Honfoglalók, szkíták, kurucok

Július 13. és 18. között huszadik alkalommal szervezte meg Mikes Kelemen Hagyományőrző Alkotótáborát a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, amelynek a tavalyi évhez hasonlóan az idén is a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum adott otthont.

A Mikes Kelemen Hagyományőrző Alkotótábor, vagy ahogyan sokan emlegetik, a jurtatábor, azért jött létre, hogy megismertesse a részt vevő gyerekekkel, fiatalokkal a magyar történelemnek a honfoglalástól a Rákóczi-szabadságharcig terjedő időszakát. A tábor egy hete alatt a vezetők – Kész Barnabás és Kész Margit – azért munkálkodnak, hogy ezt az időszakot a lehető legtöbb oldaláról bemutassák.

Az idei tábor alatt magyarországi, erdélyi és kárpátaljai szakemberek vettek részt az oktatásban. A Békéscsabai Történelmi Íjászkör tagjai, Szedlják István, Perjés Zsuzsanna és Batta Csaba a rézdomborítás és a bőrdíszművesség alapjaival ismertette meg a táborozókat. Hidi Endre nagydobronyi keramikus fazekasságot, a Csíkszeredából érkezett Szabó Zoltán fafaragást tanított. Kalanics Éva salánki kézművessel különböző játékokat, Horváth Bélával pedig ónfigurákat készíthetett a 43 táborozó. A nemezelést idén Kész Réka néprajzhallgató. Emellett volt lovaglás és íjászat is Kész Barnával, illetve Kész Barnabással. Dr. Hidán Csaba történész, a Károlyi Református Egyetem tanára, aki most első ízben vett részt a Mikes-táborban, harcművészetre okította a gyerkőcöket. Az esti tábortüzeknél Horváth Béla és Kész Réka gondoskodtak a tűz mellett üldögélés nélkülözhetetlen „kellékeiről”, a történetekről és az énekekről. Emellett egy régi, hagyományos édesség, a kürtőskalács elkészítésére is volt lehetőség a líceum szakácsa, Orosz Miklós jóvoltából.

A gyakorlati foglalkozásokon túl előadásokra is sor került. Dr. Kész Margit néprajzkutató helyi szokásokról és népmesékről, Kész Barnabás pedig tárgyi kultúránk kapcsán tartott előadást.

Július 16-án bemutatót tartottak a vezetők és a táborozók abból, amit addig sikerült megtanítaniuk, illetve elsajátítaniuk. A bemutatót egy kuruckori dallam, a Csínom Palkó, Csínom Jankó nyitotta meg, amelyet tárogatón Pirigyi Gergely, a Rákóczi-főiskola diákja, a tábor egyik nevelőtanára játszott el. Majd szarukürtök hangja hívogatta, ha nem is harcba, de a bemutatóra az érdeklődőket. Berki Károly, a KMPSZ irodaigazgatója köszöntőjében arról szólt, hogy a hagyományőrző rendezvények is hozzájárulnak magyarságunk megőrzéséhez, megmaradásunkhoz. Múltunk ismerete nélkül ugyanis nem tudhatjuk, milyen irányba tartunk, milyen lehet a jövő. S hogy a magyar múlt mennyire a miénk is, azt jól szemléltette Kész Barnabás, aki a Szolyván talált tarsolylemez és egy Beregszászban talált süvegcsúcs mását mutatta be. A tábor oktatói ezt követően visszacsapó magyar, szkíta és avar íjakkal tartottak bemutatót a magyarok, Hidán Csaba pedig a sztyeppei népek harcmodoráról. Mindeközben pedig arra hívták fel a résztvevők figyelmét, hogy egyik kultúrát sem szabad mások elé helyezni, mert minden nép kultúráját saját történelmi és földrajzi környezetében kell szemlélni.

Espán Margaréta