Babits Mihály: Bolyai

2016. június 1., 08:36 , 803. szám

„Semmiből egy új, más világot teremtettem.”

(Bolyai János levele atyjához)

 

Isten elménket bezárta a térbe.

Szegény elménk e térben rab maradt:

a kapzsi villámölyv, a gondolat,

gyémántkorlátját még csak el sem érte.

 

Én, boldogolván azt a madarat

ki kalitjából legalább kilátott,

a semmiből alkottam új világot,

mint pókhálóból sző kötélt a rab.

 

Új törvényekkel, túl a szűk egen,

új végtelent nyitottam én eszemnek;

király gyanánt, túl minden képzeten

 

kirabolván kincsét a képtelennek

neveltek, mint Istennel osztozó,

vén Euklides, rab törvényhozó.

 

 

Babits Mihály Bolyai című költeménye világhírű tudósunknak, az erdélyi születésű Bolyai Jánosnak állít emléket. Bolyait egyesek „a geometria Kopernikuszának” nevezik, Szentágotai Jánostól, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnökétől pedig a következő velős megállapítás ered: „A magyar nép géniusza a tudomány területén legmagasabb fokon Bolyai Jánosban öltött testet.”

Nos, Bolyai János valóban nem kis büszkeséghez juttatta a magyarságot, és egészen új világnézethez a világot. Ő volt az, akinek döntő szerepe volt az euklideszi geometria kétezer esztendős óriási korszakának a lezáródásában. Erre vonatkozik az itt olvasható Babits-vers alcímében szereplő eligazító mondat. „Semmiből egy új, más világot teremtettem” – írta Bolyai János édesapjának és tanítójának, Bolyai Farkasnak 1823. november 3-án kelt híres levelében, ami azt jelentette, hogy rájött: az univerzum tere nem lehet azonos az Euklidesz által leírt absztrakt térrel.

És ez még nem minden. A „semmiből” jött „új, más világnak” van egy érdekes összetevője. Ismertté vált tudniillik Bolyai Jánosnak az a levele úgyszintén, mely 1830 és 1835 közé tehető. Ebből az írásból kiderül, hogy tudósunkban megfogalmazódott – csak nem nyert bizonyítást – az a zseniális eszme, hogy „összveköttetés” állhat fenn a tér szerkezete és a gravitáció, azaz a nehézkedés között. Ezt a képletet, mint tudjuk, Einstein írta föl először, John Archibald Wheeler pedig később ezzel a nagyszerű megfogalmazással tette általánosan ismertté: „Az anyag megmondja a térnek, hogyan görbüljön, a tér pedig megmondja az anyagnak, hogyan mozogjon.”

Nem túlzás tehát a mi Bolyai Jánosunkat – Bernard Riemannon keresztül – az einsteini geometriai dinamika előfutárának tekinteni. Ám erről a Babits Mihály-költemény természetesen nem beszél. Ez a levél akkor még nem volt ismert…

Penckófer János