Az ukrán kormány komoly megszorításokat tervez

2014. december 18., 06:25 , 727. szám

Napjainkban egyre több szó esik az ország nehéz helyzetéről, illetve a megszorításokról és reformokról, melyek bevezetését a válsággal indokolják. Pénzünk rohamosan veszít értékéből, egyre többen küzdenek megélhetési gondokkal. A kormány szerint jövőre megállítható a zuhanás, az átlagpolgár azonban csak most szembesül azzal, várhatóan milyen nehézségekkel kell szembenéznie jövőre.

Legutóbb kedden Brüsszelben, az Európai Politikai Központ nevű elemző intézet rendezvényén ismertette elképzeléseit az ukrán kormány több tagja. Az MTI tudósítása szerint Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök elmondta, hogy országa több „hatalmas kihívással” néz szembe. Egyrészt az orosz agresszió miatti biztonságpolitikai fenyegetéssel, másrészt – ehhez kapcsolódóan – gazdasági nehézségekkel. A kormányfő ismertette, hogy az orosz agresszió miatt az ország ipari termelésének tizedét elveszítette, idén hét százalékkal zsugorodik a bruttó hazai termék, mégis öt százalékkal több adót szedtek be, két megszorító csomagot fogadtak el, a közalkalmazottak 10 százalékát elbocsátották, új adókat vezettek be, és mérsékelték a kiadásokat. Kitért arra, hogy a védelmi kiadások naponta 95 millió hrivnyát emésztenek fel. Jacenyuk úgy vélte, a 2015-ös év nehezebb lesz az ideinél, de ha sikerül átvészelni, akkor 2016-ban már növekedésnek indulhat a gazdaság.

Natalja Jareszko pénzügyminiszter Brüsszelben elmondta, hogy 2015-ben igyekeznek stabilizálni a költségvetést és a pénzügyi szektort. Tudatta azt is, hogy új költségvetési előírásokat fognak elfogadni, amelyek a decentralizáció jegyében nagyobb hatalmat és felelősséget adnak a helyi kormányzatoknak a bevételek fölötti rendelkezésben. A miniszter arról is szólt, hogy vállalkozásbarát adópolitikát akarnak kialakítani, amellyel egyrészt a cégek terheit szándékoznak mérsékelni, másrészt pedig a korrupciót akarják csökkenteni.

Közben az ukrán sajtó az ország állapotáról, a lakosság kétségbeejtő helyzetéről cikkezik. Az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Demográfiai és Szociális Kutatóintézetének becslése szerint 2014-ben a háztartások reális jövedelme akár 20-30 százalékkal is csökkenhet. A lakosság nettó bevételeinek élelmiszervásárlásra fordított hányada idén 80 százalékra nőtt a 2013. évi 62 százalékról. Jurij Polunyejev, az Ukrán Nemzeti Bank Tanácsának tagja az Ukrajinszka Pravda gazdasági mellékletében megjelent elemzésében úgy vélte, a lakosság vásárlóképességének további rombolása, amely 2014-ben a devalváció és a jövedelmek visszaesése következtében ment végbe, a szegénység növekedéséhez, szociális robbanáshoz vezethet, ami beláthatatlan következményekkel járhat az ország társadalmi stabilitása szempontjából.

Elszegényedésünket, pénzünk vásárlóerejének csökkenését a szakember egy viszonylag egyszerű számítással érzékelteti. A minimálbér 2014. január 1-jén 1218 hrivnyát tett ki, azaz nyolc hrivnyás dollárárfolyamon számolva 152 dollárt, miközben a létminimum hivatalos szintje 1176 hrivnya, vagyis 147 dollár volt. Ha ezek után figyelembe vesszük a hrivnya 100 százalékos devalvációját, 76, illetve 72 dollárt kapunk. Miután levontuk ebből az összegből a 20 százalékos infláció hatását, 61, illetve 58 dollár jön ki – mutat rá a szakértő.

A helyzetet súlyosbítja a munkanélküliség növekedése. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) módszertana alapján számított mutató 2014 első felében 8,1 százalékról 9 százalékra nőtt.

A válság nem egyformán hat a lakosságra. A legnehezebb helyzetben a legszegényebbek vannak, hiszen nekik eleve nincs lehetőségük arra, hogy tovább csökkentsék a kiadásaikat, olcsóbb termékek vásárlására térjenek át. A már idézett Demográfiai és Szociális Kutatóintézet adatai szerint 2013-ban a lakosság 23 százaléka tartozott a legszegényebb réteghez. Az idei esztendő folyamatai következtében arányuk elérheti akár a 40-50 százalékot is.

A helyzetet tovább súlyosbíthatja, hogy egyes hírek szerint a kormány drasztikusan csökkenteni szándékozik jövőre a „lakossági jövedelmek kiegészítését célzó” kiadásait. Költségvetés hiányában a megszorítások konkrét mértékéről egyelőre nem beszélhetünk, a tervezett intézkedések nagyságrendjéről és irányáról azonban képet alkothatunk a sajtóban megjelent hírek alapján. A Novini Zakarpattya összeállításában például sorra veszi azokat a takarékossági intézkedéseket, amelyek bevezetése a kormányzat részéről felmerült, s melyek szükségességét a legtöbb esetben az IMF követeléseként tálalják.

