Ősszel nehezebb!

Egyes fóliaházakban még javában terem a tavasszal kiültetett paprika, paradicsom, uborka, míg más gazdák már az őszi termesztésre ültetik a palántákat. A primőr kertészek a csökkenő haszon miatt egyre többen kényszerülnek a fóliák őszi hasznosítására, amely a kedvezőtlenebb környezeti tényezők miatt nagyobb kihívás a kertészeknek, mint a tavaszi termesztés.

Ősszel a tél felé haladva egyre kevesebb a fény, rövidebbek a nappalok, gyengébb a nap ereje. A magas páratartalom miatt fokozott mértékben jelentkeznek a gombás és a baktériumos betegségek, ezek közül elég csak egyet, a fitoftórás betegséget megemlíteni, amely néhány nap leforgása alatt képes a paradicsomállományt elpusztítani. Szeptemberben–októberben gyakrabban tapasztalhatjuk az ödémás betegség kialakulását, amelyet nem kórokozó gomba vagy baktérium vált ki, hanem a magas páratartalom és a kevés fény. Ilyenkor a levél fonáki oldalán néhány milliméter nagyságú vízhólyagok képződnek. Ezek ugyan közvetlen veszélyt nem jelentenek a növényre, de elősegítik más fertőző betegségek nagyobb mértékű kialakulását.

Fokozódik a megnyúlás veszélye is. Ezt főleg szeptember végétől lehet tapasztalni, amikor vékonyabb, gyengébb hajtások képződnek, a fürtkocsány ilyen esetben gyakran eltörik, és a bogyók – víz és tápanyag hiányában – aprók maradnak. Célszerű ilyenkor nagyobb adagú káliumtrágyázással (20-30%-kal több, mint tavasszal) az EC-szintet megemelni, ami mérsékli a fényhiány következtében jelentkező megnyúlást.

A fényhiány rontja a virágpor csíraképességét, a magas páratartalom pedig a virágpor mozgását, a bibére kerülést akadályozza meg azáltal, hogy a párától megnehezült pollen nehezebben repül. Ezért ősszel a huzal mozgatásának, a vibrátorozásnak, a poszméhek telepítésének sokkal nagyobb jelentősége van, mint tavasszal.

Egyre erősebben kell védekezni az éjszakai lehűlések ellen is. Nem csak attól kell tartani, hogy elfagy a növény; a túl nagy hőmérsékletingadozás rontja a megtermékenyülést és fokozza a bogyók felrepedését. Kezdetben csak a szellőzők zárásával és nyitásával, később fűtéssel is próbáljuk az egyre nagyobb nappali és éjszakai hőmérséklet-különbséget mérsékelni.

Néhány fokos éjszakai-nappali hőingadozás kifejezetten kedvező hatású, de ha meghaladja a 7-8oC-ot, rontja a megtermékenyülést, elősegíti a párakicsapódást és ezzel a betegségek felszaporodását.

A gyakran tapasztalható bogyórepedés is a hőingadozásra vezethető vissza. A hideg, merev bogyók nem képesek hajnalban a gyökerek által továbbított víz fogadására és ennek következtében a bogyó a kocsány környékén megreped. A jelenség megelőzhető kettős takarással, vagy később, a nagyobb hidegek esetén a hajnali órákban fűtéssel.

A magas páratartalom következtében – ha nappal nem elég intenzíven szellőztetünk – leállhat a tápanyagfelvétel. Ugyanis a növények csak akkor tudnak a talajból tápanyagokat felvenni, ha párologtatnak is. Magas páratartalom esetén hiába van a talaj tápanyagokkal jól ellátva, azokat a növény nem tudja hasznosítani, s így a levelek a tápanyaghiány jellegzetes tüneteit mutatják.

A kedvezőtlen klimatikus tényezők és a rövidebb hajtatási időszak miatt nemcsak ízetlenebb a paradicsom, de lényegesen kevesebbet is terem. Ezt a költségeknél és a várható hozam kalkulálásánál messzemenően figyelembe kell venni.

Az őszi hajtatásnál különösen oda kell figyelni a botritiszre és a szklerotiniára (szürke és fehér penész). Mint mindig, a betegség kialakulását meg kell előzni. Legjobb kiküszöbölni a páralecsapódást szellőztetés, fűtés segítségével. A fertőzött, beteg töveket, növényi részeket távolítsuk el. Fertőzésveszélyes körülmények esetén a vegyszeres védekezést nagy permetlémennyiséggel végezzük.

Felhasználható készítmények:

– Ronilan FL               1,0 kg/ha

– Rovral 25 FW           2,0 l/ha

– Sumilex 50 WP         0,8 kg/ha

Őrhidi László,
nagydobronyi gazdálkodó, a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szaktanácsadója