

A rendezvény megvalósulását a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta.

E. M.