Íme egy kis ízelítő a kijevi elképzelésekből a teljesség igénye nélkül, s hangsúlyozva, hogy egyelőre csupán lehetőségekről beszélhetünk, amelyek többségét még kormányzati szinten sem hagyták jóvá. Ami az alkotmányos változásokat illeti, a jelenlegi 450-ről 150 főre csökkentenék a parlamenti képviselők számát, amitől előzetesen évi 424 millió hrivnya megtakarítást remélnek. A kötelező iskolai oktatás időtartamát 11-ről kilenc évre csökkentenék, s eltörölnék az ingyenes oktatásra és egészségügyi ellátásra vonatkozó alkotmányos garanciákat. Itt – amúgy „zárójelben” – jegyezzük meg, hogy alkotmány ide vagy oda, az ingyenesség már jó ideje csak az elvek szintjén létezett, a valóságban régóta fizetünk – s nem is keveset! – gyermekeink taníttatásáért, illetve a gyógykezelésért. Nem az lesz a legnagyobb gondunk, ha jövőben a pénzünk ellenében esetleg számlát is kapunk. Ráadásul a gyakorlatban sem az oktatás, sem az egészségügy esetében nem tervezik jelen helyzet szerint, hogy teljes egészében fizetetté tennék a szolgáltatásokat. Az egészségügyben például fizetni kellene a kórházi étkeztetésért, s megszüntetnének egyes gyógyszervásárlási kedvezményeket is. Az állami iskolákban a pedagógusok heti kötelező óraszámát a jelenlegi 18-ról 2016-ra 22 órára növelnék, ugyanakkor eltörölnék az osztályfőnökségért, füzetjavításért járó pótlékokat. Ingyen tankönyvet csupán a rászorulók, rokkantak és árvák részére biztosítanának.

A felsőoktatásban dolgozók esetében megszüntetnék a tudományos fokozatokért és címekért járó emelt szintű bérezést; eltörölnék a sokgyermekes családból származók ingyenes oktatását és a diákok által igénybe vehető utazási kedvezményeket. A tervek között szerepel, hogy újra bevezetik a „ledolgozást” azon diákok esetében, akiknek képzését a költségvetésből finanszírozták, a magiszteri képzés időtartamát pedig másfélről egy évre csökkentenék. Legalább 10 százalékkal csökkentenék a költségvetésből finanszírozott tanulói helyek számát a felsőoktatásban.

A nyugdíjakat viszont befagyasztanák a jelenlegi szinten, egészen addig, míg sikerül stabilizálni a gazdaságot, ugyanakkor a dolgozó nyugdíjas korúak megállapított nyugdíjuk 90 százalékára lennének jogosultak. Tovább emelkedne a nyugdíjkorhatár, a férfiak esetében öt, a nőknél 10 évvel.

Egy elképzelés szerint pénzre váltanák, azaz készpénzben fizetnék ki a jelenleg a nyugdíjasoknak, veteránoknak és a „háború gyermekeinek” járó utazási kedvezmények ellenértékét. A legtöbb sajtókiadvány ezt az ötletet negatívumként tálalja, a valóságban azonban nem kizárt, hogy az érintettek előnyére válna az intézkedés, hiszen jelen helyzet szerint a fuvarozók egy része a gyakorlatban az állami támogatás ellenére megtagadja a kedvezményezettek ingyenes utaztatását.

A betegszabadság idejére járó társadalombiztosítási díj mértékét az átlagbér 100 százalékáról 80 százalékra csökkentenék.

Változna a gyermekszületés esetén járó támogatás folyósítása is, amelyre a tervek szerint eztán csak azok a családok lennének jogosultak, ahol az egy főre eső jövedelem nem éri el a havi 6000 hrivnyát. Eltörölnék továbbá a gyermekek után járó állami támogatást azokban az esetekben, amikor a szülő nem fizet tartásdíjat.

Ami a hadsereget illeti, a leszerelési juttatás csak tíz év szolgálat után járna, s egyes elképzelések szerint a katonanyugdíjakat a bérek 60 százalékában állapítanák meg a jelenlegi 70 százalék helyett.

Tíz százalékkal csökkentenék a bírák, 37 százalékkal az ügyészek, 30 százalékkal a rendőrök számát, illetve megnyirbálnák az általuk igénybe vehető juttatásokat és kedvezményeket is.

Ami az egyéb megszorító intézkedéseket illeti, többek között engedélyeznék az idősek otthonainak megszüntetését, csökkenne a parlamenti képviselők nyugdíja, s tovább csökkentenék a költségvetési szféra dolgozóinak számát.

Szakértők rámutatnak: sok múlik azon, mechanikus költségcsökkentő intézkedéseket hajt majd végre a kormány, vagy tényleges reformok részeként kerül sor a megszorításokra, amelyek így magukban hordozhatják a válságból való kilábalás esélyét.

(MTI/pravda.com.ua/transkarpatia.net/ntk)