Elkészült a kormány prioritás-koncepciója
Ukrajna Miniszteri Kabinetje jóváhagyta a 2016-os és középtávú tevékenységének prioritásait rögzítő tervet – jelentette a Dzerkalo Tizsnya (DT) hetilap internetes változata.
A kabinet múlt pénteki ülésén Volodimir Hrojszman miniszterelnök közölte, a tervbe társadalmi szervezetek 16 javaslatát is beépítették. Hozzátette, a dokumentumban foglaltak végrehajtását rendszeresen értékelni szándékoznak, az elvégzett munkáról tartandó első beszámolót júliusra tervezik.
„Nem csupán cselekvési tervet írtunk, párbeszédet folytattunk a szakértői közeggel, és készek vagyunk megvalósítani a terveket” – jelezte a kormányfő.
A mintegy 200 oldalas dokumentumban szó van az intézményi reformról, a közszolgálati, az egészségügyi, az oktatási, a tudományos szféra átalakításáról, a decentralizációról, a gáz-, a villamosenergia- és a szénpiac kialakításáról.
A makrogazdasági stabilitást és a tartós gazdasági növekedést a nem indokolt költségvetési kiadások csökkentésétől, illetve a költségvetés középtávú tervezésének tökéletesítésétől remélik a program összeállítói. Azt ígérik, a büdzsé eztán végre több lesz egy darab papírosnál, a cselekvést meghatározó dokumentummá válik, bár arról viszonylag keveset tudhatunk meg, hogy ezt miként kívánják elérni.
A programban szereplő gazdasági mutatók egyedül a költségvetési hiány alakulására vonatkozóan egyértelműek: 2017-ben a GDP 3%-át, 2018-ban 2,5%-át, 2019-ben 2,3%-át teheti ki a deficit, ami igen impozáns terv, tekintettel arra, hogy idén a 3,6 százalékos hiány tartásával kell megküzdenünk. Az ipar és az export ösztönzésére állami programokat ígér a kormány, s szeretné, ha az ipari termelés az év végére legalább 2 százalékkal, középtávon pedig legalább évi 4 százalékkal bővülne.
Jövőre teljesen eltörölnék az agrártermelők forgalmiadó-kedvezményét, amit a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is kér Ukrajnától. Ezt a kis és közepes gazdálkodók esetében dotációkkal igyekszik majd pótolni a kabinet. Sor kerül végre a földreformra is, igaz, a mezőgazdasági hasznosítású földek forgalmát szabályozó törvényt legkorábban 2016 negyedik negyedévében ígérik a parlament elé terjeszteni.
Az adóreform a továbbiakban szinte kizárólag az adminisztrálás tökéletesítésére korlátozódik, méghozzá elsősorban a befektetési klíma javítása érdekében, s nem azért, hogy egyszerűbbé tegyék az ukrán polgárok életét. Megfigyelők ugyanakkor rámutatnak, hogy a programban alig történik említés a nyugdíjreformról, holott annak végrehajtása – méghozzá már 2017-től kezdődően – szintén szerepel az IMF javaslatai között.
A DT elemzése rámutat, hogy tekintettel a tervezett átalakítások nagyságrendjére, kétséges, miként birkózik meg az új kormány valamennyi vállalásával, illetve meglesz-e az elszántság a kormányon belül valamennyi átalakítás végigviteléhez. Ezzel összefüggésben a lap felhívja a figyelmet arra, hogy konkrét határidőket a megvalósítást illetően alig találni a dokumentumban, s a felelősség is rendszerint több végrehajtó között oszlik meg, vagy eleve csupán a szükséges jogszabályok kidolgozására korlátozódik a reformkormány részéről.
Korábban Leszek Balcerowicz, az ukrajnai reformok támogatására létrehozott stratégiai tanácsadói csoport lengyel társelnöke javasolta a kormánynak és a parlamentnek, hogy közösen határozzanak a szükséges reformok végrehajtásáról, az elemzők szerint azonban erre kevés az esély a jelenlegi törvényhozással.
A kormány támogatottsága ráadásul nem csak a Radában bizonyulhat ingatagnak. A Demokratikus Kezdeményezések Alap és a Razumkov Központ közös májusi felméréséből kitűnik, hogy a polgárok 15,5 százaléka bízik az új kabinetben, 70 százalék viszont nem bízik benne.
A DT emlékeztet, hogy április 14-én a Legfelső Tanács menesztette Arszenyij Jacenyuk kormányát, Volodimir Hrojszmant nevezte ki miniszterelnökké, s egyben az új kabinet összetételét is jóváhagyta. A parlament megszavazta ezenkívül a kabinet programját is.
(zn.ua/pravda.com.ua/szcs)
