Megismerik a történelmünket, nem úgy, mint az ukrán iskolában

Magyar középiskola Tiszaújlakon

A 2006. december 1-i adatok alapján annak idején 3348-an lakták Tiszaújlakot, köztük 2653 magyar, a lakosság 79 százaléka. A legfrissebb, 2010-es adatok szerint viszont öt éve 3419-en éltek a nagyközségben, ezen belül 2772 magyar, akik akkor a lakosság 81 százalékát alkották. A pozitív demográfiai fejlemények örömmel töltenek el minket. Ugyanakkor a magyar tannyelvű Széchenyi István Középiskola mellett nagy létszámú ukrán középiskola is működik a településen, melynek diáksága többségében ugyancsak magyar nemzetiségű. Mi motiválhatja a magyar szülőket, hogy ne anyanyelvű tanintézetbe járassák gyermekeiket, és mennyire versenyképes a magyar középiskola?

Huszonkét pedagógusunk jelenleg 182 diákot oktat – mutatja be Simon József igazgató a Széchenyi István Középiskolát. – 2013-ig négy éven keresztül csökkent, két esztendeje viszont növekszik a tanulólétszám (a születési számok alakulása áll a háttérben). A magyar szülők nagyjából fele-fele arányban íratják be gyermekeiket a mi tanintézetünkbe, illetve az ukrán középiskolába, ahová viszont még az ukrán Puskinóról, a nagyrészt magyarlakta Tiszakeresztúrból, Tiszaújhelyről és több tiszántúli magyar községből is járnak diákok, így ott mintegy 400-an tanulnak. Ami a felszereltségünket illeti, az teljes értékű, majdnem egyforma az ukrán iskoláéval, s megjegyezném, hogy mi nemcsak az államtól, hanem a KMPSZ-től és – pályázatainknak köszönhetően – a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-től is kaptunk berendezéseket. Van két számítógépes szaktantermünk, 11-11 komputerrel, három laptopunk, ugyanennyi fénymásolónk, illetve kivetítőnk, valamint két digitális táblánk. Külön számítógép található a legjobban felszerelt biológia szaktantermünkben, emellett magyar nyelv és irodalom, ukrán nyelv és irodalom, kémia, továbbá történelem szaktanteremmel is rendelkezünk s interaktív osztályunk is van, interaktív táblával, melyet bármelyik osztály használhat.

Emellett nálunk működik a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány egyik tehetségpontja – folytatja beszélgetőtársam. – A múlt ősszel 287 gyermek vett részt a munkájában, nemrégiben pedig itt rendezték meg a „Szól a fülemüle” I. Kárpátaljai Néprajzi és Néptánc Tehetségkutató 2. elődöntőjét. S a tehetségpontunk is rendelkezik három kivetítővel, két laptoppal, valamint egy kamerával felszerelt elektronikus mikroszkóppal.

Az iskola újjáépítése után a tanintézet 11 ezer magyar nyelvű szépirodalmi és ismeretterjesztő kötettel gazdagodott. Újabban pedig már 43 kötetet kaptak a magyar államtól a Magyar írók, költők, tájak sorozatból, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség pedig – egyebek mellett – szótárakat is adományozott az oktatási intézménynek. A Széchenyi István Középiskolának ugyan – az ukrán tannyelvű 1. Sz. Tiszaújlaki Középiskolától eltérően – nincs műfüves pályája, helyhiány miatt azt nem is tudnák kialakítani, de a közelben található a községi labdarúgópálya, a tanintézetnek szép sikereket elérő fiú futballcsapata is van, tornatermét pedig hamarosan átadják, már csak a tűzvédelmi rendszer felszerelése van hátra. A focicsapat jó eredményei mellett pedig a tanulmányi vetélkedők közül az ukrán nyelv és irodalom, illetve a történelmi versenyeken érnek el sikereket a diákok. A tanulás mellett pedig, órák után dráma-, informatika- és táncszakkör várja az iskolásokat (az utóbbin modern, illetve népi táncokat sajátíthatnak el az érdeklődők).

