Beruházási alapról és keleti szomszédságról egyeztetnek Brüsszelben

Megkezdődött csütörtök délután Brüsszelben az Európai Unió állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács ülése.

A két legjelentősebb napirendi pont a Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke által bejelentett, túlnyomórészt magántőke mozgósításával számoló, 315 milliárd eurós beruházási csomag, valamint az uniótól keletre elterülő térség helyzete, azon belül is elsősorban az ukrán–orosz konfliktus. Az Európai Bizottság elnöke a csúcstalálkozóra érkezve arról beszélt, hogy pár kormányfő kevesellte a csomag magját képező uniós forrást, felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy befizetésekkel növeljék az alap rendelkezésére álló összeget. A tanácskozást megelőzően egy neve mellőzését kérő diplomata rámutatott, hogy „ez nem a döntések csúcstalálkozója lesz”, azaz az állam-, illetve kormányfők sok mindent megvitatnak majd, de dönteni a helyzetből fakadóan nem sok mindenről lehet.

A diplomata elmondta, hogy a befektetési csomaggal kapcsolatban az állam- illetve kormányfők nem pusztán az annak magját képező közpénzről, a befektetési alapról fognak tárgyalni, hanem annak a vázát építik majd fel, hogy a beruházásokat milyen irányba kellene terelni, úgy is mint például az energiaunió megteremtése, a digitális egységes piac kiteljesítése. Ukrajnával összefüggésben az uniós forrás rámutatott, hogy a napokban maga Arszenyij Jacenyuk jelezte Brüsszelben, hogy Ukrajna gondban van, „méghozzá nem kicsi, hanem kétszámjegyű gondban”, utalva arra, hogy Kijevnek hozzávetőleg 15 milliárd dollárra lenne szüksége, Jacenyuk elmondása szerint ráadásul „már tegnapra”.

„Az Európai Unió se nem elég erős, se nem elég gazdag ahhoz, hogy finanszírozza Ukrajnát. Senki sem az. Teljesíteniük kell a reformok terén, amihez természetesen segítséget kaphatnak” – húzta alá a név nélkül nyilatkozó uniós diplomata. A forrás szerint ugyanakkor a keleti szomszédság témakörében nem kizárólag Ukrajnáról lesz szó, hanem emellett az Oroszországban kialakult pénzügyi helyzet is érdemes arra, hogy az állam- illetve kormányfők napirendjükre vegyék. A diplomata emlékeztetett, hogy márciusban elkezdenek lejárni az Oroszország ellen fokozatosan hozott büntetőintézkedések, s ha az unió azokat meg akarja hosszabbítani, vagy változtatni akar rajtuk, ahhoz a tagállamok egyhangú döntésére van szükség.

Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője közölte: ideje, hogy az EU arra összpontosítson, hogy Ukrajna sikertörténet legyen, és ehhez mind Brüsszelben, mind Kijevben sok munkára lesz szükség. Egyetértett Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével abban, hogy szilárd és felelős stratégiára van szükség Oroszországgal szemben. Mogherini kijelentette azt is, hogy minden félnek, de elsősorban Oroszországnak maradéktalanul végre kell hajtania a szeptemberben kötött minszki tűzszüneti megállapodás minden pontját.

„Szeretnék valamit világossá tenni: az, hogy Oroszország pénzügyileg nehéz helyzetbe került, egyáltalán nem jó hír. Elsősorban az orosz polgároknak nem, de nem jó Ukrajnának, Európának és a világ többi részének sem” – húzta alá Federica Mogherini. Az olasz főképviselő úgy vélte, hogy Vlagyimir Putyinnak és az orosz vezetésnek mérlegelnie kellene, hogy gyökeresen változtassanak azon, ahogyan a világ többi részéhez viszonyulnak, és „együttműködő üzemmódba kellene kapcsolniuk”. „A világ még sosem volt olyan veszélyes és instabil, mint most” – hangoztatta az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.

(MTI/hirado.hu/Kárpátalja)