A lombtrágyázás szabályai

2016. június 22., 08:49 , 806. szám

Zöldséghajtatásban ritkán fordul elő, hogy a levelek sárgulása vagy a virágok elrúgása a talaj, illetve a termesztő közeg alacsony tápanyagtartalmára vezethető vissza. Mégis ismertek ezek a tünetek palántakorban, illetve a frissen kiültetett paprikán, paradicsomon, uborkán is észlelhetők.

A növényen mutatkozó tápanyaghiánynak alapvetően két oka lehet: nincs elég tápanyag a talajban, vagy van elég tápanyag, de azt valamilyen okból nem képes felvenni a növény. A hajtatási gyakorlatban az esetek döntő többségében az utóbbi eset fordul elő. A szaktanácsadás során azt az általános elvet követjük, hogy ilyenkor nem trágyázni (lombtrágyázni) kell, hanem igyekezzünk megszüntetni a zavaró tényezőket vagy tényezőt. Ezt indokolják a gazdaságosság, a környezetvédelem és a hovatovább egyre szigorúbb élelmezés-egészségügyi előírások is.

Ezzel együtt vannak olyan esetek, amikor hatásos lehet egy-egy jól célzott lombtrágyázás, hogy a növényt átsegítsük a kritikus helyzeten. Ismert például a tőzeg erős tápanyagmegkötő képessége. Különösen a foszfor esetében fordul elő, hogy a nagy mennyiségben adagolt műtrágya ellenére kékeszöldre, vöröses-zöldre színeződnek a palánták alsó idősebb levelei, azoknak is inkább a fonákja. Ilyenkor a gyökerek feltűnően vékonyak, fejletlenek, nem ágaznak el, a virágzás késik, a kialakuló virágok fejletlenek, rosszul kötnek, vagyis a foszforhiány jellegzetes tünetei tapasztalhatók. Ilyen esetben a leveleken keresztül adott foszfortrágya igen hatásos, annál is inkább, mert a foszforhiány miatt fejletlen gyökerek működése erősen korlátozott, a talajból tehát nehezen tudná felvenni a hiányzó elemet a növény.

Ugyancsak gyakori gond a kiültetés utáni levélsárgulás. A fejlett, egészséges palánták a kiültetés után sárgulnak, növekedésük átmenetileg megtorpan. Minél kisebb a tápkocka, annál feltűnőbb a jelenség, ugyanis a hideg talajban a gyökértevékenység lassú, a sérült gyökerek nem képesek a talaj tápanyagkészletét hasznosítani, miközben a lombozat a meleg fólia alatt és a napsütés hatására tovább növekszik, és a fejlődéséhez igényelné a tápanyagokat. A kiültetést közvetlenül követő lombtrágyázás jó hatású, a lombozaton keresztül felvett tápelemek pótolják a gyökerek elégtelen működéséből adódó tápanyagkiesést.

A hatásos lombtrágyázás érdekében célszerű betartani néhány általános szabályt.

– A lombtrágyázáshoz az esővízhez hasonló minőségű, lágy vizet használjunk.

– Ugyanakkor kedvezőtlen a szikesítő hatású vizek használata. Ha nem is a desztillált minőségű vizet kell választani, de 0,5-1 ms/cm-nél ne legyen magasabb az EC-értéke.

– A lombtrágyát gyakrabban, de hígabb oldat formájában használjuk. Ezzel egyfelől megelőzhetők az esetleges levélperzselések, másfelől a hígabb oldatból gyorsabb az ionok felvétele.

– A lombtrágyaoldatok EC-értéke (lombtrágya töménysége + növényvédő szer töménysége + az öntözővíz sótartalma) ne haladja meg 2,5-3 ms/cm-t. Újabban nem %-ban adják meg a levéltrágyaoldat töménységét, hanem EC-ben (elektromos vezetőképesség).

– A 15°C alatti vizekben romlik a lombtrágya­készít­mények oldhatósága, 25°C felett viszont bizonyos vegyületek gázosodnak, ami hatóanyag-veszteséghez és súlyos perzselési károk kialakulásához vezethet.

– Ha növényvédő szerekkel együtt kívánjuk a lombtrágyákat kijuttatni, célszerű először a por alakú (WP) növényvédő szert feloldani, ezt kövesse az oldat formájú növényvédő készítmény bekeverése, és csak harmadikként adjuk hozzá a permetléhez lombtrágyát.

– Egyszerre három szernél többet ne juttassunk ki permet formájában, még jobb, ha csak kettőt keverünk össze.

Őrhidi László,
a „Pro agricultura Carpathica”
Kárpátaljai Megyei Jótékonysági
Alapítvány szaktanácsadója