Kelet-ukrajnai válság: utolsó figyelmeztetés Putyinnak?

2015. február 10., 19:06 , 735. szám

A Kelet-Ukrajnai konfliktus rendezésére tett újabb nemzetközi kísérletek bűvöletében telt az elmúlt néhány nap világszerte. Miközben a politikusok hol itt, hol ott tárgyalnak, a válságövezetben továbbra is dörögnek a fegyverek.

A politikus-keringőt múlt csütörtökön John Kerry amerikai külügyminiszter kijevi látogatása nyitotta meg. Az ukrán államfővel, Petro Porosenkóval folytatott tárgyalásait követően tartott sajtóértekezleten Kerry felszólította Moszkvát, hogy tartsa be a kelet-ukrajnai tűzszüneti egyezményt.
„Nem hunyhatunk szemet afelett, hogy az orosz–ukrán határon keresztül harckocsikat szállítanak a Donyec-medencébe. Afelett sem, hogy egyenruhájukon azonosító jelzést nem viselő orosz fegyveresek harcolnak Kelet-Ukrajnában, és Oroszország irányítja a törvénytelen szakadár erőket a harcmezőn, valamint modern katonai eszközökkel, rakétákkal és radarokkal látja el őket” – hangoztatta Kerry.
Leszögezte: az Egyesült Államok azt várja Oroszországtól, hogy vonja ki csapatait Kelet-Ukrajnából, és engedjen szabadon minden foglyot. Kifejtette ugyanakkor azt is, hogy az Egyesült Államok a kelet-ukrajnai válság békés, diplomáciai úton történő megoldására törekszik.
A kulcsszavakat azonban az amerikai külügyminiszter Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnökkel folytatott megbeszélését követően ejtette ki. Kerry ekkor ismételten hangsúlyozta, hogy Washington a kelet-ukrajnai válság békés rendezése mellett van, ugyanakkor szavai szerint ez a béke „nem lehet egyoldalú”. Kijelentette, hogy Barack Obama amerikai elnök „hamarosan” döntést hoz arról, szállít-e vagy sem az Egyesült Államok halált okozó fegyvereket Ukrajnának.
Tekintettel Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök beharangozott béketeremtési akciójára Kerry kijelentését akár úgyis értelmezhette az ember, hogy Washingtonban adnak még egy utolsó esélyt Moszkvának a kialakult helyzetből való kihátrálásra, mielőtt még mélyebben belebonyolódnának az amerikaiak is az ukrajnai konfliktusba.
A felfokozott várakozásokhoz képest Merkel és Holland ugyancsak csütörtöki kijevi vizitje meglehetősen csendesre, a politikusok nyilatkozata rendkívül óvatosra, már-már semmitmondóra sikeredett. A Kerry nyomában érkező európai politikusok az éjszakába nyúlóan tárgyaltak Kijevben Porosenko elnökkel. Az ukrán államfői hivatal közleménye szerint Németország, Franciaország és Ukrajna a szeptemberi minszki megállapodás betartását szorgalmazta. Az állami vezetők azonnali tűzszünetre, a külföldi csapatok és nehézfegyverek Kelet-Ukrajnából történő kivonására, az orosz–ukrán határ lezárására és a hadifoglyok elengedésére szólítottak fel. További részleteket nem közöltek a hosszas egyeztetés tartalmáról, pedig azt lett volna igazán érdekes megtudni, mi újat tudnak ajánlani Oroszországnak az ukrajnai tűzszünetért cserébe.
Jevhen Perebijnisz ukrán külügyi szóvivő ezzel összefüggésben mindössze annyit mondott, hogy a francia elnök és a német kancellár új béketerve a Donyec-medence egyfajta decentralizációját tartalmazza. A tisztségviselő egy tévéinterjúban megjegyezte, hogy valószínűleg Moszkva a kelet-ukrajnai konfliktus „befagyasztását” szeretné, a Donyec-medencét olyan képződménnyé változtatva, amely fékezi Ukrajna reformtörekvéseit és közeledését Európához.
