A magyarság igazságát igyekszik közvetíteni

Psalmus Hungaricus Nagyberegen

Meister Éva erdélyi származású, ma Szolnokon élő színművésznő Psalmus Hungaricus című önálló estjével tette feledhetetlenné az első Nagyberegi Csipkebogyó- és Beregiszőttes Fesztivált. A műsor a magyarok szabadságvágyáról és harcairól szólt, a Rákóczi-féle szabadságharctól napjainkig. Részletek hangzottak el Ady Endre, Albert Camus, Dsida Jenő, Gyulai Pál, Petrás János (Kárpátia), Petőfi Sándor, Székely János, Teleki Pál, Wass Albert műveiből, kuruc-, katona- és népdalok kíséretében.

Meister Éva székely és német felmenők gyermekeként az erdélyi Olthévízen született. Miután a Marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán színészi diplomát szerzett, pályafutása úgy kezdődött, ahogy azt megálmodta: tíz esztendőn keresztül elismert, ünnepelt színésznő volt a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban. Azonban pályafutását derékba törte a Ceausescu-rendszer. Ugyanis férje betiltott író volt, akit a Securitate rendszeresen zaklatott, egy idő után pedig ez a sors jutott Meister Évának is. Gyötrelmes hosszú évek után döntettek úgy 1987 nyarán, hogy férjével és az akkor másfél éves Magor fiával Magyarországra menekülnek. Magyarországon a szolnoki színházhoz került, ahol azonban ki sem próbálták, ő pedig úgy érezte, hogy erdélyi mentalitásával neki itt nincs helye és csak egy évet „húzott ki”. Szabadúszó lett, és járja az országot, a világot missziós küldetéstudattal. Olyan estekkel örvendezteti meg a közönségét, amire egy másik oldal azt mondja: magyarkodik, soviniszta, irredenta, mert arról beszél, hogy a trianoni határok után is van magyar nemzet. Meister Éva előadásaiban azt hirdeti, hogy összetartozunk, mi itt vagyunk és itt is fogunk élni akkor is, „ha leszakad az ég”.

Meister Éva életében először járt Kárpátalján, és nagy örömmel jött el Nagyberegre. A bemutatott Psalmus Hungaricus című önálló estje kapcsán elmondta: „Nemzetünk 300 évét foglalja magába, a Rákóczi-szabadságharctól napjainkig, pontosabban 2006-ig. A történelmünk, az összetartozásunk, a közös harcaink, szabadságharcaink, szabadságvágyunk köszön vissza a történelmünk nagy fordulópontjait felidéző irodalmi művekből, versekből és dalokból.” Elmondta, hogy nemzeti érzelmű lénye miatt nem kapott színházat Magyarországon, 26 éve járja a világot. Ma már úgy látja, oka volt, hogy el kellett jönnie Erdélyből, hogy minél több helyen elmondhassa a világban azokat a mások által megírt mondatokat, amelyek a magyarság igazságát hivatottak közvetíteni.”    

dózsa