A betegségek elleni védekezés okai és gyakorlata hajtatásban II.
Zöldséghajtatásban többnyire ugyanazok a betegségek támadják meg a növényeket, mint a szabadföldi termesztésben. Az előforduló kórok elleni védekezés sikere szempontjából mindig a megelőzés a legfontosabb, mivel a kialakult betegségek ellen költséges és sokszor eredménytelen önmagában a vegyszeres védekezés, ha a fertőzést elősegítő tényezőket nem változtatják vagy szüntetik meg. Az eredményes megelőzésnek alapvető feltétele a fertőzési viszonyoknak, a fertőzés lefolyásának ismerete, ezt egészíti ki a növényvédő szerek használata. (Folytatjuk az előző számunkban felvetett témát.)
A paprika lisztharmata nem tipikus lisztharmat, hiszen a többi változatával ellentétben nem a levél felületén, hanem annak szöveteiben él, és csak a szaporító képletek törnek elő a levél légzőnyílásain át. Ez az életmód megnehezíti a kórokozó elleni védekezést.
A betegség ellen kevés növényvédő szer áll rendelkezésre, és ezek hatása sem mindig kielégítő. Megjelenésekor sorozatkezelést kell alkalmazni, mivel elhatalmasodása esetén szinte lehetetlen visszaszorítani. Az elmúlt években kezd terjedni az oltott paprika termesztése, és a tapasztalat azt mutatja, hogy az oltott növények fogékonyabbak a paprikalisztharmatra, mint a saját gyökerűek, tehát fokozott figyelmet igényelnek.
A következő nagy csoportot a hervadást, rothadást, foltosságot előidéző kórokozók (Clavibakteres hervadás, Botritis sp., Sclerotinia, Alternaria sp., Fusarium sp., Verticillium sp., a palántadőlés kórokozói stb.) alkotják. Valamennyiükre jellemző, hogy behatolásukhoz a növény szövetének sérülése szükséges, vagy az, hogy el tudjanak szaporodni a felületén, esetleg a közelében.
Mielőtt felhasználnák a növények tápanyagait, ezek a kórokozók előbb elpusztítják az élő növényi szöveteket. Nehezíti a védekezést, hogy az ebbe a csoportba tartozó betegségek ellen döntően kontakt hatású készítmények állnak rendelkezésre.
A hervadásos betegségeknél a fizikai sérüléseken kívül a levegőtlen talaj miatti gyökérpusztulás is sérülésként hat, amit leggyakrabban a helytelen csepegtető öntözésnél lehet tapasztalni. A fungicides beöntözések gyakran azért nem adnak megfelelő eredményt, mert ha a jelenlévő kórokozót el is pusztítják, a betegséget elsősorban kiváltó körülmény nem változik meg, továbbra is fennáll. Gyakran előforduló tünetegyüttes a hajtatott uborkánál.
A paradicsomnál a klavibakteres hervadás ellen vegyszeres védekezésre nincs mód. A beteg töveket el kell távolítani, a zöldmunkát ritkítani szükséges, miközben szellőztetéssel, fűtéssel gyorsítjuk a sebek beszáradását.
A rothadást okozó kórokozóknál (Pseudomonas sp., Botritis sp., Sclerotinia sp.) a fertőzés a sérüléseken keresztül történik (kacsolás, levelezés rovarrágás, termésszedés stb.). Ilyenkor az előtörő növényi nedvek biztosítják a kórokozók megtelepedéséhez szükséges tápközeget. További fertőzési forrást jelentenek az elhalt növényi részek, mint például a levelek, hajtáscsonkok, fürtnyelek stb. Mind a két fő fertőzési forrás esetében további alapvető feltétele a fertőzésnek a nedvesség. A szóban forgó kórokozóknál a megtelepedést kell megakadályozni, mert a megfertőződés után már csak a további fertőzések gátolhatók meg. Ezek a betegségek többnyire az őszi-téli időszakban támadnak, amikor gyakori a növény felületén a nedvesség. Ilyenkor lehetőség szerint ritkábban kell zöldmunkákat végezni, miközben fűtéssel, szellőztetéssel igyekszünk felszárítani a növényekről a nedvességet, és preventív vegyszeres védekezést alkalmazunk.
A foltosodásokat okozó kórokozóknak többnyire nincs szükségük sérülésre, az ép szövetbe is be tudnak hatolni. Ennél a betegségcsoportnál elégséges feltétele a fertőzésnek a növények nedvessége, ugyanis a levél felületén elérhető minimális tápanyag elegendő a kórokozók elszaporodásához, minek következtében az általuk termelt enzimek segítségével roncsolják a növények bőrszövetét, ahol kialakul a fertőzés. Fertőzésre hajlamosító tényező a laza növényi szövet, ami a helytelen növénytáplálás következménye is lehet. A vegyszeres védekezés ebben az esetben is megelőző intézkedésként lehet hatásos, gyógyításra nincs lehetőség.
Őrhidi László,
a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai
Megyei Jótékonysági Alapítvány szaktanácsadója
