Petőfi Sándor: Mit csinálsz, mit varrogatsz ott?

Mit csinálsz, mit varrogatsz ott?
A ruhámat foltozgatod?
Rongyosan is jó az nékem,
Varrj inkább egy zászlót, feleségem!

Sejtek, sejtek én valamit,
A jóisten tudja, hogy mit,
De elég, hogy szól sejtésem,
Varrd meg azt a zászlót, feleségem!

Nem maradhat így sokáig,
Mi hogyan lesz, majd elválik,
Elválik a csatatéren,
Varrd meg azt a zászlót, feleségem!

Drága áru a szabadság,
Nem ingyen, de pénzen adják,
Drága pénzen, piros véren;
Varrd meg azt a zászlót, feleségem!

Ha ilyen szép kéz varrja meg,
A győzelem belészeret,
S mindig ott lesz közelében;
Varrd meg azt a zászlót, feleségem!

A Petőfi-művek megközelítésénél gyakran terelődik a figyelem azok keletkezési idejére. Ezek a dátumok közvetlenül nem szólnak bele az egyes versek értelmezésébe, viszont számos esetben szolgálnak érdekességként. A Mit csinálsz, mit varrogatsz ott? című vers esetében például azért válhat érdekessé a megírás időpontja – 1848. januárja –, mert a műben megszólaló lírai alany sejtését a történelem egészen pontosan igazolta.
Ami ebben a versben, és 1848 januárjában csak sejtés, az a magyar valóságban és 1848. március 15-én, illetve utána, maga a történelmi tény. Mi, mai versolvasók, ebből indulunk ki. Ráadásul mi a költő személyes sorsának ismerői is vagyunk. Tudjuk, hogy ő nemcsak verseiben volt hős megszólaló. Petőfi bizony a harctéren is megállta a helyét. Így aztán a mű címe – Mit csinálsz, mit varrogatsz ott? –, aztán az első szakasz utolsó sora – „Varrj inkább egy zászlót, feleségem! –, valamint a többi versszak végén megismétlődő refrén – „Varrd meg azt a zászlót, feleségem!” –, már történelmi ismereteinkkel csengenek össze.
Ezek az ismétlődések úgy tűnnek föl, mintha a versbeni alany sürgetné a zászlóvarrást, ezáltal pedig a cselekvés idejének eljövetelét is. A magyar forradalmat és szabadságharcot bemutató filmek egyes jelenetei jutnak eszünkbe: a feleség zászlót vagy kokárdát varr, a férj készül harcolni a szabadságért…

Penckófer János