A hithez, nemzethez, anyanyelvhez való ragaszkodásra buzdított a gyulafehérvári érsek

2015. május 27., 10:32 , 750. szám

Az őseik hitéhez, a nemzetükhöz és az anyanyelvükhöz való hűségre buzdította a csíksomlyói búcsúba érkezett hívek százezreit a pünkösdszombati szentmisén Jakubinyi György, gyulafehérvári érsek.

„Legyünk hűek őseink szent hitéhez és erényeihez, vagyis katolikus keresztény szent hitünkhöz, legyünk hűek nemzetünkhöz és szülőföldünkhöz, és legyünk hűek anyanyelvünkhöz, anyanyelvi kultúránkhoz” – hangoztatta az erdélyi főegyházmegye vezetője a Kis- és Nagysomlyó hegy közötti nyeregben tartott szabadtéri szentmisén.

Jakubinyi György a hithez való hűség magyarázatában azt a 448 évvel ezelőtt vívott Tolvajos-tetői csatát említette, amelyet a székelyek római katolikus hitük védelmében vívtak meg a protestáns hittérítőkkel szemben. Elmondta: vannak, akik kétségbe vonják, hogy egyáltalán volt-e ilyen csata, de kellett valaminek történnie, mert különben a katolikus székelyek nem tettek volna olyan fogadalmat, hogy pünkösd szombatján minden évben összegyűlnek a csíksomlyói hegynyeregben. Az érsek szerint ugyanis az egyházi ünnep előtti nap az egyik legalkalmatlanabb a zarándoklatra.

A szülőföldhöz való hűség példázatára elmondta, a szent család is Egyiptomba menekült, de két év után visszatért szülőföldjére, és azután már soha nem hagyta el azt. Az anyanyelvhez való hűséget azzal példázta, hogy a keresztre feszített Jézus nem az egyháza hivatalos nyelvén, hanem édesanyja nyelvén, arámiul mondta el utolsó szavait: Istenem, istenem miért hagytál el engem.

Az érsek prédikációjában a kánai menyegző bibliai történetét, Jézus első csodatételét idézte. Megemlítette, Mária azt tanácsolta a menyegzői bor elfogyta miatt hozzá fordulóknak, hogy tegyék meg mindazt, amit a fia mond; ezt követően változtatta Jézus borrá a vizet. Hozzátette, azóta is csak az isteni parancsolatok megtartásával, a felebaráti szeretettel lehet kifejezni az isten szeretetét.

„A gyermek is úgy fejezi ki a szülők iránti szeretetét, hogy szót fogad nekik” – magyarázta.

Az idei csíksomlyói búcsú zarándokai a teljes búcsúval járó, vagyis az ideigtartó büntetéstől, a „tisztítótűztől” megszabadító pápai áldásban is részesültek abból az alkalomból, hogy idén 500 éves a csíksomlyói Mária-kegyszobor, és az idei zarándoklatra az – ebből az alkalomból meghirdetett – jubileumi Mária-évben kerül sor.

Az eseményre a magyar kormány támogatásával újították fel a Makovecz Imre tervei alapján készült Hármashalom oltárt. A csíksomlyói búcsúra idén is magyarok százezrei zarándokoltak el szerte a világból. A zarándokok között volt Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczeg Anita is.

Az idén ötszázéves csíksomlyói Mária-szobor a világon ismert legnagyobb kegyszobor. A reneszánsz stílusú, hársfából készült alkotás magassága 2,27 méter, alkotója ismeretlen.

(MTI/hirado.hu/Kárpátalja)