Magyarok kenyere: Több mint négyszáz tonna búza gyűlt össze
A tavalyi mennyiség több mint duplája, 426 tonna búza gyűlt össze az idei Magyarok kenyere jótékonysági program keretében – jelentette be a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke múlt csütörtökön Pécsett.
Győrffy Balázs a város Szent István terén rendezett Magyarok kenyere ünnepen újságíróknak azt mondta, hogy mintegy kétezren ajánlottak fel gabonát a rászorulók támogatására. „Ezért az ügyért sokan hajlandók tenni, a kezdeményezés olyan lelki energiákat mozgósít a gazdákban, melyeket érdemes kihasználni” – tette hozzá.
Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere hangsúlyozta: örül annak, hogy a Magyarok kenyere programmal a baranyai megyeszékhely példát mutat, hogy összefogással, kölcsönös segítségnyújtással milyen sokat lehet tenni egy közösségért.
A politikus kitért rá, Pécs és Baranya nagyon büszke a Magyarok kenyere programra és szeretne továbbra is otthont adni az akció kiemelt eseményeinek.
Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője azt emelte ki, hogy e „kis kezdeményezés hihetetlenül hamar naggyá lett”, és már nemcsak az alapítvány árváinak, hanem további sok-sok embernek jelent ételt, vigaszt.
A szerzetes fontosnak nevezte, hogy a jövőben is legyen hitünk kezdeményezni. „Ne sopánkodjunk, mert a nemekből, a félelemből, a kishitűségből nem lesz kenyér, nem lesz élet, az az igenekből, az elvetett magokból, az elültetett fákból, a tanulmányokból, a leánykérésből, a gyerekvállalásból lesz” – fogalmazott.
Az ünnepségen a kárpátaljai adományozók, gazdák képviseletében jelen volt Őrhidi László, a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke. Beszédében az elnök felidézte, milyen sok gratulációt kapott az elmúlt napokban, miután a médiában többször is elhangzott, hogy Kárpátalján ötször annyi gabona gyűlt össze a gazdák adakozásából, mint a többi elszakított nemzetrészben. Az okokat firtatva a szónok a jó szervezés mellett azt emelte ki, hogy a jelek szerint a kárpátaljai közösség úgy érzi, az ínségben nagyobb összefogásra van szükség, mint a gondoktól kevésbé sújtott régiókban. Mi a gyűjtést nemcsak szimbolikusnak fogtuk fel, azt hisszük és valljuk, hogy a rászorulónak, az éhezőnek, a gyermeknek, a diáknak egy tényleges darab kenyérre van szüksége – jelezte Őrhidi László.
Korinek László jogászprofesszor, akadémikus, a Magyarok kenyere ötletgazdája úgy vélte: az akció sikere annak köszönhető, hogy egyre többen tudnak róla, egyre több magyar szántóvető akar a részese lenni.
Utalt arra, hogy a nemzeti összetartozást és a szolidaritást jelképező Magyarok kenyere program 2011-ben indult Pécsről. Az akció első évében 10 tonna, 2014-ben pedig már a várakozásokat messzemenően meghaladva, 200 tonna búzát sikerült összegyűjteni.
Az ország minden megyéjéből érkező és a külhoni területeken termelt gabonát idén a mohácsi Szent Miklós vízimalomnál ünnepélyesen összeöntötték, majd az ország tizenkilenc malmában lisztté őrölték.
A lisztből a vajdasági Székelykevéről érkezett kovász és az erdélyi Parajdról küldött só felhasználásával sütöttek kenyereket a budapesti Szent Jobb-körmenetre és az ország összes megyei jogú városának augusztus 20-ai ünnepségére. Készült több ezer cipó is, amelyeket a Pécsi Jótékony Nőegylet értékesít, hogy a befolyó pénzből gyermekek étkeztetését segíthesse.
A liszt nagy részét idén is a program nagy kedvezményezettjei, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány, a Nagydobronyi Református Irgalmas Szamaritánus Gyermekotthon és a budapesti Oltalom Karitatív Egyesület kapja, de idén először, Szent Erzsébet napján, november 19-én az egész Kárpát-medencében lesz adományozás – mondta Korinek László.
A Magyarok kenyere ünnepség Pécsett az új kenyér megáldásával, megszegésével, majd a város székesegyházában szentmisével ért véget. A Szent István téren és a Dóm téren rendezett Szent István-napi programokon több ezren vettek részt.
(MTI/szcs)
