Négy éve gyarapszik a fácán-, a vadnyúl- és a fogolyállomány

Vadásztársaság Verbőcön és Feketepatakon

Kész Attila gyermekkori álma vált valóra, amikor 2004-ben a Verbőci és Feketepataki Vadásztársaság tagja lett, hat éve pedig ő vezeti a 16 főből álló vadásztársaságot, melynek territóriuma 1073 hektárt tesz ki. Az erdőállomány csökkenése miatt azonban csak kisebbik része erdő, nagyobbik része mező. Az ún. Orosz Anti cserjése nevű, a Verbőcről Mátyfalvára vezető út által kettészelt, 105 hektáros erdőrészből 60 hektár tartozik hozzájuk, valamint a Ráta erdő 19,5 hektárján vadászhatnak, emellett engedélyt kaptak rá, hogy a Tisza több erdős szigetén – más vadásztársaságok tagjaival felváltva – vadakat lőhessenek ki.

– Évente a területünk egyik vagy másik felén végzünk vadszámlálást február végén – fejti ki beszélgetőtársam. – A legutóbbi, 515 hektárra kiterjedő vadszámlálás szerint az adott területen 46 vadnyulat, 146 fácánt, 18 foglyot, két rókát, öt mókust, egy 3-5 fős borzcsaládot, hét őzet, négy vaddisznót számoltunk össze. Vadászterületünk egészén pedig mintegy kétszer ennyi vad volt található. Megjegyezném viszont, hogy a rókák és a vaddisznók, melyek – az őzekhez hasonlóan – a nagyobb erdős részeket, sűrűket kedvelik, a közeli erdőkből nagyobb számban is gyakorta átjönnek a mi területünkre. A rókák, melyek dúvadaknak vannak minősítve, jelentős kárt okoznak az apróvadak – a fácán, a vadnyúl és a fogoly – állományában, a vaddisznók pedig a helybeli gazdák mezei kultúrnövényeiben. A gazdák már nemegyszer fordultak hozzánk, hogy év közben is lőjük az utóbbiakat, a törvények azonban nem teszik lehetővé, hogy a vadászidény vége után is megtegyük ezt.

A vadkacsákat, melyek a nagyszőlősi, a salánki, a tisza­keresztúri, az egresi erdők vizes élőhelyeiről kiindulva repülnek el területük fölött, már augusztus 20-tól december végéig vadászhatják. Az idén október 4-én kezdődött a fácán és a fogoly vadászata, mely december 28-ig tart, ami azt jelenti, hogy 15 vasárnapjuk jut az elejtésükre. A nyúlvadászat november 2-án kezdődött, kilenc vasárnapot kaptak a kilövésükre, de az elnök vadásztársaival megbeszélte, hogy az állomány gyarapodása érdekében két vasárnapot kihagynak. A vaddisznók és az őzek kilövésére a Tisza Királyházától Fancsikáig sorakozó szigetein kerülhet sor, az idén az egész vadásztársaság egy kilövőlapot kapott egy vadkan elejtésére.

– A vadászember elsődleges kötelességei közé tartozik a vadállomány védelme, etetése a téli időszakban – magyarázza Kész Attila. – Van három őzetetőnk és tizenhét fácán-, vadnyúl- és fogolyetetőnk. Ezeket azokra a területekre helyezzük ki, melyeket szeretik felkeresni az állatok, és ahol víz is a rendelkezésükre áll. A tagok mindegyike évente négy zsák csöves málét ad be, melyek tartalmát rendszeresen kiszállítjuk az etetőbe november derekától február végéig, de ha a tél elhúzódik, akkor további többzsáknyi tengerit viszünk ki. Sajnos, így is megesik, hogy ha márciusban tartós hideg idő van, akkor az első, február végi nyúlfialáskor megszületett kisnyulak elpusztulnak. A fácánállomány pedig megsínyli, ha tavasszal tartós, hideg esőkre kerül sor. Áprilisban kelnek ki a fácáncsibék, és ha rossz az idő, több érzékeny kiscsibe elpusztul.

Év közben a vadásztársaság tagjai figyelemmel kísérik a vadállomány helyzetét, megismerik a szaporulatukat, és küzdenek a dúvadak ellen. A közismerten ravasz rókát nem könnyű puskavégre kapni, évente mintegy 5-7 egyedet terítenek le, emellett 15-17 kóbor kutyát és 20-24 kóbor macskát lőnek le, melyek a rókához hasonlóan jelentős kárt okoznak az apróvadak állományában. Beszélgetőtársam ezúton is arra kéri a gazdákat, hogy ne dobják ki az erdőbe, a mezőre megunt házi kedvenceiket (egyébként is embertelenség kidobni őket – L. M.), sőt ne is vigyék ki magukkal kutyájukat a mezőre, mert egy idő után már maguktól is ki fognak járni, és dúvadakként fognak viselkedni. A kóbor kutyák 60 százalékát teszik ki az otthonukból elűzött egyedek, 40 százalékukat pedig a mezőre „kiszoktatott” ebek, mely utóbbiak közül ha kilőnek egyedeket, történnek is nézeteltéréseik a gazdákkal. A dúvadakon kívül pedig a vadorzókkal szemben is fellépnek, rendszeres beosztás szerint négyfős vadászcsoportok járják az erdőt, a mezőt, s a tetten ért és elfogott orvvadászokat átadják a hatóságoknak. A vadakkal való törődésük hozzájárul ahhoz, hogy az utóbbi négy év során mintegy 20 százalékkal növekedett a vadnyúl-, a fácán- és a fogolyállomány.

– S milyen további tervei vannak a vadásztársaság elnökének?

– Szép számban lőttem már foglyot, fácánkakast, vadkacsát, őzet és vaddisznót, de szeretnék még részt venni a hegyekben egy szeptemberi szarvasbőgéskor, kilőni egy szép szarvasbikát, és jó lenne részt venni egy farkas-, illetve medvevadászaton is – zárja szavait Kész Attila. Persze, csak mértékkel lőne ki nagyvadat, mert szavai szerint ma már a vadállománnyal való törődés a vadászember legfontosabb kötelessége.

Lajos Mihály