Harc a gyermekért

„Még el sem váltunk hivatalosan – most adtam be a válókeresetet, bár néhány hónapja már külön élünk –, s a feleségem máris akadályozza, hogy láthassam közös gyermekünket. Mit tegyek, hogy rendszeresen találkozhassak, minél több időt tölthessek a fiammal?”

– Sajnos, a levelében vázolt helyzet nem egyedi, s rendszerint nem is egyszerű orvosolni a házastársak között a gyermekláthatás kapcsán támadt konfliktusokat.

Ami a jogszabályi hátteret illeti, Ukrajna Családi Törvénykönyve (Cstk.) 141. paragrafusának értelmében apaként ön az anyáéval azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik a közös gyermekük vonatkozásában, függetlenül attól, hogy házasságban élnek, vagy elváltak.

Abból kell kiindulni, hogy a Cstk. 153. paragrafusának 1. része szerint, hacsak a bíróság vagy az illetékes gyámügyi hatóságok nem adtak ki olyan hatályos végzést, amely korlátozná az ön érintkezését a gyermekével, apaként jogában áll követelni, hogy akadálytalanul találkozhasson vele. Ugyanakkor a Cstk. 157. paragrafusának 2. és 3. része értelmében annak a szülőnek, akivel a gyermek él – esetünkben az anyának –, nincs joga akadályozni a különélő szülőt – tehát önt – a gyermekükkel való kapcsolattartásban, amennyiben ez az érintkezés nem akadályozza a kiskorú gyermek normális fejlődését, amit viszont csak a bíróság jogosult kimondani.

A tapasztalat azt mutatja, hogy az önökéhez hasonló konfliktusok akkor oldódnak meg a leggyorsabban, a megoldás akkor lesz valóban tartós és lehetőség szerint minden felet kielégítő – a gyermek számára pedig a legkevésbé fájdalmas –, ha a szülők maguk – tehát a bíróság, a gyámhatóság bevonása nélkül – találnak megoldást a láthatásra, illetve a gyermek közös felnevelésére.

Erre a Cstk. 157. paragrafusának 4. része alapján a törvény is lehetőséget ad. Javaslom, hogy forduljon hivatalosan, azaz tértivevényes ajánlott levélben a gyermekük anyjához, s ajánlja fel, hogy kössenek szerződést a szülői jogok és kötelezettségek jövőbeni gyakorlásáról.

Célszerű e felvetésre írásos választ kérni. Amennyiben az anya elutasítja az ajánlatot, az feljogosítja önt, hogy már a válóperükhöz kapcsolódóan kezdeményezze a bírónál a gyermekláthatás kérdésének rendezését. A bíró szemében adott esetben a jó szándékot igazoló „plusz pontnak” minősülhet, hogy megkísérelt egyezséget kötni az anyával, mielőtt jogi útra terelte volna a kérdést.    

hk