A hallóideg-gyulladás

2014. november 27., 06:30 , 724. szám

Naphosszat fütyülő hangot hallok a fülemben, nappal nem olyan erősen, éjjel viszont igen. Milyen betegségem lehet, és hogyan gyógyulhatok ki belőle? – telefonált be szerkesztőségünkbe egy kisdobronyi olvasónk. Kérdéseit dr. Pauk Lászlóhoz, a Beregszászi Járási Kórház fül-orr-gégészéhez továbbítottuk.

– Minden bizonnyal hallóideg-gyulladással állunk szemben – fejti ki a szakorvos. – A kór gyökerei abban rejtőznek, hogy a hallóideg különböző faktorok miatt károsodik. E károsodások okai között megemlíteném a különböző toxikus (mérgező) hatásokat, melyek lehetnek krónikus vagy akut lefolyásúak. Például kialakulhat a betegség, ha valaki hosszú ideje olyan munkahelyen dolgozik, ahol érintkezésbe kerül különböző mérgező anyagokkal (vegyszerekkel, festékekkel, hígítókkal, lakkokkal). A kiváltó tényezők sorában említenem kell továbbá a dohányzást, az alkoholfogyasztást – főleg ha az ital minősége nem megfelelő –, a túl magas vagy túl alacsony vérnyomást, illetve a hirtelen vérnyomás-ingadozást. Az egyik fő kiváltó ok az érelmeszesedés, mely megzavarja a hallóideg normális vérellátását. S bizonyos gyógyszerek hosszú ideig tartó szedése is hallóideg-gyulladáshoz vagy a hallóideg elhalásához vezethet. Okkal merülhet fel a kérdés: akkor miért írnak fel az orvosok ilyen készítményeket. A válasz egyszerű: az életben előfordulnak olyan helyzetek, amikor választani kell, hogy e gyógyszerek szedése nélkül meghal a beteg, vagy az orvosság esetleges szövődményeként hallóideg-gyulladás alakulhat ki. S feltétlenül meg kell említenünk az okok között a sérüléseket is, melyek közül sok trauma visszafordíthatatlan károsodásokhoz vezet.

– Milyen tünetek jelzik a betegség kialakulását, és miként kezelik a pácienseket?

– A beteg egész nap zúgás-búgást vagy fütyülést hall a fülében vagy a fejében. Napközben azonban, amikor egyéb hangok elnyomják ezt a belső zajt, kevésbé érzi azt erősnek, mint éjjel, amikor a világ elcsendesedik. Fontos megemlítenünk, hogy a fülben vagy a fejben hallott zúgás az első jele lehet annak, hogy az idegszál elhalhat, és a beteg megsüketülhet. Nem mindegy viszont, hogy ez egy év, vagy 50 év múlva, vagy még később következik be.

A betegség korai diagnosztizálása és az elfogadható kezelési eredmény elérése szempontjából nagy jelentősége van annak, mikor fordul hozzánk a beteg. Ha a betegség kialakulásától számított hét nap alatt keresi fel a páciens a szakorvost, az esetek mintegy 95 százalékában meg tudjuk őt gyógyítani. Ha a betegség kialakulásától számított egy hónapon belül teszi meg ezt a lépést a beteg, a gyógyulási esély 75 százalékra, ha hat hónap múlva fordul orvoshoz a páciens, 50 százalékra, ha pedig egy év elteltével keres fel minket, 0 százalékra módosul. A kezelést, ha még van rá esély, szakorvosok végzik, megfelelő körülmények között, megfelelő felügyelet mellett, a járási kórházak fül-orr-gégészeti osztályain és szakrendeléseken. De hallókészülékekkel azokon a betegeken is tudunk segíteni, akik csak egy év elteltével keresnek fel minket.

– Miként kap valaki hallókészüléket?

– A hallókészülék csak erősítheti a maradék hallást, de ha ez a maradék hallás egyenlő a nullával, akkor a hallókészülék eredménye is nulla. A hallókészülék megvásárlása felelősségteljes dolog. A betegnek először a saját fül-orr-gégészéhez kell fordulnia, aki elvégzi az alapvető vizsgálatokat. Ezt követően a felnőttek számára Ungváron, a Kárpátaljai Megyei Kórház klinikai részlegén, a gyermekek esetében pedig Munkácson, a Kárpátaljai Megyei Gyermekkórházban végzik el a speciális vizsgálatokat. A hallókészüléket a beteg paramétereire hangolják, s nemcsak arra kell gondot fordítani, hogy valaki milyen hallókészüléket használjon, mert például a bal fülre hangolt hallókészüléket nem lehet használni a jobb fül esetében, a jobb fülre hangoltat pedig a bal fülben. Ez egy finoman hangolt készülék, melyet csak a megfelelő vizsgálatok után lehet megvásárolni, és csak megfelelő módon lehet azokat használni.

Lajos Mihály