Exportfejlesztő képzés magyar kis-és középvállalkozások számára
Május 4-én a Pallas Athéné Domus Innovationis Alapítvány (PADI) és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RFKMF) közös szervezésében a kárpátaljai magyar kis- és középvállalkozások vezetői egynapos exportfejlesztési képzésen vehettek részt Beregszászban. A képzést 2015 decemberében indította útjára az alapítvány Erősödő Kárpát-medencei magyar vállalkozások elnevezéssel, melyet a teljes Kárpát-medence magyar közösségei számára elérhetővé tettek.
A PADI Alapítványt a Magyar Nemzeti Bank hozta létre. Céljuk, hogy segítséget nyújtsanak a legmodernebb tudományos, kutatásfejlesztési és innovációs technológiák megismeréséhez, megismertetéséhez és alkalmazásához, vállalkozói konferenciák, szemináriumok, előadások megszervezéséhez, start-up cégek vállalkozóinak külföldi tapasztalatszerzéséhez, tudástranszferjéhez és tudásának elmélyítéséhez, a képzési portfóliók és oktatási módszerek korszerűsítéséhez, valamint szakkönyvek, folyóiratok és egyéb kiadványok megjelentetéséhez. További cél a kis- és középvállalkozói szektor, valamint Magyarország versenyképességének erősítése, s ezáltal a magyar közösségek versenyképességének erősítése szerte a Kárpát-medencében. A beregszászi főiskolán megtartott rendezvény a konferenciasorozat harmadik állomáspontja volt.
A konferencia elején dr. Nagy Róza, a PADI kuratóriumi elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Elmondta, hogy fontosnak tartottak egy új típusú, új szemléletű oktatást létrehozni Magyarországon, mely a vállalkozói oktatást igyekszik támogatni, megerősíteni. A képzés központjában a tudás és az innováció áll. „A legfontosabb a megfelelő tudás elsajátítása és annak alkalmazása a vállalkozások életében” – mondta az elnök asszony. Azt is elárulta, hogy ennek érdekében az egykori Budapesti Központi Kémiai Kutatóintézetnek az alapjain a PADI a közeljövőben létre kíván hozni egy, a modern kor követelményeinek megfelelő, rendkívül magas színvonalat képviselő vállalkozói oktatási központot és üzletfejlesztési inkubátort, ahol a tehetséges fiatalokat felkaroló edukációs és kutatói intézet, valamint a hazai tudományos élet nagyjait, alkotó géniuszait és technológiai innovációit bemutató információs központ is üzemelne. Továbbá az alapítvány a kezdő vállalkozások számára támogatói programokat indít, valamint Kárpát-medencei magyar diákoknak szóló ösztöndíjat hirdet meg.
Házigazdaként dr. Orosz Ildikó, a II. RF KMF rektora köszöntötte az egybegyűlteket. Elismerését fejezte ki a megjelent kárpátaljai vállalkozóknak, hogy az országban kialakult nehéz gazdasági és politikai helyzet ellenére is meg tudtak maradni, sőt életképesek. Reményét fejezte ki, hogy bár az országban nehéz helyzet uralkodik, de a helyi kis- és középvállalkozások mégis képesek lesznek növekedést és fejlődést produkálni ezekben a bizonytalan időkben. Hangsúlyozta, hogy a konferencia célja az ehhez szükséges tudás mélyítése és az innováció elősegítése.
Dr. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, parlamenti képviselő A kárpátaljai magyarság gazdasági helyzete, kitörési pontjai címmel tartott előadást. A KMKSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a kárpátaljai magyarság minden nehéz körülmény ellenére szeretne megmaradni szülőföldjén. Nagy dolog az, hogy a Magyar Nemzeti Bank a PADI Alapítványon keresztül is támogatni kívánja a helyi vállalkozókat. Kiemelte, hogy a kárpátaljai fő gazdasági területek a mezőgazdaság, a turizmus, melyeknek az erősítése, fellendítése kell, hogy központi szerephez jusson. Előadásában emlékeztetett a cseh és szovjet időkben működő ipari vállalkozásokra, a vasúti infrastruktúra és mezőgazdaság fejlődésére, majd a Szovjetunió szétesését követően, a megalakult független Ukrajnában a gazdasági élet rohamos leépülésére. Beszélt az ukrán jogrendszerről, mely a mai napig kedvezőtlen a vállalkozások számára. Bár voltak reformkísérletek Ukrajnában az európai uniós integrálódási reformtörekvések kapcsán, de ezek nem elég mélyek és stabilak, melyek alapján ki lehetne jelenteni, hogy jelentős változás ment végbe a jogrendszerben.
Brenzovics László felhívta a figyelmet arra is, hogy a kárpátaljai fejlődés egyik fontos eleme az anyaország támogatása, hiszen rengeteg támogatási programot hoztak már eddig is létre a magyar közösségek érdekében. Elmondta azt is, hogy kidolgozás alatt áll egy gazdaságfejlesztési program, melynek köszönhetően 2 milliárd forintnyi támogatás és 20 milliárd kedvezményes hitel lesz majd elérhető a kárpátaljai magyar vállalkozások számára, mely program a nyár folyamán indul majd el. Reményét fejezte ki, hogy ez a program „egy igen jelentős lökés lesz a kárpátaljai magyar gazdaság fejlődéséhez”. A program az Egán Ede-terven alapul, mely három kitörési pontot határoz meg: mezőgazdaság, turisztika, illetve a kis- és középvállalkozások fejlődése.