„Azok a megbeszélések, amelyeket most folytatunk, azon alapulnak, hogy a Donyec-medence különleges helyzete csakis úgy valósulhat meg, hogy az ukrán vezetés kontroll alatt tartja az ottani folyamatokat, valamint megmarad ellenőrzése az orosz–ukrán határ fölött” – fejtette ki Perebijnisz. Hozzátette: azt viszont, hogy milyen szintű decentralizáció menjen végre Ukrajnában, az ukrán parlamentben és a vezetésben vitatják majd meg.
A szóvivő szavai szerint a béketerv kimondja: Ukrajna kész bizonyos szintű önigazgatási jogot biztosítani a régióknak, beleértve a Donyec-medencét is. „Nem kérdőjelezhető meg viszont Ukrajna területi épségének és a központi vezetés az ország egész területe fölötti feltétel nélküli ellenőrzési jogának alapelve” – szögezte le Perebijnisz.
A francia és a német vezető másnapi, pénteki moszkvai látogatását, ha lehet, még több találgatás és még óvatosabb előrejelzések vezették fel. A tárgyalás este fél nyolctól több mint öt órán át tartott a legnagyobb titoktartás mellett, végül éjfél után Merkel és Hollande elindultak a repülőtérre anélkül, hogy bármi konkrétumról tudtak volna beszámolni a rájuk türelmesen váró újságíróknak.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szombatra virradóra csupán annyit közölt, hogy a megbeszélések tartalmasak és építő jellegűek voltak, egy közös francia–német–orosz dokumentum lehetőségéről pedig azt mondta, hogy abba a német kancellár és a francia államfő javaslataiból kiindulva Petro Porosenko ukrán államfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök elképzeléseit is bele kívánják foglalni. Úgy akarják előkészíteni, hogy azt a délkelet-ukrajnai fegyveres szembenállásban érintettek is elfogadják.
Eközben Németországban zajlott az 51. müncheni biztonságpolitikai konferencia (MSC), a világ legnagyobb biztonságpolitikai tanácskozása, ahol természetesen az ukrán válság volt a fő téma. A szombaton elhangzott előadásokból nem volt nehéz leszűrni, hogy a Nyugat és Oroszország továbbra is egymást hibáztatja az egyre véresebb krízis miatt, és a békés rendezésre még mindig csak halvány remény mutatkozik.
A legnagyobb érdeklődéssel várt beszéd a német kancelláré volt, aki alig néhány órával azelőtt érkezett haza Moszkvából. Angela Merkel elmondta, nem lehet tudni, milyen eredményt hoz a találkozó, de Francois Hollande francia államfővel együtt az a meggyőződésük, hogy továbbra is „érdemes próbálkozni” a válság tárgyalásos rendezésével. „Életet kell lehelni” a fegyvernyugvást előíró tavalyi minszki megállapodásba – tette hozzá a kancellár, leszögezve, hogy a válságnak nincs katonai megoldása.
Azzal a washingtoni eredetű felvetéssel kapcsolatban, hogy a Nyugat fegyverszállításokkal támogathatná az oroszbarát szakadárokkal harcoló ukrán erőket, Angela Merkel azt mondta, szerinte nem lehet annyira felfegyverezni az ukrán hadsereget, hogy Vlagyimir Putyin elrettenjen a konfliktustól. „Nincs garancia arra, hogy Putyin azt teszi, amit várunk tőle”, de a Nyugat „katonai részvétele” sem térítené jobb belátásra – mondta Merkel.
Joe Biden amerikai alelnök nem tett egyértelmű utalást arra, hogy Washington komolyan foglalkozna az ukrajnai fegyverszállítás gondolatával. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin „túl sokszor ígért békét, és küldött helyette tankokat, csapatokat és fegyvereket” Ukrajnába, ezért az Egyesült Államok továbbra is folytatja Ukrajna „biztonsági támogatását”, de nem azzal a szándékkal, hogy háborúra ösztönözze, hanem azért, hogy meg tudja védeni magát.
