A nemzetpolitikáról Felsőszinevéren

Huszonharmadik alkalommal rendezték meg a Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemet múlt héten az ökörmezői járási Felsőszinevéren. A Kárpát-medence egyik legnagyobb múltra visszatekintő magyar nemzetpolitikai és kulturális műhelyére ezúttal Contra spem spero! címmel került sor.

A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség szervezésében létrejött háromnapos esemény múlt szerdai hivatalos megnyitóján Barta József, a KMKSZ alelnöke elmondta, a szabadegyetem célja felmérni, hol tart jelenleg a kárpátaljai és a Kárpát-medencei magyarság, s felvázolni a továbbhaladás lehetséges irányait. Megköszönve a magyar kormánynak az ukrajnai válság okán nehéz helyzetbe került kárpátaljai magyarságnak nyújtott támogatását, az alelnök egyebek mellett kifejtette: a kárpátaljai magyarság nem csak túlélni szeretne, hanem megerősödve kikerülni jelenlegi helyzetéből, amihez az eltökéltség mellett igen komoly tervek, projektek szükségesek.

A megnyitót követően A külhoni magyarság és az oktatás helyzete 2015-ben címmel rendeztek fórumot a szabadegyetem hallgatói számára. Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár a magyarság helyzetéről és a magyar nemzetpolitikáról tartott előadásában egyebek mellett elmondta, hogy bár 15 millió magyarról szoktunk beszélni, valójában ma már legfeljebb a többes identitású szórványokkal együtt éri el ezt a számot a világ magyarsága. A Kárpát-medencében a 2001-es népszámlálások becsült adatai alapján 12,4 millióan, 2011-ben pedig 11,9 milliónyian voltunk, hangzott el. Csökkent a magyar oktatásban részesülők száma is, ezért meg kell találni azokat a pontokat, ahol meg lehet állítani a fogyatkozást – tette hozzá Potápi Árpád János. A támogatáspolitikáról szólva az államtitkár jelezte, hogy a magyar kormány évente mintegy 20-21 milliárd forintot fordít nemzetpolitikára, a tágabban értelmezett nemzetpolitikai támogatás viszont a 60 milliárd forintot is eléri.

A kárpátaljai magyarság, s ezen belül az itteni magyar oktatás problémái kapcsán Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke mindenekelőtt az ukrajnai válság, a behívások előidézte kiszámíthatatlan helyzet következményeiről beszélt. Az elmúlt időszak meghatározó, az oktatással összefüggő ukrajnai eseményei között említette a független külső értékelés kötelezővé tételét ukrán nyelvből és irodalomból, a tankönyvellátás fizetetté válását, az állam fokozatos kivonulását az oktatásügy finanszírozásából. A KMPSZ elnöke úgy fogalmazott, a kárpátaljai magyarságnak az oktatás terén is jogokra, fejlődő iskolarendszerre van szüksége, amihez a magyar állam támogatása is nélkülözhetetlen. Mint elmondta, az oktatásra vonatkozó új ukrajnai jogszabályok európai gondolkodást tükröznek, de a végrehajtásuk, a megvalósításuk a múltat idézi. Összegezve a jelenlegi helyzetet Orosz Ildikó úgy vélte, hogy a magyar állam támogatásának köszönhetően talán felvillant a fény az alagút végén a kárpátaljai magyar oktatás vonatkozásában, de mindez csak akkor vezethet eredményre, ha a kárpátaljai magyarság is elhiszi magáról, hogy értéket képvisel a kultúrája, s hogy az fontos a számára, hiszen mástól is csak ebben az esetben várható el, hogy higgyenek ebben.

A nap további részében az Ifjúságpolitika határon innen és túl címmel megrendezett beszélgetésen kárpátaljai és határon túli magyar ifjúsági szervezetek vezetői fejthették ki véleményüket az ifjúság érdekvédelmét, illetve politikai szerepvállalását illetően. Késő délután a gazdaság került terítékre Felsőszinevéren. A Gazdasági fellendülés Közép-Kelet Európában címmel megrendezett fórum előadói voltak Mátis Jenő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke, Virág László, a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségének elnöke, Hidi László, a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke, Őry Péter, a Magyar Közösség Pártja közigazgatási alelnöke.

A szabadegyetem első napja filmvetítéssel zárult. A résztvevők az ungvári magyar tévések által készített Ukrajna újratöltve – a hibrid háború (rendező: K. Debreceni Mihály, szerkesztő: Sterr Attila, operatőr: Vass Tamás) című dokumentumfilmet tekinthették meg.

Nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetés

A második napon nemzetpolitikai kerekasztalra invitálták a szabadegyetem résztvevőit a szervezők. A beszélgetést vezető Bacskai József, Magyarország ungvári főkonzulja bevezetőjében az elmúlt egy esztendőben a világban végbement súlyos változásokról beszélt, ami új kihívások elé állította a Kárpát-medencei magyar közösséget. A magyarság hajóját e súlyos történelmi változásoktól terhes időkben kell előrevinni a sok-sok zátony és vihar közepette – fogamazott.

Répás Zsuzsanna szakértő a nemzetpolitika jelentőségéről szólva egyebek mellett rámutatott: ha Magyarországon tisztességes, nemzeti érzelmű kormány van, akkor annak minden tagja elkötelezett a nemzetpolitika iránt. „Ez valóban így is van, azt láthatjuk, hogy minden miniszter és államtitkár nemcsak hogy érzelmileg elkötelezett a határon túli magyarság ügye iránt, de tenni is szeretne érte” – tette hozzá.

Berényi József, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának elnöke az ukrajnai helyzet kapcsán arról beszélt, hogy bár a külvilág most már alig figyel ránk, magyarokra, az Európai Unióban lekerült a napirendről a nemzetiségpolitikai kérdés a kilencvenes évekhez viszonyítva, továbbra is létezik és éltető a határon túli magyar közösségek szolidaritása. A felvidéki magyarság helyzetéről szólva kiemelte: egyre erősebb Szlovákiában „a nemzetállam-építési szándék, igény és technika a szlovák politika részéről”, ami felőrli az ottani magyarság erőit.

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke a tavalyi romániai elnökválasztást követően kialakult helyzetet elemezve úgy vélte, mélyponton van a román–magyar viszony az elmúlt évtizedhez képest. Kifejtette: a román nemzetpolitika folyamatos provokációnak tartja a magyar közösséget, főleg a Székelyföldön, az új román katonai és nemzetbiztonsági doktrína nemzetbiztonsági kockázatnak tekinti az autonómiatörekvéseket.

Barta József, a KMKSZ alelnöke a kárpátaljai magyarság helyzetét ismertetve egyebek mellett jelezte: készül az új ukrán nyelvtörvény, bár nem tudni, elkészül-e valaha is. A politikus szerint a kárpátaljai magyarság számára a jelenlegi jogszabály is megfelel, ha azonban új törvény születik, elvárása közösségünknek, hogy bevonják a törvényalkotásba, illetve fontos, hogy a normaszöveg megfeleljen az igényeinknek és szükségleteinknek.

Jelezte: a kisebbségi jogok betartásával változatlanul gondok vannak, e tekintetben a forradalmi átalakulások sem hoztak változást. Ezzel összefüggésben emlékeztetett, hogy a kijevi kormány rendeleti úton megszüntette, illetve feloszlatta idén áprilisban a tavaly nyáron létrehozott nemzetpolitikai kormánymegbízotti tisztséget, és a Nemzetiségek Közötti Egyetértés Tanácsát.

A közelgő helyhatósági választások, illetve az elfogadás előtt álló választási törvény kapcsán Barta József elmondta: a KMKSZ javasolta az öt, illetve hét százalékos választási küszöb eltörlését, a magyar nyelvű szavazólapok biztosítását, illetve szorgalmazza, hogy a választási körzetek kijelölésénél vegyék figyelembe azok nemzetiségi összetételét.

Wetzel Tamás nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a fórumon elhangzott előadásában a magyar nemzetpolitika egyik zászlóshajójának nevezte az egyszerűsített honosítási eljárást. Elmondta, mostanáig mintegy 740 ezer állampolgárság iránti kérelmet fogadtak be, s közel 700 ezren vették fel a magyar állampolgárságot. A támogatáspolitikáról szólva annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a források minél hamarabb, s minél kevesebb bürokráciával, minél egyszerűbben elérhetővé váljanak a támogatottak számára. Wetzel Tamás jelezte, jóval nagyobb támogatási forrásokkal rendelkeznek, mint az előző években, s a ma erre a célra fordítható 20-22 milliárd forint hasznosulása is jó. Az államtitkár a jövőre nézvést kulcsfontosságúnak nevezte a támogatások hatékonyságát, illetve a gazdaságfejlesztési projektek támogatását. Az ukrajnai válságot illetően rámutatott, hogy az egész magyar társadalom, a határon kívüli közösségek is összefogtak Kárpátalja, az itteni magyarság érdekében. Az összefogásnak köszönhetően remélhető, hogy el lehet kerülni a szociális katasztrófát, a tömeges elvándorlást – jelezte Wetzel Tamás.

