Az újabb segélyakcióról tárgyaltak a Karitatív Tanács tagszervezetei
Beregszászban tartotta első kihelyezett ülését a Karitatív Tanács, ezzel is jelezve Kárpátalja magyarsága és egész Ukrajna számára, hogy Magyarország továbbra sem hagyja magára a nehéz sorba jutott ukrajnai embereket.
A Beregszászi Városi Tanács üléstermében március 10-én megrendezett találkozón Magyarország karitatív szervezetein túl jelen voltak ezen szervezetek kárpátaljai társszervezeteinek képviselői, továbbá Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára, Szalipszki Endre beregszászi magyar főkonzul és Babják Zoltán, Beregszász város polgármestere.
Babják Zoltán az ülés kezdetén kiemelte: Ukrajnában egy a biztos, hogy semmi sem biztos. Szólt a múlt év őszén zajlott választásokról, amely az eddig példanélküli összefogásnak köszönhetően kedvező eredményeket hozott a magyarság számára. Kisfilmmel mutatták be a tavaly létrehozott szociális konyhát, ahol naponta 250–300 rászoruló kap meleg ételt vallási és nemzetiségi hovatartozásra való tekintet nélkül.
A Karitatív Tanács társszervezeteinek képviselői arról tájékoztatták egymást, hogy a közelmúltban hogyan igyekeztek segíteni Ukrajna közösségeinek, s hogy mivel járulnak majd hozzá az április közepéig zajló újabb nagy segélygyűjtéshez.
A Karitatív Tanácsot 6 szervezet alkotja: a Katolikus Karitász, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Református Szeretetszolgálat, a Magyar Vöröskereszt és a Baptista Szeretetszolgálat. Hozzájuk csatlakozik még a Johannita Segélyszolgálat, a Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség Szeretetszolgálata. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón Soltész Miklós emlékeztetett, hogy ez a 9 szervezet eddigi tevékenysége és a tavalyi nagy gyűjtés keretében nemcsak a kárpátaljai, hanem az ukrán emberek érdekében is összefogott. Ez kettős üzenettel bír. Egyrészt mutatja azt, hogy Magyarország nem hagyja el a máshová szakadt magyar nemzettársakat. Másrészt, hogy Magyarország számára természetes, hogy segít egy olyan országnak, amely területileg közel van hozzá (ezáltal könnyebb is eljuttatni számára a segítséget), s amelynek lakói kultúrájuk és hitük alapjait tekintve is közel állnak hozzá. Az államtitkár kiemelte: Európa nyugati országai láthatólag megfeledkeztek Ukrajnáról, bár korábban ígéreteikkel próbálták közelebb vinni az országot politikai és gazdasági szempontból is az Unióhoz. A tettek azonban sok esetben elmaradtak. Magyarország azonban nem feledkezik meg rólunk. Az április 15-én záruló gyűjtésre az említett tagszervezetek folyamatosan várják a felajánlásokat, a gyűjtés után pedig egyeztetésre kerül sor a hatóságokkal a segély behozataláról. Az első gyűjtéshez hasonlóan a segély 50%-át kapják a kárpátaljaiak, a másik fele pedig a hágón túlra kerül. A szétosztásban lesz majd igen nagy szerepük a segélyszervezetek kárpátaljai tagszervezeteinek.
Babják Zoltán a segítség kapcsán megerősítette: a támogatások hozzájárulnak majd a Kárpátalján való megmaradáshoz. Szalipszki Endre beregszászi főkonzul kiemelte: a magyar szervezetek elhivatott munkája egyre több visszajelzést kap ukrán oldalról.
A sajtótájékoztatót zárandó, Soltész Miklós köszönetet mondott a segítséget felajánlóknak, a segélyszervezeteknek, illetve Magyarország külképviseleteinek a segélyek eljuttatásában való részvételéért.
Az ülés keretében a Karitatív Tanács tagszervezetei 7,5-10 millió forint értékű pénz-, élelmiszer- és egyéb adományt adtak át helyi társszervezeteiknek. A Katolikus Karitász egy idén januárban szervezett lakossági gyűjtés eredményeként egy kisbuszt adományozott a Szent Márton Karitásznak, segítendő a szervezet munkáját.
Espán M.
