Az ismeretlen rész­tulajdonos

2015. október 14., 08:21 , 770. szám

„Örököltem egy lakást, de csak a háromnegyed része az enyém. Nem tudjuk, hogy a fennmaradó egynegyed része kié, egyáltalán tartozik e valakihez. Az elhunytnak, akitől a lakást örököltem, van egy fia, de ő fél évig édesanyja halálát követően nem kérvényezte az örökség elfogadását. Máig nem jelentkezett az egynegyed részért. Megörökölhetem-e ezt a bizonyos egynegyed részt? Ez a férfi nem érdeklődik az édesapja iránt már több mint három éve. Mi törődünk az édesapjával.”

– Azt tanácsolnám, hogy első lépésként tisztázza, kié a lakásnak az a bizonyos egynegyed része, amely nem az ön birtokában van. A résztulajdonosok kiléte általában megállapítható az ingatlan dokumentumaiból. Előfordulhatnak azonban olyan átmeneti helyzetek, amikor a tulajdoni viszonyok változása csak késve tükröződik az okmányokban, ezért érdeklődjön a tulajdonjog nyilvántartását végző állami hivatalnál is. Az utolsó bejegyzett tulajdonosok kilétének ismeretében azután hozzá lehet fogni a rejtély kibogozásához, hogy kit illet pillanatnyilag a szóban forgó egynegyed tulajdonrész.

Amennyiben a szóban forgó tulajdonrész utolsó tulajdonosa elhunyt, a megboldogult nem hagyott hátra végrendeletet, s ön a családtagja vagy a rokona volt, szintén igényt tarthat az örökségre. Végrendelet híján az öröklés a törvények által meghatározott rend szerint zajlik, vagyis az örökösök az öröklési sorrendnek megfelelően juthatnak hozzá a hagyatékhoz. Az öröklés joga első körben az örökséghagyó gyermekeit (beleértve azokat is, akik életében fogantak, de halála után jöttek a világra), az őt túlélő házastársát és szüleit illeti meg. Második körben az édestestvérek, illetve az anyai és apai nagyszülők tarthatnak igényt a hagyatékra. A törvény szerinti öröklés esetén harmadik körben az édes nagybácsikat és nagynéniket illeti meg az öröklés joga. A negyedik öröklési körhöz tartoznak az örökséghagyóval annak halála előtt legalább öt éven át egy háztartásban, egy családként élő személyek. Az ötödik öröklési kört az örökséghagyó egyéb rokonai képezik, a hatodik rokonsági fokkal bezárólag, méghozzá oly módon, hogy az elhunyttal közelebbi rokonságban állók megelőzik az öröklési sorban a távolabbi hozzátartozókat.

Minden soron következő örökösi csoport az után nyerhet jogot az örökségre, hogy nem jelentkezik az övét az öröklési rendben megelőző örökösi csoporthoz tartozó személy, vagy amennyiben az illetőt (illetőket) megfosztják az öröklési jogától, esetleg az erre jogosultak nem veszik át az örökséget, vagy lemondanak arról – kivéve a Polgári törvénykönyv 1259. paragrafusának 2. részében rögzített esetet. Ezek szerint ugyanis a bíróság dönthet úgy, hogy egy adott személy az övét megelőző örökösi csoporttal együtt nyerjen jogot az örökségre, ha korábban hosszabb időn át gondját viselte, anyagilag támogatta, egyéb segélyben részesítette az örökséghagyót, aki idős kora, súlyos betegsége vagy rokkantsága okán magatehetetlen volt.

Ami újabb örökösök és résztulajdonosok esetleges megjelenését illeti, a Ptk. 1270. paragrafusának 1. pontja hat hónapos határidőt állapít meg az örökség elfogadására. A hat hónapot az örökség megnyílásának pillanatától, vagyis az örökséghagyó halálának napjától számítják. Amennyiben az örökös nem jelentkezik a határidő lejártáig, a törvény úgy tekinti, hogy nem fogadta el az örökséget. Igaz, a Ptk. 1272. paragrafusának 3. pontja viszont úgy rendelkezik, hogy amennyiben az örökös méltánylandó okokból mulasztotta el az örökség elfogadását az erre megállapított határidő lejártáig, keresetet nyújthat be a bíróságon, s a bíró, mérlegelve a körülményeket, új határidőt állapíthat meg az örökség elfogadására vonatkozó beadvány benyújtására.

A gyakorlatban ritkán fordul elő, hogy egy tulajdonrésznek egyáltalán ne legyen tulajdonosa, legfeljebb az öröklési eljárás vagy egyéb okok miatt a kiléte ideiglenesen nem tisztázott, nem szerepel a nyilvántartásban. Ha mégis előfordul, hogy nincs örökös, a bíróság feladata, hogy döntsön a tulajdonrész gazdátlanná nyilvánításáról. A gazdátlan örökség helye szerint illetékes önkormányzat az örökség megnyílásától számított egy év elteltével hivatalból kezdeményezi annak birtokbavételét.

Leveléből ítélve a lakás az ön és az egynegyed rész egyelőre ismeretlen birtokosának közös tulajdonában van. Amennyiben öröklés útján nem szerezhető meg az egész lakás, lehetősége van kivásárolni a résztulajdonos ingatlanrészét, közösen birtokolni és használni azt, vagy eladni a saját tulajdonrészét. A Ptk. 362. paragrafusa kimondja, hogy amennyiben a résztulajdonosok egyike értékesíteni akarja a maga tulajdonhányadát, a többieket elővásárlási jog illeti meg az eladó által meghirdetett eladási áron. Jó tudni, hogy amennyiben az eladó fél által megtett kötelező ajánlatot követően a résztulajdonosok nem tudnak megegyezni a vételárról, az ingatlanrész szabadon értékesíthető egy harmadik félnek.

hk