Az artisták Beregszászban is elbűvölték a közönséget
Vastaps a színházban
Nyilván többen is emlékeznek az 1970-es években futott, Salto mortale c. nyugatnémet filmsorozatra, mely estéről estére „házhoz hozta” egy cirkusz, benne a porondon zsonglőrködő vagy a trapéz fölött repülő, s bravúros mutatványokat bemutató artisták különleges világát. A múlt szombaton pedig a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban (Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház) összegyűlt közönség nem a tévé képernyőjén, hanem élőben láthatott megannyi nagyszerű artistaprodukciót a budapesti Baross Imre Artistaképző Szakközépiskola és Szakiskola tehetséges diákjainak előadásában, akik igen színes műsorral örvendeztették meg a nagyérdeműt.
Az előadásra a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával, Magyarország Beregszászi Konzulátusának szervezésében került sor, s a szervezők ingyenes jegyeket is biztosítottak az érdeklődők számára, akik azokat a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet irodájában vehették át.
Az előadás kezdete előtt Vízi László, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális diplomáciai főosztályának vezetője, illetve Mányi István beregszászi magyar konzul köszöntötte a nézőteret zsúfolásig megtöltő közönséget. Vízi László röviden bemutatta a Baross Imre Artistaképző Szakközépiskolát és Szakiskolát, mely – mint kifejtette – közép-európai viszonylatban is egyedülálló intézmény, s külföldről is évről évre megannyi neves cirkusz képviselői keresik fel, tehetséges fiatal artistákat keresve, hogy leszerződtessék őket. Az oktatási intézmény diákjainak egy tizenkét fős csoportja a napokban több száz néző előtt lépett fel a Kijevi Bábszínházban, s aratott ott nagy sikert. Hazafelé tartva pedig útba ejtették Beregszászt, hogy itt is bemutassák tudásukat.
A bevezetőt követően porondra léptek az előadás főszereplői. Elsőként artistaelemekkel „fűszerezett”, gyönyörűen koreografált táncot láthattunk, majd sorban következtek a kivételes egyensúlyérzéket, illetve nagyfokú koncentrálóképességet igénylő produkciók. Láthattunk pontosan kivitelezett előre- és hátraszaltókat, egymáson egyensúlyozó, egymást lassan, két kézzel, majd csupán fél kézzel magasba emelő, s mindeközben változatos mutatványokat bemutató artistákat, akiknek a mozdulataiban pompásan ötvöződött a szépen kidolgozott izmokban rejlő testi erő, valamint a macskaügyesség. Egy ifjú zsonglőrhölgy korát meghazudtoló tökéletességgel pörgetett egyidejűleg két, három, majd négy labdát és két karikát kezeivel, illetve lábaival. Míg egy fiatalember több, egymásra helyezett hengerre fektette azt a falapot, melyre felállva, kivételes ügyességgel egyensúlyozott az egész mozgó, imbolygó alkotmányon. Majd artisztikus tánckoreográfia zárta a látványos, egyórás műsort, melynek végén a közönség vastapssal honorálta az artisták produkcióját.
Ezt követően – a leendő cirkuszművészek invitálására – a szép számban megjelent gyermekek közül többen is vették a bátorságot, hogy próbára tegyék ügyességüket, és némi segítséggel sikerült is egyensúlyozniuk egy hengerre fektetett falemezen, vagy éppen lépegetniük a létrán, míg akadt, aki megelégedett a hulahoppkarika pörgetésével. Ám mindenképpen jól szórakoztak, s egyúttal fejlesztették egyensúlyérzéküket.
A beregszászi fellépést követően az artisták a Latorca-parti városba utaztak, és a Munkácsi Orosz Drámai Színházban is bemutatkoztak, s színes előadással szereztek egy kellemes órát az ott egybegyűlt közönség számára.
Lajos Mihály
