Az uborka ültetéséről és gondozásáról

A gazdák a napokban ültetik ki a fóliaházakba a hajtatásos termesztéshez nevelt uborkapalántákat. Őrhidi László nagydobronyi gazdálkodót, a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szaktanácsadóját ennek kapcsán kérdeztük az aktuális teendőkről.

– Eltér az uborka ültetése a többi hajtatásban nevelt slágernövényétől, például a paprikáétól?

– Igen. Az uborka ültetéséhez bakhátat kell kialakítani. Erre azért van szükség, mert egy viszonylag sekélyen gyökerező növényről van szó, amely levegős talajszerkezetet kíván a kielégítő fejlődéséhez, s erre a bakhát a legmegfelelőbb. Korábban e rovat hasábjain beszéltünk már arról is (lásd lapunk 745. számát!), hogy az uborka esetében nem ajánlott az ikersoros ültetés, mivel egymást fogják árnyékolni a növényeink, ami később elsősorban terméscsökkenés formájában üt vissza. Ezért mindenképpen egysoros ültetést javaslok.

– Mire ajánlott odafigyelni ültetéskor?

– A bakháton barázdát húzunk az ültetéshez, ebbe kerülnek a palánták. Figyeljünk oda, hogy a tápkocka szintje semmiképpen ne kerüljön mélyebbre a talajszintnél, sőt inkább egy fél cm-rel emelkedjék ki belőle. Ez azért fontos, mivel az uborka kifejezetten érzékeny a gyökérnyaki megbetegedésekre, amit mindenképpen el kellene kerülni.

– Az ültetést követi a beöntözés. Igényel-e ekkor tápanyag-kiegészítést a növényállomány?

– Az uborkánál ajánlott starteres beöntözést végezni, azaz keverjünk az öntözővízbe 10 literenként 1 dkg foszfortúlsúlyos starterműtrágyát.
Mint említettem, az uborka nagyon kényes a gyökérzetére, ezért kiültetéskor különféle gyökérkondicionáló-szereket is alkalmaznak. Jól bevált erre a célra a Radifarm nevezetű készítmény, amelyből egy litert kell hozzáadnunk 1000 liter öntözővízhez. A Radifarm hozzákeverhető a starterműtrágyás oldathoz, így egyszerre juttathatók ki. Ugyancsak a gyökérnyak érzékenysége miatt érdemes gombaölőszeres lemosást alkalmazni. Erre a célra a legtöbb esetben a Ridomilt szoktuk ajánlani 5 dkg/10 l
arányban. A kezelést legcélszerűbb úgy elvégezni, hogy leszereljük a permetezőkészülék porlasztóját, s így pumpáljuk ki a permetlét oly módon, hogy minden növény gyökérnyakán mintegy fél-egydecinyi folyjon végig belőle. Gyakori hiba, hogy amennyiben az uborka túlnőtt, vagy megnyúlt a sziklevél alatti rész, az ültetők földdel támogatják meg a szárat, hogy egyenesen álljon. Ezt azonban mindenképpen kerülni kell. Inkább dőljön el az uborka – hiszen előbb-utóbb úgyis felkötözzük, vagy a hálóhoz igazítjuk majd –, mintsem hogy a gyökérnyak megfertőződjék a talajtól.

– Mit kell tudnunk az öntözőrendszer kialakításáról?

– Az öntözőrendszer kiépítésére, a csepegtetőcsövek lefektetésére az ültetést követően kerül sor. Mivel az uborka esetében egy sorba ültetjük a palántákat, felhívnám a figyelmet, hogy semmiképpen ne a növény tövéhez tegyük a csepegtetőcsövet, hanem attól legalább hét cm-re, nehogy a szártő folyamatosan vizes legyen, hiszen a nedvesség minden betegség melegágya.

– Mi a véleménye arról, hogy egyesek tavasszal fekete fóliával takarják a bakhátat?

– Azok ellenzik a módszert, akikkel már előfordult, hogy megjelent az uborkahervadás tünete a növényállományban, amit a fóliának tulajdonítanak. Ez azonban így nem igaz. A fekete fólia alkalmazása mindenképpen hasznos, mivel – egyrészt – a takart rész legalább egy fokkal melegebb, mint a környezete, ami jót tesz a növénynek ebben az időszakban, másrészt megkíméli magát a termesztőt a palántagyomlálás fáradságától – jól tudjuk, a bakhátat kapálni nem lehet, mert az uborka érzékeny a talajmozgatásra –, harmadrészt a fekete fólia alatt sokkal élénkebb a talajélet. A döntő kérdés az, hogy mikor alkalmazzuk a fekete fóliát. Tavasszal, mint idén is, van részünk hidegben, melegben egyaránt, s tudjuk, hogy a fekete fólia  a kisugárzott talajhőt tartja vissza, csökkentve az üvegházhatást. Ha tehát olyankor alkalmazunk fóliatakarást, amikor még előfordulhatnak a kora tavaszi fagyok, bizony megtörténhet, hogy megfázik, vagy akár el is fagy a növényállományunk. Fontos ezért, hogy a feketefóliás takarással várjuk ki a május 15-ét, amikor a „fagyos szentek” elmúltával a hideg okozta kártétel veszélye is elenyészik. Persze, aki rendelkezik valamilyen kiegészítő fűtési lehetőséggel, az korábban is leterítheti a fóliát.
Ajánlanám még takarásra az agroszövetet, amely fekete színben is kapható a kereskedelemben. Ugyanúgy visszatartja a meleget, mint a hagyományos fólia, viszont szövetszerű anyaga átereszti a nedvességet, vagyis a tetejére is kihelyezhető a csepegtetőcső, amelynek így folyamatosan ellenőrizni tudjuk az állapotát, idejében reagálhatunk az esetleges sérülésekre, az eldugulásra.

– Milyen tápoldatozást igényelnek a növények a kiültetést követően?

– Az első szedés előtti állapotig, az uborka fejlettségétől függően (vagyis, ha nem túlnőtt, „elöregedett” palántát ültettünk ki), javallott 50 dkg kálium-nitrát, 40 dkg ammónium-nitrát, 10 dkg keserűsó adagolása 1000 liter öntözővízhez. Ezenfelül hetente legalább egy alkalommal ajánlott külön egy kg kalcium-nitrátot kijuttatni. Azért kell külön kijuttatni, mivel a kalcium-nitrát nem keverhető a szulfátokkal, mert kicsapódik belőle a mész.
A túl korán elvetett, s így a kiültetés idejére túlnőtt, elöregedett palánták esetében eltérő tápoldatozásra van szükség: 3-4 alkalommal tiszta kalcium-nitrátos kezelést kell alkalmazni. Emellett az első terméseket mindaddig el kell távolítani az „idősebb” növényekről, míg a hajtáscsúcs meg nem indul.
Az optimálisan fejlődő növények esetében is célszerű kicsípni a kis uborkákat az első három levélhónaljból. Sokan sajnálják eltávolítani ezeket az apró uborkákat, hiszen azt várják, hogy mielőbb beérjen az első termés, azonban szükség van az eltávolításukra, ha biztosítani akarjuk növényeink további lendületes fejlődését, s később tetszetős, piacos méretű és formájú termést szeretnénk betakarítani.

pszv