A visszérbetegségről szakszerűen

Sokan gondolják a visszérbetegségről, hogy csak az idősebb korosztályt érinti, azon belül is csak a nőket, s kialakulását kizárólag a túlzott megterhelés idézi elő. Mindezek azonban korántsem igazak, mivel az okok közt több kényelmi vagy esztétikai okból végzett tevékenység is áll.

– A visszérbetegség a vért a szív felé pumpáló felületi vénák kitágulása, kanyargóssá válása – tudtuk meg dr. Márkus Istvántól, a Munkácsi Járási Központi Kórház 2. sz. sebészeti osztályának orvosától. – A betegség kialakulásának hátterében genetikai tényezők állnak, tehát elsősorban a kötőszövet örökletes gyengeségét jelenti. Kialakulásának fő okai a vénás rendszer terhelése, tartós ideig való üléssel vagy állással járó tevékenységek, túlsúly, hosszan tartó erős fizikai munka, dohányzás, mozgásszegény életmód, magas sarkú cipők gyakori viselése (4 cm-nél magasabb sarok nem ajánlott), keresztbe tett lábakkal való hosszan tartó ülés, szoros nadrágok vagy harisnyák viselése, hosszas napozás, szaunázás. A meleg szintén kockázati tényező, mert a kánikulában a visszerek jobban kitágulnak. A nőket jobban sújtják a panaszok (2-3-szor annyi nőt érint, mint férfit), mert a női hormonok elgyengítő hatással vannak a visszér falára, főleg várandósoknál és azoknál, akik fogamzásgátlókat szednek. A terhesség alatti hormonváltozás, testsúlynövekedés, a magzat súlya és térszűkítő hatása miatt a test alsó részében a vénák fokozott terhelésnek vannak kitéve. Szülés alkalmával, székletürítési problémák vagy nehéz súly emelése esetén is terheltek a vénák. Legfőképp a 30-40 évesnél idősebbeknél jelentkezik ez a probléma, de a 29 év alattiak 6–8%-át is érinti.

Tüneteit 3 stádiumba sorolhatjuk: 1. külső elváltozások nem észlelhetőek, de nap végén gyakran jelentkezik nehézlábérzet, feszülésérzet a lábakban; 2. időnként (általában éjszaka) lábikragörcs, viszketés, később állandósult tompa fájdalom, ekcémás kiütések megjelenése, mivel a kitágult visszerek nem képesek megfelelően eltávolítani a salakanyagot, barna és sötétkék foltok jelennek meg a visszerek mentén, általában a bokák környékén; 3. a nem megfelelő keringés és az ebből adódó oxigénhiányos állapot miatt a bőr kezd elhalni, különböző méretű, nem gyógyuló lábszárfekélyek jelennek meg. Ezek létrejöttét általában kisebb trauma, sérülés előzi meg, de a seb nem gyógyul, folyamatosan növekszik, mélyül. Súlyos, akár halálos szövődménye is lehet a láb visszérbetegségének, ugyanis a gyulladt vénák falán vérrögök keletkezhetnek, amelyek a mélyvénák elzáródásához vezethetnek. A legveszélyesebb szövődmény pedig a vénatrombózis, mivel, ha a vérrög a mély véráramba kerülve bejut a tüdőartériába, az halálhoz is vezethet.

– Mit tehetünk a betegség kialakulása ellen?

– Fontos a rendszeres testmozgás, sport, séta a szabadban, biciklizés és úszás, rostban gazdag ételek fogyasztása. Ha valaki ülőmunkát végez, gyakran álljon fel és mozgassa meg végtagjait. Vigyázni kell az elhízással, nem szabad sokáig egy helyben állni, rugalmas harisnyát kell viselni, lehetőség szerint befáslizni a lábat, mert az nem engedi kitágulni a vénákat, hisz némiképp leszorítja az ereket, kerülni a meleg vizű fürdést. Ha valakinek már vannak panaszai, feltétlen keressen fel egy szakorvost.

– Léteznek különböző visszér elleni készítmények, tabletták, gélek is. Ezek mennyire hatékonyak?

– Csak részleges vagy ideiglenes javulást eredményeznek. Az egyetlen radikális gyógymód a műtéti beavatkozás. Sajnos, az emberek szkeptikusan állnak ehhez a megoldáshoz, mivel a múltban végzett műtétek csak szépészeti hatást értek el, de soha nem garantálták a teljes gyógyulást, és gyakran újra jelentkeztek a panaszok. Manapság azonban az új diagnosztikai műszereknek és a korszerű beavatkozásoknak köszönhetően a visszérbetegség teljesen gyógyítható. Ilyen műtéti beavatkozásra lehetőség van már Kárpátalján is, többek között Munkácson, Ungváron és különböző magánklinikákon, ahol lézeres visszérműtéteket végeznek. Ez nem más, mint a felületes vénák falainak lézeres összesütése, összehegesztése. A műtétet kivizsgálás előzi meg (vérleletek, EKG-szívfelvétel, szívorvos és aneszteziológus konzultációja, tüdőröntgen, lábvénák ultrahangos vizsgálata). Ha mindent rendben találunk, akkor másnap műtjük a beteget, ami általában 1 órát vesz igénybe, altatással, epidurális vagy hátgerinckörnyéki érzéstelenítés alatt. A műtét utáni napon a betegnek lábra kell állnia és járkálnia, a 4-5. napon, ha minden rendben van, hazaengedjük, de 10 nap múlva visszavárjuk kontrollra. A műtét abban az esetben nem hajtható végre, ha felületes vagy mélyvénás trombózisról van szó. Nem végezhető el az operáció várandós, szoptatós anyákon, daganatos betegeken, ekcéma, herpesz és cukorbetegség esetén, továbbá nagy nyári meleg idején sem. Lézeres műtétnél a szövődmények előfordulása minimálisra csökkenthető, az életminőség javulása egyértelműen gyorsabb, mint a hagyományos műtét esetén, minimális a sebfájdalom, a műtét után közvetlenül felkelhet, lábra állhat a beteg, jobbak az esztétikai eredmények.

Visszerekkel kapcsolatos problémákkal forduljanak bátran és bizalommal dr. Márkus Istvánhoz: 0500 114 705.

E.R.