A kárpátaljai magyarok a békében és Ukrajna európai integrációjában érdekeltek

VIII. Európa–Ukrajna fórum Lodzban

Ukrajna a legmagasabb árat fizette az önállóságáért, amióta 1991-ben kikiáltotta függetlenségét: a Krím elcsatolása és a kelet-ukrajnai konfliktus, valamint a nehéz makrogazdasági helyzet magára az ukrán államiságra nézve jelent fenyegetést – derül ki abból a jelentésből, melyet vasárnap este mutattak be Lodzban, a VIII. Európa–Ukrajna fórum elnevezésű háromnapos nemzetközi konferencia nyitóülésén.

A varsói Keleti Intézet által szervezett fórumon Ukrajna gazdasági-pénzügyi és politikai helyzetének stabilizálása áll a középpontban. Több mint 500 meghívott – közöttük több kormánytag, politikus, üzletember, önkormányzati vezető és nemzetközi szervezetek tagjai Ukrajnából, az EU országaiból, Oroszországból és az Amerikai Egyesült Államokból – vett részt a lengyelországi Lodz városában megrendezett konferencián.
Részt vett a fórumon Brenzovics László parlamenti képviselő is, a KMKSZ elnöke, aki az MTI varsói tudósítójának telefonon nyilatkozott.
A KMKSZ elnöke elmondta, a plenáris ülésen az a kérdés dominált, hogy Ukrajna része lehet-e Európának, és hogy ennek milyenek az esélyei. Hangsúlyozta: a béke megteremtése előfeltétele Ukrajna Európához való közeledésének is. Rámutatott: ahhoz, hogy Ukrajna a jelenlegi nehéz helyzetéből kilábaljon, minden téren európai támogatásra van szüksége.
A konferencia összes felszólalója beszélt arról, hogy olyan demokratikus Ukrajnát szeretne látni, ahol a kisebbségek jogait is tiszteletben tartják – folytatta Brenzovics. „A kárpátaljai magyarok a békében érdekeltek, valamint abban is, hogy Ukrajna minél előbb integrálódjon az Európai Unióhoz” – húzta alá.
A minszki tűzszüneti megállapodás esélyeiről szólva Brenzovics László hangsúlyozta, minden esélyt meg kell ragadni, hogy a konfliktus békésen rendeződjön. Ez nem kizárólag Ukrajnától függ, a konfliktusnak külső szereplői is vannak – tette hozzá. Mint mondta, eltérnek a vélemények a tűzszünet fenntarthatóságára vonatkozóan, hiszen az első minszki tűzszüneti megállapodás nem bizonyult tartósnak, és a jelenlegit is már többször megszegték. „De nincs más esély, mint hogy bízzunk benne, és hogy az ország vezetése, a nemzetközi szervezetek, az EU mindent megtegyen azért, hogy a békét betartsák, és megkezdődjön a konfliktus deeszkalációja.”
A kelet-ukrajnai háborúnak a kárpátaljai magyarság helyzetére gyakorolt hatásáról szólva a KMKSZ elnöke elmondta: Ukrajnában egyetlen közösség sincs biztonságban, a háborús viszonyok a magyarságot is érintik. Hangsúlyozta, hogy a konfliktus békés rendezése az ukrajnai reformok, a gazdasági stabilitás nélkülözhetetlen előfeltétele. Annak a reményének adott hangot, hogy a következő években megvalósuló reformok során a kárpátaljai magyarság igényeit is figyelembe veszik, megvalósulnak azok a pontok, amelyeket a KMKSZ és a Petro Porosenko ukrán elnök közötti választási megállapodásban rögzítettek tavaly májusban.

(MTI/hirado.hu/VV/BZS)