Kézzelfogható evangélium – köszönet Kárpátaljáról

Majnek Antal munkácsi megyéspüspök és a Munkácsi Szent Márton Karitász vezetői személyes hangú levélben mondanak köszönetet a Magyarországról érkezett támogatásokért, amelyekkel a háború és a gazdasági válság miatt nehéz helyzetbe került Kárpátalját segítették.

2015 tavaszára nagyon nehéz helyzetbe került a háború és a gazdasági válság által sújtott Kárpátalja. A hírre magyar emberek sokasága mozdult meg határokon belül és túl, hogy az itteniek segítségére siessenek. Egész Magyarországon és több határon túli egyházmegyében szerveztek nekünk gyűjtést a katolikus templomokban. A Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye hívei nevében szeretnénk most megköszönni ezt a komoly támogatást, és egyúttal röviden beszámolni a felhasználásáról.

Mivel mind a szükség, mind a segítség jelentősen megnövekedett, egy olyan rendszert hoztunk létre, melynek segítségével minden településen igyekeztünk felmérni a rászorulók konkrét szükségleteit, és ennek megfelelően segíteni nekik. Ugyanakkor azt is megkérdezzük tőlük, hogy ők miben tudnának a közösség hasznára lenni. Sok jó dolog született ebből: gyerekek nyári foglalkozásai, gyógytorna, egyházközségi programok – de olyan is van, aki a község lakóinak fő közlekedési eszközét, a bicikliket javítja ingyen a kapott támogatásért cserébe.

A támogatásokat a karitászszervezeteken, illetve néha a plébánosokon keresztül juttatjuk el a rászorulókhoz. A segítés folyamatosan zajlik, és bár a legnehezebb időszak, a tél még előttünk van, eddig is nagyon sokak szükségét sikerült enyhíteni. Ellátás nélkül maradt betegek kaptak kezelést, illetve gyógyszert, számtalan élelmiszercsomagot osztottunk ki, sok család kapott vetőmagot, illetve voltak, akik malacot, csirkét vagy a tartásukhoz szükséges tápot. Több száz olyan rászoruló családnak, akinek kályhája van, vettünk télire tűzifát, és számos egyéni problémában is tudtunk segíteni.

Munkánk során rengeteg nyomorúsággal találkoztunk, hatalmas dolog, hogy ezen az adományozók jószívűségéből enyhíthettünk. Szívszorító, amikor egy gyerektől azt halljuk, hogy „a legfinomabb étel a kecsapos kenyér”, vagy amikor be kell osztani, ki megy ki aznap a házból, mert egy cipőt hordanak felváltva. Ezek a családok önerőből képtelenek a változtatásra, munkatársaink nemcsak az anyagiakban, hanem az életvezetésben is segítségükre vannak.

De sok örömben is részük volt a munkatársainknak: látták a 80 éves Mária nénit, aki a kapott élelmiszerek láttán felszegte a szemét az égre: „Istenem, ez mind az enyém?” Aztán hozzátette: „Na, ebből a Julcsának is adok!” Vagy a kisfiút, aki a nyári ebédprogram keretében kapott két fasírtból egyet szalvétába csomagolt, hogy hazavigye az anyukájának, hadd egyen ő is. És jó volt látni a 83 éves Anna néni örömét, aki eddig vödörrel hordta haza a vizet, amit most már motor segítségével juttatnak el házába; vagy a kezelés nélkül halálra ítélt többgyerekes apuka megkönnyebbülését a műtét után.

Sok olyan család is van, amelyik korábban nehezen, de éppen kijött a fizetésből – most viszont képtelen a legalapvetőbb dolgokat is kifizetni. Az árak két-háromszorosára nőttek, a fizetések, nyugdíjak viszont nem változtak. Sokakkal találkoztunk, akiknek a fizetése nem éri el a 20 ezer, sőt, a 15 ezer forintot sem, pedig többen közülük napi 12 órában dolgoznak. Nagyon sok idős ember próbál élni 13 ezer forintos nyugdíjból, az alapvető gyógyszereket sem tudnák a kapott segítség nélkül megvenni. A legtragikusabb az energiahordozók áremelkedése: köbméterenként 1,7 hrivnyáról 7,1-re emelték a díjszabást. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos nyugdíj kétszerese sem elég egy átlagos lakás spórolós kifűtéséhez majd a télen. És hány ember van, akinek nincs munkája, fizetése sem!

Bár a kapott segítségből nem tudunk megoldani minden nehézséget, sok-sok esetben sikerült enyhíteni a szükségen, és nagyon hálásak vagyunk azért, hogy erre lehetőséget kaptunk. Ahogy az emberek reakcióiból kihallani: ez a segítség nemcsak anyagi természetű a számunkra, hanem annak a bizonyítéka is, hogy vannak emberek a határ másik oldalán, akik nem felejtettek el minket, akik együtt éreznek velünk, sőt áldozatokra is készek értünk. A segítségetek így válik valódi örömhírré, kézzelfogható evangéliummá. Minden szentmisén imádkozunk az adakozókért, most pedig külön küldöm püspöki áldásomat mindenkire, aki jó szívvel segített. Isten fizessen meg nekik bőséges kegyelmével már ezen a földön és majd az Ő országában is.

Hálás szívvel:

Majnek Antal püspök,

Fehér Ferenc egyházmegyei karitászigazgató,

Popovicsné Palojtay Márta, a program koordinátora

Munkács, 2015. augusztus 6.

(magyarkurir.huVV)