Az előadás végén az elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy nincs még minden veszve Kárpátalján, mutatja ezt az is, hogy az idei évben 170 fiatal jelentkezett támogatásért annak okán, hogy vállalkozásba szeretne kezdeni.
A délelőtti előadást dr. Grezsa István, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztos folytatta. A kormánybiztos elmondta, hogy három fő fejlesztési prioritásuk van Kárpátalján: oktatás, egészségügy és gazdaság. Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány számára fontos a kárpátaljai magyarság megmaradása, s ennek érdekében igyekeznek mindent megtenni. Ám felhívta a figyelmet arra is, hogy a kormány igyekszik a békés együttélést elősegíteni a nemzetek között, ezért fontosnak tartják segíteni a többségi nemzetet is. Aggasztónak találta a magyar–ukrán határátkelőhelyeken uralkodó állapotokat, amiért ugyanakkor nem csak az ukrán fél felelős. Ennek kapcsán elengedhetetlennek mondta a Beregszászt elkerülő, a kamionforgalmat a városból elterelő út megépítését, amelyhez Magyarország – amint ezt már többször kinyilvánította – kész hiteltámogatást nyújtani.
Ezt követően Kádár Tibor az Ad Intrade Kft. képviseletében Az európai vállalkozási tér kihívásai és lehetőségei címmel az Európai Unió vámkódexének tervezett 2016. májusi változásairól beszélt. A jelenlévők megtudhatták, mit jelent a vámtanácsadó fogalma, a vámbíróság milyen százalékban bünteti a jogellenes bejuttatást, mely magánszemélyekre is vonatkozik, hallhattak a származási bizonyítványok megfelelő használatáról, valamint arról, hogy ki lehet exportőr.
Gyurácz Németh Iván, M27 Absolvo Consulting tanácsadó a növekedési lehetőségekről beszélt a kis- és középvállalkozások számára. Az előadó felhívta a vállalkozók figyelmét arra, hogy egyszerre több pályán nehéz versenyezni. Hangsúlyozta, hogy egy vállalkozás csak akkor kezdhet el növekedést elérni, ha megfelelő tudás is társul hozzá. Kiemelte az innováció és a versenyképesség fontosságát.
A délutáni órákban Nagy Erzsébet, az MNKH Magyar Kereskedelemfejlesztési és Promóciós Kft. ügyvezetője Együtt könnyebb – közös vállalkozói siker útján határon innen és túl címmel tartott előadást. Elmondta, hogy az MNKH célja, hogy elősegítse a magas hozzáadott értékű, nemzetközileg is versenyképes termékeket és szolgáltatásokat előállító kis- és középvállalkozások exporttevékenységének bővülését. Ennek érdekében különböző tréningeket, konferenciákat, képzéseket szerveznek. Beszélt a mezőgazdasági termékek fejlesztésének programjáról is, valamint az Export Expressz Programról, mely egy személyre szabott, exportösztönző bővített szolgáltatáscsomag. Segíti a külpiacra lépést konkrét termékekkel rendelkező cégek számára. De megtudhattuk azt is, hogy az Áldomás széleskörű állami, szakmai és termelői összefogás révén kialakított ernyőmárka, mely segíti a termelési integrációt és kiváló minőségű árualapot képez.
Szakács Zoltán beregszászi külgazdasági attasé a kárpátaljai gazdasági körképről informálta a jelenlévőket. Megtudhattuk, hogy a kárpátaljai export 90%-a az EU-ba irányul, azt is, hogy Kárpátalja hátrányos helyzetben van a többi ukrán régióhoz képest. Emlékeztetett arra, hogy decembertől megindul a beregsurányi kamionforgalom, ezért égetően fontos lenne megépíteni a beregszászi elkerülő utat. Kiemelte, hogy a Krím annektálása óta fokozatosan fellendült Kárpátalján a wellnessturizmus, ez főként a Belső-Ukrajnából érkező turistáknak köszönhető. Azt is megtudtuk, hogy a kárpátaljai export 21%-kal, míg az import 42%-kal csökkent. Szakács Zoltán szerint a fejlesztési program a 24. órában érkezett meg, a viszonyok kiábrándítóak és siralmasak. Ezért a legfontosabbnak azt látja, hogy a talajt rekultiválják, hiszen a tömbmagyarság nagy része a mezőgazdaságból él.
Az előadások sorát Török József, a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. üzletfejlesztési igazgatója zárta, aki arról beszélt, hogy pontosan mi is a feladata a Széchenyi Tőkealapnak.
Az egész napos konferencia kulturális programmal ért véget, melyen a Sodró Együttes adott színvonalas koncertet, megismertetve a jelenlévőket kis hazánk, Kárpátalja népzenei és néptáncörökségével.
Váradi Enikő