A nap további részében a határ menti együttműködés, illetve a médiaviszonyok kerültek terítékre Felsőszinevéren, különös tekintettel azokra az átalakulási folyamatokra, amelyek a magyar közszolgálati médiában mennek végbe napjainkban.

A magyar külpolitika irányai

A péntek a külpolitika napja volt a szabadegyetemen. Délelőtt Nyugat vagy kelet felé tekintsünk? címmel rendeztek vitát a magyar külpolitika lehetőségeiről és céljairól, illetve az ukrajnai helyzetről, délután pedig arról tanácskoztak a terület szakértői és maguk a politika alakítói, milyen lehetőségei vannak a magyar nemzetpolitikának az adott keretek között.

Volodimir Csubirko, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke a délelőtti fórumon elhangzott előadásában köszönetet mondott a magyar kormánynak és a magyar népnek az Ukrajnának és Kárpátaljának nyújtott segítségért.

A méltóság forradalmának jelentősége abban rejlik, mutatott rá a megyei önkormányzat elnöke, hogy megadta a lehetőséget Ukrajna, s ezen belül Kárpátalja számára, hogy elinduljon az európai népek családja felé. Az európai orientáció melletti állásfoglalás ugyanakkor új gondok és feladatok elé állította az országot, amelyek közül az előadó mindenekelőtt a gazdasági válságot és a kelet-ukrajnai harci cselekményeket emelte ki. A megoldásra váró gondok között említette Volodimir Csubirko, hogy miközben az ország nyugati része Kárpátaljával egyetemben kész a Nyugat felé haladni, az ország keleti részén még nincsenek erre felkészülve.

A Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke rámutatott: a régióban élő nemzetiségek ezer évig különböző birodalmak határvidékén élve megtanulták: ha nem nyújtanak egymásnak kezet, senki sem teszi ezt meg helyettük. A politikus szerint ennek tudható be az is, hogy a legutóbbi forradalmi események idején egyetlen ház sem égett le, nem voltak halálos áldozatok Kárpátalján.

A jövőt illetően a politikus reményének adott hangot, hogy a négy európai uniós országgal határos Kárpátalja közös erőfeszítéssel – ezen belül Magyarország támogatásával – egyfajta hidat képezhet Európa és az Európa felé tartó Ukrajna között.

Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke előadásában rámutatott, egész Európát újszerű biztonságpolitikai helyzet jellemzi. A kockázatok között említette a szónok az ukrajnai konfliktus mellett az Uniót fenyegető menekültáradatot, a görögországi gazdasági válságot, az erősödő EU-ellenes hangulatot az Unió több országában. Mint fogalmazott, Kelet és a Nyugat megítélése szempontjából nem tartható fenn a vagy-vagy megközelítés, a csőlátás ebben a tekintetben rendkívül veszélyes, alkalmazhatatlan.

A magyar külpolitika és nemzetpolitika iránya, célja megteremteni a magyar gazdasági és társadalompolitikai célok elérésének külső feltételeit, s elhárítani az ezekre leselkedő veszélyeket – fogalmazott.

Kijózanító Oroszország brutalitása az ukrajnai háború levezénylésének vonatkozásában – mutatott rá a külügyi bizottság elnöke –, ami szerinte Európában zavart keltett. A nyugati világnak erőt kell mutatnia az agresszióval szemben, az agresszió csak így tartóztatható fel, fűzte hozzá.

Német Zsolt rámutatott: nemzetpolitikai defenzívát okozott, hogy Oroszország a határon túli orosz kisebbségre hivatkozva folytatja agresszióját. Emiatt ma összehasonlíthatatlanul nehezebbé vált fellépni a határon túli kisebbségek védelmében. A magyar nemzetpolitika feladata elkerülni az ebben rejlő veszélyeket, hangoztatta. Ezzel összefüggésben utalt rá: ha Magyarország és Ukrajna össze tudja hangolni nemzetépítési törekvéseit, abban komoly lehetőségek rejlenek.

Németh Zsolt kitért arra, hogy az ukrajnai válság súlyos megpróbáltatást jelent a kárpátaljai magyarság számára. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség hősies erőfeszítéseket tesz a közösség védelme, a veszteségek minimalizálása érdekében, amiért a képviselő elismerését fejezte ki, megerősítve, hogy ma a kárpátaljaiak mögött áll az egész Kárpát-medencei magyarság.

