Merkel: mindenkinek jó lenne a minszki megállapodások végrehajtása
A kelet-ukrajnai konfliktus valamennyi részvevőjének jó lenne a békés rendezésről szóló minszki megállapodások végrehajtása, amely azonban továbbra is várat magára, és még a tartós fegyvernyugvást sem sikerült biztosítani a válságövezetben – mondta Angela Merkel német kancellár hétfőn Berlinben Petro Porosenko ukrán elnökkel folytatott megbeszélése előtt.
A kancellár az ukrán államfő társaságában tett sajtónyilatkozatában kiemelte, hogy csaknem egy évvel a minszki megállapodások megkötése után még mindig ingatag a tűzszünet, és az az elvárás sem teljesült, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői eljuthassanak a válságövezet határ menti részére.
Így továbbra sincsenek meg a feltételek a békefolyamat politikai szakaszának elindításához – állapította meg Angela Merkel. Hangsúlyozta, hogy a fehérorosz fővárosban tavaly februárban Ukrajna, Oroszország és az oroszbarát szakadárok képviselői által német–francia közvetítéssel kötött megállapodások maradéktalan betartása valamennyi félnek hasznos lenne, és megnyitná az utat az Oroszország elleni európai uniós szankciók feloldásához.
Németország és Franciaország továbbra is kiáll a minszki folyamat mellett, és annak előmozdítására törekszik – tette hozzá, rámutatva, hogy Francois Hollande francia államfő külpolitikai tanácsadójával együtt tárgyal Petro Porosenkóval.
Németország Ukrajna gazdasági, pénzügyi támogatását is tovább folytatja, a tavalyi 700 millió euró után az idén is segíti a kijevi vezetést a gazdaság beindítását célzó munkájában – fűzte hozzá Angela Merkel.
Petro Porosenko nyilatkozatában agresszornak nevezte Oroszországot, és azt mondta, hogy a Moszkva által támogatott szakadárok csak januárban 1200 alkalommal, naponta átlagosan negyvenszer sértették meg a tűzszünetet, egyebek között nehézfegyverek bevetésével, amelyeket már régen ki kellett volna vonni a frontvonal térségéből, és a Minszkben rögzített előírások ellenére 140 embert még mindig fogságban tartanak.
Hangsúlyozta, hogy fenn kell tartani az Oroszország elleni szankciókat, mert Moszkva a Donyec-medencében kibontakozott konfliktus befolyásolásával egész Ukrajnát akarja destabilizálni, a minszki folyamatnak pedig nincsen alternatívája, de azt nem lehet csak az ukrán fél erőfeszítéseivel, „egyoldalú lépésekkel” előmozdítani.
A kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus 2014-ben tört ki az ukrán haderő és az oroszbarát szakadárok között. A harcok sújtotta területen a hivatalos adatok szerint több ezer ember vesztette életét, többségük civil. Kijev és a Nyugat azzal vádolják Moszkvát, hogy a Krím félsziget 2014. márciusi annektálása után katonákat vezényelt Kelet-Ukrajnába, az orosz kormány azonban ezt következetesen tagadja. A konfliktus békés rendezéséről 2015. február 12-én kötöttek megállapodást Minszkben.
(MTI/Kárpátalja)