„Nem gondoljuk, hogy van katonai megoldás” az ukrán válságra, „de azt sem hisszük, hogy Oroszországnak joga van ahhoz, amit művel” – mondta Joe Biden. Hangoztatta, hogy „tisztességes békére” kell törekedni, és az ukrán népet megilleti az önvédelem joga.
Az amerikai alelnök szerint teljesen világos, hogy az orosz elnök mozgatja a szálakat Kelet-Ukrajnában. A szakadárok „magja, a képzett harcosok sora közvetlenül Putyin irányítása alá tartozik”, ezért választania kell, hogy visszavonja erőit Ukrajnából, vagy még inkább elszigetelődik és tovább gyengül az orosz gazdaság – emelte ki Joe Biden.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint viszont a Nyugat okolható a válságért. Mint fogalmazott, a konfliktus eredőjét nem az utóbbi egy év folyamataiban kell keresni, hanem elsősorban abban, hogy az Egyesült Államok 25 éve „globális dominanciára” törekszik. Ebbe a politikába illeszkedik a Washington európai fölényének biztosítását szolgáló rakéta-elhárító rendszer, amelynek megvalósításán „megszállottként” dolgoznak az amerikaiak, és nem veszik figyelembe Oroszország jogos biztonsági érdekeit. Az ukrán válság fordulópontot jelent, a Nyugatnak el kell döntenie, hogy „Oroszországgal szemben, Oroszország nélkül vagy Oroszországgal együttműködve” alakítja tovább a nemzetközi biztonsági rendszert – mondta az orosz külügyminiszter.
Petro Porosenko ukrán államfő a konferencián kijelentette, hogy Oroszország katonai erővel rárontott hazájára, és a válságot csak akkor lehet megoldani, ha Ukrajna katonai támogatást is kap a Nyugattól. A konfliktus éppen azért húzódik el, mert az ukrán erők nem rendelkeznek megfelelő fegyverzettel – mondta Porosenko. Hangsúlyozta, hogy Kijev is mielőbbi fegyvernyugvást sürget, de nem hajlandó tárgyalni a szakadárokkal.
Vasárnap délelőtt Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia, Petro Porosenko ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök hosszan egyeztetett telefonon, majd bejelentették, hogy szerdán, lapunk megjelenésével egy időben német–francia–ukrán–orosz csúcstalálkozót rendeznek Minszkben a négy ország vezetőinek részvételével a kelet-ukrajnai válság politikai rendezésére.
Miközben a szakértők folytatták a válság átfogó rendezését szolgáló intézkedéscsomag kidolgozását, a minszki találkozó előkészítését, hétfőn az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei Brüsszelben újabb orosz természetes és jogi személyek ellen határoztak el vagyonbefagyasztást és beutazási tilalmat az ukrajnai eseményekkel kapcsolatban, bár a tilalom életbe léptetését egy héttel elhalasztották, megvárva a hét közepére tervezett béke-erőfeszítések eredményét.
Ugyancsak hétfőn Angela Merkel Washingtonba utazott, ahol Barack Obama elnökkel mi másról is tárgyalhattak volna, mint az ukrajnai válságról. Megbeszélésüket követően mindketten állást foglaltak az európai határok megváltoztathatatlansága mellett.
„Tökéletes egyetértés van köztünk abban, hogy a XXI. században nem állhatunk tétlenül, és egyszerűen nem engedhetjük meg, hogy Európa határait ágyúcsővel rajzolják át” – jelentette ki Obama.
Ami az Ukrajnába irányuló esetleges amerikai fegyverszállítást illeti, már nem voltak ennyire egységesek a felek, bár Merkel sietett hangsúlyozni, hogy a fennálló nézetkülönbség nem befolyásolja a két ország viszonyát és az ukrajnai kérdés megítélését. Összességében a washingtoni találkozó csak tovább erősítette az elmúlt napok benyomását, hogy amennyiben szerdán Minszkben nem sikerül legalább a kelet-ukrajnai tűzszünet betartását elérni, az alapvető változást eredményezhet a válság további alakulását illetően.

(MTI/unian.ua/zzz)