A politikus úgy vélte, nincs esély a konfliktus gyors rendezésére, ugyanakkor minden eszközzel elő kell segíteni Ukrajna európai integrációját, így például mindenképpen meg kell kapnia Kijevnek az EU-tól a vízummentességet. Ezzel Európa visszaigazolhatná Ukrajna elképesztő véráldozatait, érvelt a magyar képviselő. Németh Zsolt emellett hangsúlyozta a közelgő ukrajnai önkormányzati választásokon való sikeres szereplés fontosságát a kárpátaljai magyar közösség eddig elért eredményeinek megőrzése szempontjából.

Brenzovics László parlamenti képviselő, a KMKSZ elnöke előadásában jelezte, az ukrán társadalom illúziókat kerget, ha azt hiszi, hogy elég egyetlen jelentős erőfeszítés az európai integrációhoz, a gondok megoldásához. Rámutatott: a forradalom óta eltelt egy év során romlottak az életkörülmények, tovább tart a háború, s Európa is a válság jeleit mutatja, nem tud megfelelő támogatást nyújtani Ukrajnának. A képviselő ugyanakkor áttörésként értékelte, hogy Ukrajna ingadozó központi régiója szinte teljes egészében a nyugati orientáció mellett foglalt állást.

Utalt rá, példaértékű, hogy Kárpátalján sikerült megőrizni a nyugalmat, a nemzetiségek közötti békét, ami fontos feltétele a válságból való mielőbbi kilábalásnak. A válságkezelés másik fontos feltételének nevezte annak belátását a társadalom, a politika részéről, hogy az ország lakosságának egy jelentős része nem ukrán nemzetiségű, jogokat kell biztosítani számukra ahhoz, hogy valóban az ország teljes jogú polgáraivá váljanak.

Brenzovics László hangoztatta: Európa segíthet ugyan a gondok megoldásában, de a problémákat helyben kell orvosolni, kihasználva minden kínálkozó lehetőséget, ahogyan az Kárpátalján is történik, például a határ menti regionális kapcsolatok fejlesztése tekintetében.

A képviselő szerint Európának végre fel kell mutatnia valamit Ukrajna számára, szűkkeblűség volt például a vízummentesség megadásának elhalasztása a tavasszal. Brenzovics ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy a térség államfői közül egyedül Orbán Viktor magyar miniszterelnök támogatta a vízummentesség megadását.

A KMKSZ elnöke egyúttal jelezte, hogy az ukrán lakosság tovább nem terhelhető. A szociális feszültség esetleges kisülése miatt füstbe mehetnek az európai integrációs elképzelések, mutatott rá.

Brenzovics László úgy vélte, egy Marshall-tervszerű segélyprogrammal kellene kimozdítani Ukrajnát nehéz helyzetéből. Az évenkénti választások és a populizmus helyett ugyanakkor nyugodt, hosszú távú építkezést javasolt. Sajnos, úgy tűnik, a politikum nem tanult az eddigiekből, az őszi önkormányzati választások kapcsán ismét aggodalomra okot adó jelek tapasztalhatók, például még mindig nem fogadták el a választási törvényt – fűzte hozzá.

Brenzovics László végül köszönetet mondott a Kárpátalja iránt megmutatkozó összmagyar szolidaritásért. Meggyőződésének adott hangot, hogy a háború után eljön a béke Ukrajnában, megkezdődhet a válságból való kilábalás. Ez a kilábalás azonban csak az európai értékek mentén mehet végbe, másként a kárpátaljai magyarság nem maradhat meg önálló entitásként – adott hangot meggyőződésének a KMKSZ elnöke.

Bocskor Andrea, az Európai Parlament kárpátaljai származású képviselője, a Fidesz–KDNP EP-frakciójának tagja beszámolójában arról beszélt, hogy az ukrajnai események az országra terelik a figyelmet, ami lehetőséget ad arra, hogy napirenden tartsák Brüsszelben a kárpátaljai magyarság ügyét is. Nehéz átütő sikereket elérni kisebbségi kérdésekben, aprólékos munkával viszont van lehetőség az előrelépésre, mutatott rá. Fontos, hogy az Európai Parlamentben lehetőség nyílik reagálni a kárpátaljai magyarságot érintő aktuális eseményekre, amilyen például a falunévtáblák megrongálása volt a közelmúltban, mondta el többek között Bocskor Andrea.

A XXIII. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem pénteken este táncházzal ért véget, amelyen az ungvári Sodró  együttes és a viski Bicskások húzták a talpalávalót.

zzz