– Mivel vonzhatja még a diákokat a magyar középiskola? – érdeklődöm.

– Az anyanyelvű oktatással – válaszolja az igazgató. – Igaz, minisztériumi rendeletre a matematika-, a történelem- és a földrajzórákat két nyelven (magyarul és ukránul) vezetik. De megtartjuk a március 15-i ünnepséget és az október 6-i megemlékezést is – fűzi hozzá.

Miként ítéli meg Bencze Rudolf tiszaújlaki KMKSZ-alapszervezeti elnök azt a veszélyt, amit az ukrán középiskola jelenthet a magyar gyermekek „elszívásában”?

– Amikor Viktor Juscsenko lett Ukrajna elnöke, abban bíztunk, hogy Ukrajna az európai integráció útjára lép, s ezen az úton haladva tiszteletben fogja tartani a nemzetiségi jogokat. Ehelyett megindult az ukránosítás, és olyan politikus került az oktatásügy-miniszteri székbe, aki erőteljesen lépett fel a magyar oktatás ellen – idézi fel beszélgetőtársam a közelmúltat. – Az ukrán nyelv tesztvizsga bevezetése hátrányos helyzetbe hozta a magyar iskolák végzőseit. És több magyar szülő nálunk is azon a véleményen van, hogy gyermeke csak abban az esetben tudja elsajátítani az államnyelvet, és úgy tud elboldogulni a hivatalokban, ha ukrán iskolát végez. Pedig a magyar iskolákban is lehetőség van az ukrán nyelv elsajátítására. S azok a magyar szülők, akik a magyar tanintézetet választják, azzal érvelnek, hogy ott gyermekeik anyanyelven tanulnak, ezért jobban megértik a tananyagot. Az ukrán szakkifejezéseket pedig elsajátíthatják. S én is azt vallom, hogy akik magyar iskolába járnak, ott megismerik történelmünket – ezen belül itt, Tiszaújlakon nagyközségünk történetét –, kultúránkat, elmélyednek nyelvünk ismeretében, vagyis olyan dolgokat tanulnak, melyeket az ukrán iskolában nem tudnak elsajátítani.

Megszívlelendők Bencze Rudolf szavai. Mert tényleg csak az a magyar gyermek lehet nem gyökértelenül hánykolódó felnőtt, hanem öntudatos magyar, aki az iskolában nemcsak Tarasz Sevcsenkót, hanem Petőfi Sándort is megismerte, nemcsak Panasz Mirnijről, hanem Jókairól, Mikszáthról, Gárdonyiról, Móricz Zsigmondról is tanult. Aki tudja, mit jelent számunkra Verecke, Árpád fejedelem, Munkács, Zrínyi Ilona, I. (Szent) István vagy éppen Hunyadi Mátyás király, II. Rákóczi Ferenc, és például a tiszabecsi kuruc diadal, melynek emlékműve Tiszaújlak és Tiszabökény határában magasodik... Hogyne, egy magyar gyermeknek a magyar iskolában sem könnyű elsajátítania az államnyelvet – ahogy az ukrán iskolában sem az. De végre valahára meg kellene változtatni az ukrán nyelvoktatás módszertanát, hogy a diákok könnyebben elsajátítsák az államnyelvet. De miért megy nekik könnyebben például az angol nyelv megtanulása, mint az ukráné? Mert az előbbit idegen nyelvként oktatják, beszédtémák szerint, s az ukránt is idegen nyelvként kellene oktatni, hogy a gyermekek jobban tanuljanak meg ukránul beszélni… És még így is számtalan példa igazolja, hogy magyar iskolákat végzett fiatalok nagyon jól el tudnak boldogulni teljesen vagy részben ukrán nyelvi környezetben. Miközben öntudatos magyarokká nevelődnek…

Lajos Mihály