A dughagyma hőkezelése

Maros-menti öntéstalajon gazdálkodóktól terjedt el az a különös hagymatermesztési módszer, amelynek értelmében – sok más hagymatermesztő országtól eltérően – nem magról termesztik a hagymát, hanem dughagymáról szaporítják.

Az eljárás alkalmazásának az a logikus magyarázata, hogy Makó környékén a gyakori száraz tavaszokon, cserepesedő vályogtalajon bizonytalan a hagymamag kelése.
A dughagymás termesztési mód két évig tart, első évben a szaporítóanyagot, a másodikban a fogyasztásra alkalmas hagymát „nevelik meg”. Aki már termesztett dughagymáról vöröshagymát, tapasztalhatta, hogy gyakran a termés képződésével a magszár fejlődése is megindul, ami a hagymát értékesíthetetlenné, felhasználásra alkalmatlanná teszi. Minél fejlettebb dughagymát ültetünk és minél tartósabb hideg érte a szaporítóanyagot, annál több a magszárat fejlesztő növény.
Emiatt sokszor a fajtát szidják, pedig rég ismert jelenségről van szó, az ú.n. vernalizációról, ami a magtermesztésre szánt hagymának nagyon hasznos, de az étkezési célra szánt dughagymáknál nem kívánatos jelenség.
Régebben úgy védekeztek a jelenség ellen, hogy meleg szobában, a szekrény tetején tárolták, vagy a kemencén aszalták a szaporítóanyagot. Nagydobronyban ezt a műveletet sutolásnak hívják, vagyis a dughagymát sutolják. Újabban a nagyüzemek szárítókat üzemeltetnek, és a hagyma nagyságától függően hosszabb-rövidebb ideig hőkezelik, szárítják a dughagymát.
A vásárolt dughagymán gyakran jól látható, hogy nem volt hőkezelve, mert nagy, fejlett, lédús. Az ilyen szaporítóanyagból valószínűsíthetően sok növény fog magszárat fejleszteni.
Ha idejekorán, vagyis még ősszel megvesszük a szaporítóanyagot, vagy éppenséggel magunk termesztjük, akkor házilag is elvégezhetjük a hőkezelést. A dughagymát tömeg vagy átmérő szerint kell osztályozni, és attól függően szükséges különböző ideig hőkezelni.
A hőkezelést 35–380C-on végezzük. Ha ilyen magas hőmérsékletet nem tudunk tartani, akkor a hőkezelés idejét hosszabbítsuk meg. Ennél magasabb hőmérsékleten a hagyma szövete károsodik.
A hőkezelést úgy időzítsük, hogy tavaszra (március elejére, közepére), a vetés idejére befejeződjön.
A nagyobb hagymák aszalását tehát már december végén kezdjük el, míg a kisebbekéhez elég csak februárban hozzáfogni. A túl korai vetés a hőkezelés hatását rontja, a magszárképződést elősegíti.
A vetőhagyma-szükséglet a dughagyma nagyságától függ. Az egészen kicsikből folyóméterenként húszat, a nagyobbakból 12–15 darabot kell elvetni, ami 350–650 ezer darab, vagy 1,5-2 t/ha mennyiségnek felel meg.

Őrhidi László,
a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei
Jótékonysági Alapítvány
szaktanácsadója