A szüreti munkák előkészítése

Az utóbbi években tapasztalt klímaváltozásnak (száraz, forró nyarak) köszönhetően a gyümölcsök érési ideje korábban jön el, ami alól a szőlő sem kivétel. Így a szüretet is hamarabb elkezdhetjük, bár elsietni nem ajánlott. Idén különösen meleg és száraz nyarunk volt, ami nemcsak a réten és a mezőn látszik meg, hanem a szőlőkön is. Nagy melegben a szőlő sok vizet párologtat el a levelein keresztül, amit nem tud pótolni. Nagy szőlőtáblákban, a hegyoldalban nincs lehetőség locsolásra. Mit tehetünk mégis? Fontos a termés szabályozása és az optimális lombfal kialakítása. Jó kondíciójú tőkék jobban elviselik a szárazságot. Ezeket a tényezőket figyelembe véve már most fel kell készülni a szüretre.

A korai fajták máris érnek, a későieknél viszont még elkél a növényvédelem. Ez csak akkor kivitelezhető, ha ültetéskor figyelembe vettük az érési időt, és a későbbi fajtákat külön sorba vagy darabba ültettük. Különösen jó hatással lehet borszőlőinknél egy réz hatóanyag-tartalmú szerrel történő záró permetezés, ami a bor erjedésére is jó hatással van, mivel elősegíti a kénhidrogén-szag megelőzését. Idén súlyos gondokat okozott a szőlőben a lisztharmat-fertőzés. Ezt a betegséget csak megelőzni lehetet, a már beteg fürtöket teljesen kigyógyítani nem. A kén használata mellett felszívódó hatóanyagú, lisztharmat elleni szert kellett alkalmaznunk, mint például a Systane, TOPAS 100 EC, Karathane gold, Folicur Solo. Késői fajtákon még most is nyugodtan használhatjuk ezeket a szereket, mivel csak 14 nap az élelmiszer-egészségügyi várakozási idejük, ami egy szeptemberi szüretnél még bőven belefér. A szüretelés megkezdésénél nagyon fontos figyelembe venni az utolsó szórás idejét és a használt szer élelmezés-egészségügyi várakozási idejét: ameddig az nem járt le, sem friss fogyasztásra, sem pedig bornak nem szabad szőlőt szedni!

Mindenképpen végezzük el a hátralévő zöldmunkákat a szőlőkön. Csemegeszőlőknél különösen fontos a levelezés. Úgy szedjünk le a szőlő leveleiből, hogy a fürtöket jól érje a nap, így a szemek színe sokkal szebb és egyenletesebb, a bogyók cukortartalma kiegyenlítettebb lesz. A lugason túlnőtt hajtásokat vágjuk vissza (csonkázzuk). Az eső után erős növekedésnek indult gyomokat a sorok alján kapáljuk ki, a sorközökben kaszáljuk le. A talaj lazítása, szántása vagy más megmunkálása inkább csak a szüret után ajánlott.

A borházat és a pincét, valamint az azokban tárolt edényeket és eszközöket is érdemes idejében elővenni, előkészíteni. A helyiségeket, ahol a szőlőt feldolgozni és tárolni tervezzük, alaposan takarítsuk ki szüret előtt. A falakat meszeljük le, szüntessük meg a penészesedést. A borkészítés elengedhetetlen előfeltétele a tisztaság! Piszkos, rosszul kezelt edényekben a bor hamar megromlik, a különböző borhibák kockázata megnő. Fontos tudni, hogy szüretelésre csak műanyagból, rozsdamentes acélból készült vagy zománcozott edényeket használjunk. A vödröket és a ládákat tisztítsuk meg alaposan.

A következő eszköz, amit használnunk kell, a daráló vagy jó esetben a zúzó-bogyózó gép. Jó minőségű bor előállításához ma már elengedhetetlen a bogyózó használata, vörös- és fehérbornál egyaránt, mert így elkerülhető a kellemetlen kocsányíz kialakulása.

A szőlő bogyózás után kádakba kerül, amelyek hagyományosan fából készülnek, de ma már készülhetnek műanyagból vagy rozsdamentes acélból is. Az utóbbiak tisztántartása és előkészítése mindenképpen egyszerűbb feladat, mint a fából készült kádaké. Ettől függetlenül a gazdák a fakádakat részesítik előnyben. A fakádat használat előtt legalább egy héttel elő kell készíteni. Először kívül-belül mossuk meg tiszta, hideg vízzel, keféljük át, és csak ezután kezdődhet a „dagasztása”. (Az egész évben nem használt kádak ugyanis általában összeszáradnak, több helyen folynak.) Először hideg vízzel engedjük tele, hogy a fa magába szívhassa a vizet. Több napig is dagaszthatunk, de a vizet 2-3 naponta cseréljük, ezután mindenképpen forrázzuk ki a kádat. A forró gőz hatására általában a még megmaradt szivárgások is megszűnnek. Amennyiben a kád ezután is folyik, szakemberhez (kádárhoz) kell fordulnunk tanácsért. (Folytatjuk)

Varga István
benei szőlész-borász,
a „Pro agricultura Carpathica”
Kárpátaljai Megyei Jótékonysági
Alapítvány szaktanácsadója