Évi 60 milliárd hrivnya folyhat el jogtalan szociális kifizetésekre
A Pénzügyminisztérium márciusban látott hozzá a szociális kifizetések felülvizsgálatához, a juttatásban részesülők jogosultságának igazolásához. Az első részeredményekből kiindulva évente közel 60 milliárd hrivnya folyhat el a költségvetésből jogtalan szociális kifizetésekre – közölte a Dzerkalo Tizsnya hetilap internetes változatának adott pénteki interjújában Andrij Rjazancev, a Pénzügyminisztérium szociális programok finanszírozási részlegének vezetője.
„Négymillió 29 ezer kifizetést dolgoztunk fel, ezen belül 342,2 ezer olyat, amelyekkel kapcsolatban különböző észrevételeink vannak. Ez körülbelül az átvizsgált esetek 9 százaléka. Márpedig az összes, 48,4 millió szociális juttatás 9 százaléka 4 millió 356 ezer gyanús kifizetés. Ez legalább 5 milliárd hrivnya veszteség havonta, ha a minimális nyugdíjat vesszük. Vagyis, a jelenlegi előrejelzéseinkből kiindulva, a költségvetésből közel 60 milliárd hrivnya jogtalan szociális kifizetésekre mehet el” – mutatott rá.
Szavai szerint a gyanús, „feketelistára” helyezett kifizetések első csoportjához azok az esetek tartoznak, amelyekben elvesztett személyigazolványok alapján történnek kifizetések. A szakember becslése szerint mintegy 370 ezer kifizetés történhet országszerte elveszített dokumentumok alapján, ami körülbelül félmilliárd hrivnyát jelenthet.
Rjazancev a feketelista második csoportjába azokat a szociális juttatásban részesülőket sorolta, akiknek hiányzik, gyanús, vagy megszűnt az identifikációs száma. Az e kategóriába tartozó esetek számát országosan mintegy 765 ezerre becsülte, rámutatva, hogy a háttérben szintén különféle visszaélések húzódhatnak meg.
A harmadik „rizikócsoportba” az olyan belső menekültek tartoznak, akik rendelkeznek ingatlannal a kormány által ellenőrzött területeken. Rjazancev szerint közel 100 ezren lehetnek ilyenek a mintegy 1 millió 700 ezer menekültből. Egy részük még szubvencióban is részesül az ingatlana után – tette hozzá.
A negyedik csoportba azokat a belső menekülteket sorolják a Pénzügyminisztériumban, akiknek a számláin a minimálbér tízszeresét meghaladó megtakarítás (13,7 ezer hrivnya található).
Az ötödik csoportba a szubvencióval kapcsolatos visszaélések eseteit sorolja Rjazancev. „Kétségtelenül tisztáznunk kell még, hogyan történhetett, hogy 18 milliárd hrivnya értékű gázt fogyasztottunk, miközben 27 milliárd hrivnyányi szubvenciót adtunk ki” – jelezte többek között.
A problémák és visszaélések fő forrásaiként a Pénzügyminisztérium szakembere a nyilvántartási rendszer hiányosságait, illetve a különböző szociális ellátási rendszerek elszigeteltségét nevezte meg. Rjazancev emlékeztetett, hogy a Világbank már rég kiutalta a támogatást egy egységes szociális platform kialakítására, amelynek a bevezetését azonban évek óta halogatják, jelenleg éppen 2017-2018-ra ígérik.
(zn.ua/Kárpátalja)
