Porosenko kéksisakosokat szeretne látni Kelet-Ukrajnában

A fontos közlekedési csomópontnak számító Debalceve beékelődést képezett a szeparatisták területébe. Elfoglalásával a szakadárok gyakorlatilag „kiegyenesítették” a térségben a frontvonalat. A várost a második, február 12-én aláírt minszki tűzszünet aláírását követően is hevesen támadták. Február 17-én, kedden benyomultak a városba, ahonnan szerdán a súlyos utcai harcok miatt az ukrán hadvezetés kivonta a hadsereg katonáit.

Az ukrán kormányzat a város átengedéséről hozott döntést azzal magyarázta, hogy elsősorban a katonák testi épségét és életben maradását tartották szem előtt.
Az ukrán erők veszteségeiről merőben eltérő adatokat közöltek a szembenálló felek.
Az önhatalmúlag kikiáltott „Donyecki Népköztársaság” vezetője, Olekszandr Zaharcsenko erről a Rosszija 24 orosz állami televíziónak beszélt kórházi ágyán csütörtökön. A vezetőt a debalcevei ostrom során, a kitörésre készülő ukrán haderő elleni műveletben sebesítették meg, valószínűleg egy mesterlövész golyója találta el a jobb lábán. Azt mondta, becslése szerint 3-3,5 ezer katona halt meg ukrán oldalon. Azt is elmondta, napokon belül megkezdik a holttestek átadását az ukrán félnek. Mint mondta, sok helyet nem ismernek, ahová ukrán katonákat temethettek, de ezekre idővel majd fény derül.
Az ukrán vezérkar ennél sokkal kevesebb áldozatról tud. Az ukrán vezérkari főnökség szerdai közlése szerint Debalcevénél az elmúlt napokban az előzetes adatok szerint összesen 22 katona esett el – közülük hatan a szerdai kivonulás közben, amikor tűz alá vették őket a szakadár erők –, és több mint 150-en sebesültek meg.
Petro Poro­senko elnök ENSZ-békefenntartókat kért a válságsújtotta övezetbe a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) ülésén. Oroszország viszont másnap már jelezte, hogy ellenzi a békefenntartók bevonását a délkelet-ukrajnai rendezésbe. Mivel Oroszország az ENSZ BT-nek vétóerővel rendelkező tagja, sejthetjük, mi lesz ebből a javaslatból.
Ugyanakkor biztató, hogy vasárnap megkezdődött a nehézfegyverek kivonása Kelet-Ukrajnában a front mentén kijelölt úgynevezett ütközőzónából – közölte Eduard Baszurin, a donyecki szeparatista erők parancsnokhelyettese.
Baszurin közlése szerint előbb azokból a szektorokból vonják ki a február 12-i minszki megállapodásban foglaltak alapján a nehézfegyvereket, amelyekben már valóban életbe lépett a tűzszünet.
Petro Kanonik, az ukrán fegyveres erőknek a tűzszünet és a fegyverkivonás ügyében illetékes képviselője újságírói kérdésre válaszolva nem zárta ki, hogy a szakadárok által a héten megszállt Debalceve esetében külön megállapodás jön majd létre.
„Az ütközőzóna térképét a minszki megállapodás alapján készítették el, és akkor még a város ukrán ellenőrzés alatt állt” – mutatott rá a katonai illetékes, hozzáfűzve, hogy a település megszállásával a szakadárok tulajdonképpen megsértették az egyezményt.
Debalceve környékén akkor is tűzharcok folytak, amikor az EBESZ küldöttsége ott járt. Aleksander Hug, a misszió helyettes vezetője arról számolt be újságíróknak, hogy az alatt a fél óra alatt, amíg a városban tartózkodtak, legalább száz, a városból kifelé lőtt, továbbá néhány befelé irányított lövést hallottak.
Vasárnap Petro Porosenko a Twitter közösségi oldalon arról számolt be, hogy az előző nap elkezdődött fogolycsere során 139 ukrán katona szabadult ki a szakadárok fogságából. Szvjatoszlav Ceholko elnöki szóvivő ehhez hozzáfűzte saját Twitter-mikroblogján, hogy az elkövetkező napokban további 140, fogságba esett katona nyerheti vissza a szabadságát.
A kijevi kormány szerint ugyanakkor a szeparatisták csapatokat vonnak össze és fegyvereket mozgatnak az általuk ellenőrzött területeken, vélhetően támadásra készülnek Mariupol ellen.
Olekszandr Turcsinov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) vezetője korábban már figyelmeztetett arra, hogy Debalceve szakadár megszállása után Mariupolt is komoly veszély fenyegeti.

(mti/dózsa)