Ülésezett a Kárpátaljai Megyei Tanács

Bombariadóval kezdődött a Kárpátaljai Megyei Tanács harmadik ülésszakának első, keddi ülése.

A névtelen bejelentés nyomán a tűzszerészek, a rendőrség és a többi szakszolgálat azonnal kivonult a Kárpátaljai Megyei Tanács és a Kárpátaljai Megyei Állami Adminisztráció közös otthonául szolgáló épülethez, s elrendelték a kiürítését. Egyedül a megyei önkormányzat képviselői nem tettek eleget a kiürítési parancsnak, a figyeleztetés ellenére az ülésteremben maradtak és folytatták a tanácskozást. Utóbb – szerencsére – kiderült, nekik lett igazuk: az épületben nem találtak robbanószerkezetet.

A bomba – persze csak képletesen – az ülésteremben robbant, amennyiben a képviselőtestület némileg váratlanul úgy határozott, felhívással fordul Petro Porosenko ukrán elnökhöz, Volodimir Hrojszmanhoz, a Legfelső Tanács elnökéhez, és Arszenyij Jacenyuk kormányfőhöz, amelyben emlékeztetnek: a Kárpátalján 1991. december 1-jén rendezett népszavazás alkalmával a szavazók 78,6 százaléka arra voksolt, hogy Kárpátalja Ukrajna részeként váljon speciális önkormányzati területté.

„A népszavazás eredményének érvényesítésére 1992. január 24-én a megyei tanács határozatot fogadott el, melyben indítványozta, Ukrajna Legfelső Tanácsa módosítsa az ország alkotmányát és a szükséges törvényeket – idézi fel a jó két évtizeddel ezelőtt történteket Barta József, a megyei tanács elnökhelyettese. – Mindez akkor nem történt meg, ezért most, a központi hatalom meghirdetett decentralizációja, a közigazgatási reform keretében ismételten arra kérjük a parlamentet, hogy biztosítson vidékünk számára több önkormányzatiságot, több jogot és természetesen gondoskodjék az ehhez szükséges forrásokról is.”

Egy másik beadványában a megyei tanács arra kéri a Legfelső Tanácsot, hogy módosítsa Ukrajna Földtörvénykönyvének 122. cikkelyét, miáltal a településhatárokon kívül elterülő földekkel való rendelkezés az államtól a helyi önkormányzatok, a közösségek hatáskörébe kerülne.

A keddi ülésnapon több mint húsz napirendi kérdésről tárgyalt a képviselőtestület. A legnagyobb érdeklődés ezen belül a megyei költségvetés módosítását kísérte.

A képviselők egyebek mellett döntöttek annak az állami dotációnak az elosztásáról, amelyet a központi büdzséből kapott a megye a szakképzés támogatására.

Barta József ezzel összefüggésben lapunknak nyilatkozva emlékeztetett, hogy a 2016-os költségvetési törvény értelmében a szakképzés finanszírozása helyi hatáskörbe került, vagyis a központi költségvetés ahhoz nem járul hozzá. Rámutatott, a megye 56 millió hrivnyát irányzott elő a járási alárendeltségű városok fenntartásában működő hét szakiskola finanszírozására, ugyanakkor a megyei alárendeltségű városok fenntartásában működő további kilenc szakiskola működtetése mostantól a városi önkormányzatok feladata lett, amelyek számára ez nagy terhet jelent. Ungvár városa az első negyedévre biztosította a szakoktatási intézmények működéséhez szükséges forrásokat, Beregszász és Huszt pedig az egész évre szükséges pénzt előirányozta büdzséjében, ugyanakkor Munkács a mai napig nem finanszírozta a városban működő szakiskolákat, ami komoly gondokat okozott. Miután a kijevi kormányzatot sikerült meggyőzni arról, hogy a szakiskolák nemcsak szakmát oktatnak, hanem középfokú végzettséget is biztosítanak diákjaiknak, aminek finanszírozása változatlanul állami feladat maradt, a kormány utólagosan mintegy 500 millió hrivnyát utalt ki a szakiskolák támogatására, amelyből Kárpátalja 15 millió hrivnyával részesült – jelezte a megyei önkormányzat elnökének magyar helyettese. A Kárpátaljai Megyei Tanács most ennek a pótlólagos forrásnak a szétosztásáról döntött a megyei alárendeltségű városok fenntartásában működö kilenc szakiskola között, méghozzá oly módon, hogy valamennyien a diáklétszám arányában részesülnek a támogatásból.

Döntött a megyei önkormányzat arról is, hogy a költségvetés módosításával biztosítja a szükséges önrészt a csehországi Visocina régió által Kárpátaljának felájánlott támogatáshoz. A képviselők hozzájárultak ahhoz is, hogy a megye tartalékalapjának terhére finanszírozzák az ungvári repülőtér rekonstrukcióját és fenntartását. Végül módosította a képvislőtestület a gyerekek gyógykezelését és üdültetését lehetővé tévő megyei program igénybevételének szabályait annak érdekében, hogy a lehetőségekkel, amelyekre amúgy is szűkös források állnak rendelkezésre, kizárólag a kárpátaljai gyerekek élhessenek a jövőben.

A megyei önkormányzat ugyanakkor elutasította azokat a kérelmeket, amelyek a kárpátaljai természeti kincsek kiaknázásának engedélyezésére vonatkoztak. Így a szükséges szakértői vélemények és a helyiek jóváhagyásának hiányában a tanács elutasította azt a kérelmet is, amely az aknaszlatinai sóbányászat újraindítására vonatkozott – mutatott rá Barta József, aki ugyanakkor nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a jövőben, a szükséges dokumentumok és szakértői vélemények birtokában a megyei önkormányzat felülbírálja mostani döntését.

szcs