Az Úr házának javítgatása

2015. október 14., 09:55 , 770. szám

„…és a megmért pénzt a munka vezetőinek kezeibe adták, akik az Úr házához voltak rendelve és ezek kiadták azt az ácsoknak és építőknek, akik a házon dolgoztak… Számot sem vetettek azoktól az emberektől, akiknek keze által kiadták a pénzt a munkásoknak, mert híven jártak el…” II.Kir.12:11, 15. vsk.

A mi magyar református bibliaolvasó kalauzunk segítségével jönnek elő e mai vasárnapra ezek az ószövetségi igék, melyek időben és térben messze visznek el bennünket. Olyan korszakba, a Krisztus előtti századokba, amikor Isten választott népe felett hol istenfélő, hol bálványimádó  királyok uralkodtak. A mai igénk leírása szerint a kettészakadt országban, mind a két királyságban olyan királyok uralkodtak: Jéhu és Joás, akik belátták az elődök bűneit és igyekeztek az országot megtisztítani és a mindennapi életet a helyes irányba terelni.

Júda királya, Joás igen fiatalon került a királyi székbe és 40 esztendeig uralkodott. Uralkodása idejének elejéről azt jegyezték fel róla, hogy  „cselekedék kedves dolgot az Úr szemei előtt mindaddig, amíg Jójada pap oktatá őt.” Erre az időre esik az az intézkedése, amely a jeruzsálemi templom felé irányult, hogy nemcsak az egy igaz Isten helyes imádására kell visszatérni, de az imádás helyét, a szent templomot is Isten szent nevéhez méltóvá kell tenni. Erre nézve és erre a célra gyűjtik a pénzt, mind a szolgálatokért, mind az önkéntes adományként befolyó pénzt.

Amikor elegendő összegyűlt, a király és a papok átadták azoknak, akik az Úr házához voltak kirendelve mint munkavezetők, akik pedig továbbították az ácsoknak és építőknek. E fejezetből velem együtt többen a fenti két igeversben foglaltakra odafigyelnek, odafigyelünk. Mert vannak ezeknek a régi ószövetségi igéknek a mi számunkra is fontos üzenetei.

Oda tudunk-e figyelni a mindennapi életre? Mit teszünk annak érdekében, hogy jobb legyen az élet? Tudunk-e szánni időnkből, erőnkből, a pénzünkből, abból a kevésből is, az Isten dicsőségére és az egyház javára?

Példaadóként állhat előttünk a megbízottak magatartása, hogy ebben a bürokratikus és korrupt világunkban is lehet tisztességesen, lelkiismeretesen és pontosan végezni a ránk bízottakat: „…híven jártak el…”  Mi még inkább megtehetjük, mert előttünk Jézus Krisztus jár, Ő tanít meg arra, hogy miben gyönyörködik az Atya és hogy mi válik népünk javára is.

Józan Lajos
huszti református lelkipásztor