Soltész: Esterházy János élete vértanúság

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkára beszélt erről azon az ünnepségen, amelyet Esterházy János felvidéki mártír politikus emlékére rendezett a Rákóczi Szövetség.

Soltész Miklós párhuzamot vont Esterházy János és Márton Áron püspök életútja között és kiemelte: mindkettejük törekvése azonos volt, ahogy az is, hogy azonos hittel, szenvedéssel élték életüket.
Az államtitkár kiemelte: mindketten úgy határoztak, nem hagyják magukra a szlovák, illetve román területen maradt magyarságot. Mindketten kiálltak a kisebbségbe került magyarok érdekében, de tiltakoztak a magyarországi bűnök ellen is, amit akár szlovák, akár román emberek ellen követtek el a hatóságok, s felemelték a szavukat a zsidók, lengyelek, vagy más népek meghurcolásával szemben. Ahol tudtak, menekítették az embereket, anyagi, adminisztratív segítséget nyújtottak.
Esterházy János mártírhalált szenvedett magyarságáért, hitét, kereszténységét vállalva, megőrizve, vértanúként távozott erről a világról – mondta, és köszönetet mondott mindazoknak, akik akár Magyarországon, akár Lengyelországban, Szlovákiában politikai rehabilitációjáért tesznek.
Csáky Pál, a Magyar Közösség Pártjának EP képviselője a felvidéki mártír politikus V. kerületi, Szép utcai emléktáblája előtt arról beszélt, hogy egyetlen nemzet sem állhat meg a világon a történelem előtt, amelyik nem becsüli önmagát. Rámutatott: olyan még nem volt, hogy a történelmet olyan nemzet élte volna túl, amelyiknek az önbecsülése megremegett, vagy eltűnt. Kiemelte, azért jöttek, hogy azt üzenjék határon túlra és belülre: nem mindegy, lesz-e magyarság és milyen lesz, nem mindegy, lesz-e Magyarország és milyen lesz, és az sem mindegy, lesz-e felvidéki, kárpátaljai, délvidéki és erdélyi magyar közösség és milyen lesz.
A Rákóczi Szövetség és az Esterházy János Emlékbizottság 1991 óta rendezi meg emlékünnepségét, amelynek keretében minden évben Esterházy-emlékplakettet és elismerő oklevelet adományoz olyan embereknek és intézményeknek, akik és amelyek a felvidéki magyar közösség szolgálatában kiemelkedő tevékenységet fejtettek ki, illetve a mártír sorsú politikus szellemi örökségének megőrzéséért és megismertetéséért kiemelkedő munkát végeztek.
Esterházy János a két világháború közötti Csehszlovákia legismertebb politikusa volt. A szlovák parlament egyetlen képviselője, aki 1942. május 15-én a zsidóság kitelepítéséről szóló törvény ellen szavazott. A szovjet titkosszolgálat, majd a csehszlovák hatóságok egyebek között azért hurcolták meg, mert Esterházy János nyilvánosan elítélte a szovjetek által 1940-ben elkövetett katinyi (katyni) vérengzést, amelyben több mint 20 ezer lengyelt mészároltak le.

(MTI/Kárpátalja)