Külső hatásra kialakuló allergikus dermatitisz
A közelmúltban már foglalkoztunk a belső hatásra kialakuló allergikus dermatitisszel (bőrgyulladással). Most pedig – a témát folytatva – tekintsük át, milyen külső okok vezethetnek a nevezett betegséghez, s azt miképpen lehet megszüntetni. A kérdést ismét dr. Pauk Vladimir, a Beregszászi Járási Bőr- és Nemibeteg-gondozó főorvosa világítja meg.
– A külső hatásra kialakuló dermatitisz változatai közé tartozik a külső mechanikus hatásra fellépő bőrgyulladás, a kipállás, a szélsőséges hőmérsékletek miatt kialakuló dermatitisz, illetve a különféle ionizáló sugárzások által kiváltott bőrgyulladás. Ezekben az esetekben jellemző, hogy ha megszüntetjük az okot, a külső hatást, vagy kisebb mértékben nyilvánulnak meg, vagy teljesen elmúlnak a tünetek, ám újabb külső hatásra kiújul a dermatitisz – indítja beszélgetésünket a szakember. – A külső faktor miatt fellépő bőrgyulladásnak több változata is van, heveny folyamat esetén hormonális krémekkel vagy kenőcsökkel, porokkal és gyógyvizes oldatokkal kezeljük a beteget. Ha pedig hólyagok is megjelennek, azokat ki kell fakasztani, és anilinoldatokkal kell őket kezelni.
– Milyen tünetekkel járnak a betegség e változatai?
– A külső mechanikus hatás miatt kialakuló allergikus dermatitisz pl. akkor lép fel, ha a cipő vagy a ruha kidörzsöli a bőrt. Általában bőrpír jelentkezik, égő érzés, erős fájdalom lép fel. Belsejükben nedvességet tartalmazó hólyagok tűnnek fel, melyek kifakadnak, és sebhelyek maradnak a helyükön. A kezelés után egy-két hétig még megmaradhat a bőrpír, a sebek helyén kialakuló hegek viszont végleg megmaradhatnak, hacsak plasztikai műtétekkel el nem tüntetik azokat.
A kipállás többnyire túlsúlyos személyeknél és a testhajlatokban keletkezik, s azzal jár, hogy erősödik a zsírmirigyek és az izzadságmirigyek működése. Repedések, sebek, bőrpír, kiütések tűnnek fel a bőrfelületen. A kiütések szélei nem egyenesek, mellékhatásként pedig viszketegség, illetve égés lép fel, rosszabb esetben pedig staphylococcus-, streptococcus-baktériumok által okozott gyulladásos folyamat indul meg.
A különböző ionizáló sugárzások, a neutronsugárzás, az alfa-, a béta- és a gammasugárzás hatására bőrpír keletkezik, a bőr lilás elszíneződése lép fel. Gyulladásba jön a bőr, hólyagocskák keletkezhetnek, hajhullás léphet fel, bőrelhalás következhet be. A folyamat erősödhet, folytatódhat a hajhullás, hegek keletkezhetnek, viszketegség léphet fel, bőrelváltozást, illetve körömelváltozást tapasztalhatunk. Depigmentáció vagy hiperpigmentáció alakulhat ki (világosabbá vagy sötétebbé válik a bőr).
– Miként kezelik a pácienseket?
– A külső mechanikus hatásra kialakuló dermatitisz esetén fel kell nyitni a hólyagokat, le kell azokat kezelni hidrogénnel, anilinfestékkel kell bekenni az érintett bőrfelületeket. Majd amikor már megszűnik a vizenyősség, hormonális krémekkel, kenőcsökkel lehet kezelni a bőrt.
Kipálláskor is anilinfestéket használunk, gézből készített rátéteket alkalmazunk, a vizenyősség elmúlása után pedig poroldatokat, szeszes oldatokat, krémeket és kenőcsöket írunk fel.
Sugárzástól kapott dermatitisz esetében általában hematológiai profilú kezelést alkalmazunk, intravénás kezelést vetünk be, immunnövelő készítményeket írunk fel, és különféle kenőcsöket is használunk. Diétára vagy vitaminterápiára is sor kerül. A kezelés általában 20–30 napig tart.
Lajos Mihály