A Rákóczi-főiskolán is megemlékeztek március 15-ről
Ünnepség az Esztergom-teremben
Minden nemzet történelmében vannak sorsfordító események, melyek meghatározó erővel bírnak jövőjére vonatkozóan. Történelmünkben ilyen esemény volt az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc is, mely bár másfél évi hősies küzdelem után elbukott, nélküle nem lett volna 1867-es kiegyezés, s nem valósul meg a jogegyenlőségre épülő, parlamentáris kormányzású, modern, polgári Magyarország. Az 1848. március 15-én kitört forradalomról már március 13-án megemlékeztek a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán, annak teljesen megtelt Esztergom termében.
Miután a tanintézet énekkara és az ünneplők elénekelték a Himnuszt, köszöntötték a megjelenteket, köztük Palkovics László akadémikust, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős államtitkárát, Gyertvay Árpádot, ugyanezen államtitkárság politikai főtanácsadóját, Nott Miklós ungvári magyar konzult, Mányi István beregszászi magyar konzult, dr. Orosz Ildikót, a Rákóczi-főiskola és a KMPSZ elnökét, valamint Szikura Józsefet, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorát.
Palkovics László ünnepi felszólalásában kifejtette, miszerint a Rákóczi-főiskola olyan felsőoktatási intézmény, mely megannyi fiatal képzésével hozzájárul a kárpátaljai magyar közösség fennmaradásához, tanárokat adva a magyar iskoláknak, a kárpátaljai magyarság szülőföldjén való megmaradásához.
Ezt követően Molnár Ferenc történész, a Lehoczky-intézet munkatársa lépett a hallgatóság elé, aki felidézte a forradalmi időket, a forradalom kitörése napjának eseményeit, melyeket még életközelibbekké tettek a főiskola diákjai által Petőfi Sándor naplójából felolvasott idézetek. A forradalom eredményeként megalakult az első, nem az udvarnak, hanem az országgyűlésnek felelős magyar kormány, a Batthyány-kormány, s megszülettek a magyarországi polgári átalakulást törvénycikkelyekbe foglaló áprilisi törvények, melyek elfogadásában – mint a felszólaló kifejtette – szerepet játszottak az Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros vármegyei országgyűlési követek is. Az előadó kitért rá, hogy a forradalom eredményeként május 2-án a politikai foglyok börtönévé tett munkácsi várból szabadon engedték az elítélteket, s szólt a nemzetőrség vidékünkön történt megalakulásáról.
A XIX. század polgári és paraszti női viseleteit magukra öltő főiskolás lányok és népfelkelő-, huszár-, illetve honvédgyalogos-egyenruhába öltözött főiskolás fiatalemberek ünnepi műsorukkal idézték fel a forradalmi időket. Az ünneplők – a felsőoktatási intézmény énekkarával együtt – elénekelték a Szózatot. Végezetül pedig a résztvevők megkoszorúzták a beregszászi Kossuth- és a Petőfi-emléktáblát, valamint Petőfi Sándor szobrát.
Lajos Mihály
